Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Anya, apa, négy gyerek és a segítő mama – látogatóban a négy gyermekes Pindzsulya családnál

2 264

A nyílt tekintetű házigazdával – Pindzsulya úrral – az Állomás utcai takaros kis ház udvarán találkoztam. Éppen nagy munkában volt, játszott a legnagyobb gyerekkel, Norbival. A szintén óvodás kislány, Imol is körülöttük szaladgált.
Az udvar szép, látszik szeretik a tisztaságot, a rendet a házban lakók.
Az épületen ott a tatarozás nyoma, bár még nincs befejezve a munka. Az udvart drótkerítés választja ketté. Túl a baromfiké a terep, erről a gyerekeké és a virágoké.
Az édesanya – Erika asszony – a család másik felét, a legkisebb Barbarát és a nagyobbacska Arnoldot pesztrálja, akik most ébredtek az ebéd utáni alvásból. Az apa térül – fordul, majd pár pillanat múlva két aprósággal a karján jelenik meg az udvaron, ahol helyet foglaltunk a kempingszékeken. Végül a legkisebb, Barbara, az anyja karjába került, ahol nagy nyugalommal szemlélte a körülötte történteket egész idő alatt.
– Gyönyörű, nyugodt gyerekek. Szófogadóak? Hogyan neveli őket?
– Eléggé szófogadóak. Az egész család neveli őket – a mama, a férjem – a szépre, a jóra, szeretetre, szeretettel. Norbi és Imol az óvodában is sokat tanul. Okosak. Figyelünk arra, hogy figyeljenek egymásra, szeressék egymást. Nagyon fontosnak tartom a szeretetet. A párom is példát mutat erre, ő is szereti őket, szinte imádja mindegyiket. A nagyobbak pesztrálják a kisebbeket, szeretgetik őket, sokat játszanak velük.
Hát azért van olyan is, hogy összecsapnak egy-egy játékon, de hamar ott a kibékülés.
A párom és én is nagyon szeretünk velük játszani. Én vagyok a mesélő, én mesélek lefekvés után nekik. Norbi a dínós meséket szereti, a többieknek mostanában a 101 kiskutyát, Piroska és a farkast, vagyis a hagyományos meséket mondom el. Ha hétvégén együtt a család, nagy a hancúrozás. Itthon van az apjuk is. Ha jó az idő még fogócskáznak, bújócskáznak is.
– Egyébként hogyan telik egy napja?
– Én korán kelek, a gyerekek nyolc óra után. Kihozom őket a szobából, mosdás és a többi. Norbi általában még bent marad, nézi a tv-t, néha délig is. Kilenc óra körül reggeliztetem őket, legtöbbször együtt az egész csapat. Reggeli után a kicsik visszakerülnek a kiságyba, Norbi a legnagyobb kimehet egyedül is az udvarra játszani. Legtöbbször Imol is vele megy. Ezután neki kezdek a főzésnek. Délre kész vagyok az étellel. Ha délutános a férjem, közösen ebédelünk, mindnyájan asztalhoz ülünk. Jól tartom a gyerekeket, majd ebéd után irány az ágyikó. 2-3 óráig alszanak a kisebbek, a nagyobbak átmennek a mamához. Ők itt laknak a szomszéd utcában. Ekkor kezdődik a mosás, takarítás. Egy héten háromszor, négyszer kell mosni rájuk. Minden nap tisztát kapnak. Este hét óra tájban fürdetés, amiben mindig a mama segít, nyolc órakor már alszanak.
– A férje mit tud segíteni?
– Ha délutános, akkor délelőtt ő végzi a bevásárlást, azután a gyerekekkel van egész délig, amíg el nem kell mennie dolgozni. Ha délelőttös, én megyek vásárolni és a mama vigyáz a gyerekekre. Igen sokat segít a férjem mindenben.
– Sok munkát ad a szülőknek a nagy család, meg sokba is kerülnek a gyerekek. Miből jön össze a család jövedelme?
– A férjem a Hungeritnél dolgozik, én meg a gyes-t kapom. A fizetésben benne van a családi pótlék.
– Tehát a fizetésből és a gyesből. Kijönnek ebből a pénzből?
– Ki. Nem kell panaszkodnom, ugyanis csirkét nevelek, a mamák meg hizlalják a disznót, amihez mi vesszük a takarmányt. A mama nagyon sokat segít, amit nem tudunk elégszer megköszönni. Az tény, hogy nagyon takarékoskodnunk kell.
– A hetedik családtag tehát a mama?
– Igen. Mint már mondtam nagyon sokat segít. Szinte minden este itt van a fürdetéskor. Ha a férjem nem ér rá, napközben is hozzá mennek a gyerekek, hogy tudjam végezni a szükséges munkákat. Van munka velük bőven, de szívesen csináljuk mindannyian, hiszen a gyerekekért végezzük. A mama is imádja a gyerekeket, ők is szeretik a mamát, mindig örülnek, ha itt a mama, ha át kell menni hozzá.
– A sok munka mellett mi a pihenés?
– A tévézés. Nézzük a tv-t, kábeltévét, videót. Nem igazán szoktunk kimozdulni. Esetleg nagyon ritkán elmegyünk Szabolcsba a férjem szüleihez. Ezt is nehéz megoldani, ilyenkor magunkkal visszük a két nagyobbat. A két kisebb a mamára marad. Már inkább annak örülünk, ha az anyósomék jönnek el hozzánk. Legutóbb tavaly voltunk náluk.
– Szépen rendben van a ház, az udvar. Miből telt a renoválásra?
– Mi, a férjem és én dolgoztunk rajta. Még a gyerekek is. Öntözik a virágokat, nagy élvezettel nyírják a füvet az apjukkal. Különben már mosogatni is szoktak velem.
Hosszú évek alatt gyűjtöttük a szükséges pénzt az építőanyagra és a munkákra. Sok munkát elvégeztem én is. – kapcsolódott be a beszélgetésbe Erika férje. – Ha nem én végzem a munkák jelentős részét, talán nem is bírtuk volna a tatarozás költségeit.
– Mik a további terveik?
– Tovább szeretnénk építkezni – mondja a férj – egy garázsnak is itt a helye. – No, meg autót is szeretnénk venni. – teszi hozzá Erika asszony. Nagyon messzire van az óvoda. Igen nehéz kerékpárral behordani őket hóban, fagyban. Az autó nagyon megkönnyítené életünket. Ahogy nőnek a gyerekek, egyre nehezebb velük ide-oda menni.
– Szokatlan neve van Pidzsulya úr!
– Igen. Nagyon messziről, Szabolcsból, az alma hazájából származom. November elején lesz nyolc éve, hogy összeházasodtunk Erikával. Én akkor kerültem ide. A nyolc év alatt megszoktam Szegvárt, dolgos, becsületes emberek élnek itt, csakúgy, mint az én szülőhelyemen. Barátságosak, kedvesek, segítenek az embernek.
– Anya, apa, négy gyerek, és a segítő mama, köszönöm a beszélgetést

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató