Megújul az Újfalusi Iskola
A múlt évben felépült az új, korszerű WC-ket, mosdókat tartalmazó vizesblokk, most pedig a nyár közepén hozzákezdtek az Újfalusi Iskola padlózatának és nyílászáróinak a kicseréléséhez, vagyis az iskolaépület felújításához.
Nem volt rossz állapotban az 1891-ben három tanteremmel épült iskola, azonban már igencsak elhasználódott a padlózata és az ablakok faszerkezete is igencsak elavult. (Bár az ott dolgozók egyike-másika állítja, még évtizedekig bírnák az ablakkeretek és tokok az idő vasfogát.) Ha elkészülnek a munkálatokkal, ősszel egy szinte teljesen új környezetbe kerülnek az újfalusi gyerekek.
Érdekességként elmondom: 1870-ben kezdődött az iskolai oktatás a község újfalusi részén. Először kemencével fűthető házakat bérelt a község iskolának, majd a vármegye tulajdonát képező epreskert épületét kapták meg iskolai célokra. Ez az épület több teremből (nagyobb) helyiségekből állt, melyekben selyemhernyót tenyésztettek. Azért nevezték epreskertnek, mert eperfákkal teleültetett kert volt az épület körül.
Húsz éven keresztül kisebb, nagyobb munkálatokkal javítgatták az épületet, míg 1891-ben felépült az abban az időben legkorszerűbbnek mondható újfalusi iskola három tanteremmel.
Legközelebb már csak 30 évvel később foglalkozott a község az Újfalusi Iskola épületével. Ugyanis 1928-ban ismét felmerült a tanteremhiány kérdése. Schmidt Miklós igazgató az Újfalusi Iskolához egy tanterem építését kérte a meglévő háromhoz. Azért volt szükség erre, mert az 1. osztályba 62 tanuló, a 2. osztályba 44 tanuló, a 3. osztályba 64 és a 4. osztályba 36 tanuló iratkozott be az 1928/29-es tanévre. Ez összesen 206 gyerek, négy tanító tanította őket 3 tanteremben. (Egy osztály délután járt.) Tehát ide feltétlenül kellett az új tanterem.
Ez az az időszak a község életében, amikor az újfaluban a szinte ingyen kiosztott házhelyek kezdtek beépülni. Egyre többen építkeztek, ezáltal felszaporodott az újfalusi lakosok száma, a gyerekek száma is.
Az újfaluban építendő negyedik tanterem építési költségeit részben a VKM, az 1928. évi július 10-én kelt 49.330/VII.1928. sz. rendeletével a községnek az Országos Népiskolai Építési Alapból 800OP. segélyből biztosította. Az igazgató azt kérte a községtől, hogy az épület teljesen szilárd anyagból, tehát égetett téglából legyen, és az 1928/29. tanév folyamán megfelelően bebútorozva és taneszközökkel ellátva használatba vehessék.
A képviselő-testület határozata szerint a községet terhelő összeget a helybéli apácáknak juttatott 10. kath. föld haszonbérbe adásából fogják teljesíteni.
Ez a tanteremépítés teljesen kimerítette a község pénztárát, pedig 1929-ben a régi központi iskola épületének nádfedele olyan rossz állapotban volt már, hogy megérett a javításra, illetve a tetőcserére. Más javításokra is szükség lett volna. Ezeket azonban nem tudták elvégezni.
Végül az Újfalusi Iskolához a negyedik tantermet (a mostani tornatermet) 1929-ben felépítették, amit még azévben birtokba is vett az iskola.