Egy ekkora faluban, mint Szegvár, bármerre vesszük utunkat, mindenfelé találunk valamilyen szépséget.
Egy gondozott utca, szépen virágosított házelő, egy szép fa, bokor, egy különleges díszítésű ház, mind –mind lélekgyönyörködtető lehet, ha észrevesszük.
De hát miért ne vennénk észre?
Ha a Hunyadi utcán haladunk a Kontra utca felé, az utca végén – baloldalon – lévő házat mindig megnézem. Milyen vidámkedvű, ügyes kezű lehetett az építője, aki egy parasztházat szecessziós (a 19. sz. végén divatos, eredetileg naturalista jellegű, majd túlzásokba eső képzőművészeti irány) díszítésekkel látott el. Volt türelme a díszeket elkészíteni, a gazdának pedig kivárni a ház felépülését.
No, de nem ezért álltam meg ennél a háznál, hanem azért, mert itt lakik Huszka Andrea, az az ifjú hölgy, aki ifjúsági korcsoportban megnyerte a művelődési ház által meghirdetett irodalmi pályázatot. Olyannyira megnyerte, hogy mindenkit – öreget, fiatalt – megelőzve lett abszolút győztes. Pedig nem is akármilyen volt a mezőny, hiszen 43 szerző 124 alkotása versenyzett Andreával. Ő valamennyit megelőzte, ugyanis a „Boldog karácsony” című novelláját a hét tagú zsűri mindegyik tagja az első helyre sorolta. Nem véletlen, mivel az írás témája, nyelvezete igen jó, fordulatokban gazdag, különlegesen érdekes, párhuzamos idősíkokban játszódik a cselekvés. A témát rendkívül éretten, felnőtt gondolkodásra utalóan dolgozta fel. Tehetséges ember. Hallani fogunk még róla. A településünk kincse Andrea.
Ha Szegvár egy ékszerdoboz Csongrád megyében, akkor Huszka Andrea középiskolás tanuló egy gyöngyszem abban. A falu kincse ő. Egyszer volt, hol nem volt…
