Mostanában sokat beszélnek, írnak, olvashatunk folyónkról a Kurcáról. Civil szervezet is alakult Szegváron és szerveződik Szentesen is a folyó megmentésére.
Az elmúlt években nagyon elszennyeződött a folyó. Elburjánzott a hínár, a nád, a rucaöröm néhol teljesen ellepi a víz felületét, ezzel lehetetlenné téve a vízben élő élőlények életét. Némely szakaszon a nád a teljes meder szélességét takarja. Ezt látjuk, és sajnálkozunk – tudjuk, hogy a folyót mi tettük tönkre. Összefogással, kemény munkával és sok pénzzel lehet csak helyre állítani. De én nem is erről akarok most írni, hanem amiket földrajz és történelemkönyvekben olvastam és tanultam meg a dédnagyapámtól hallottam.
Sokaktól hallottam azt a téves mondást, hogy a Kurca Békésszentandrás határában ered. Ez nem igaz. A Kurca a Hármas Körös tiszai torkolata felett kb. 15 kilométerre szakad ki a folyóból. Szentes, Szegvár és Mindszent határában 39,3 kilométer hosszan kanyarogva a mindszenti zsilipnél csatlakozik a Tiszához. Több csatorna és kanális csatlakozik bele. Ezek a Ludasi, Kórógy, Kontra kanális. A Kéktói, a Mágocsi, az Alsóréti, a Tőkei és a Veker ér. A Kontra kanális mesterséges vízfolyás. Azok a gazdák ásták, akiknek azon a területen volt földjük, mert a határnak ez a része nagyon alacsonyan fekszik. Csapadékos időjárás esetén a víz nem folyt el hosszú ideig földjeikről, ezért a víz elvezetésére ástak egy csatornát. A Kurca vízgyűjtő területe 1135 négyzetkilométer. Összehasonlításul megnéztem Csongrád megye egész területe 3413 négyzetkilométer. Tehát majdnem akkora, mint a megye 1/3-ad része. Térképen nézegettem, még Békés megyéből is folyik víz a Kurcába. Valahol olvastam, hat folyót neveznek Kurcának, ez sem igaz. Utána néztem a Képes Nagy Világatlasz tartalomjegyzékében. Egyetlen egy ilyen nevet találtam. Ez a mi folyónk. 1800-as évekből láttam térképeket, amelyen a folyó nevét cz-vel Kurczának írták. A nyelvújítás korában változtatták meg bizonyára a nevét.
A Tisza szabályozásáig a Kurca és Tisza közti rész árterület volt. Magas vízállás esetén a Tisza az alacsony részeket elöntötte. Ezeket a területeket csak legelőnek használták a nyári időszakban.
A tiszai gát építése idején, mint kubikos dolgozott az 1990-es években a dédnagyapám a Csongrád megyei szakaszon. Szegedtől Csongrádig ásóval, lapáttal, kubikos talicskával hordta a földet, hogy gátak közé szorítsák a folyót. Megakadályozva ezzel a nagy árvizeket. Sokat mesélt nekem a kubikos élet nehézségeiről, de a szépségeiről, a szabadságról az ott hallott és szájhagyomány útján terjedt legendákról. Tőle hallottam először a Kurca nevének eredetéről. Az 1500-as évek közepétől az 1600-as évek végéig Magyarországnak ez a része a törökök birodalma volt. Egy török fejedelemnek a lányát vagy fiát Kurcának hívták. Ez a fiatal nagyon szeretett lovagolni. A lova egyszer megbotlott és ledobta a gyermeket a hátáról. Belefulladt a vízbe. A fejedelem sokáig hívta, hívogatta gyermekét Kurca, Kurca. A környékben élő magyarok figyelték, hallgatták a török fejedelmet, erről nevezték el folyót Kurcának. Dédnagyapámtól a mese változatot is hallottam. Amelyre így emlékezem. Volt egy nagyon gazdag török fejedelem, aki itt élt családjával ezen a környéken. Volt neki egy gyönyörű szép leánya. Ez a leány nagyon szeretett lovagolni. Sokat járta lóháton a vidéket. Vadul vágtázott, száguldozott. Egyszer a lova megbotlott, levetette a leányt a hátáról, aki megsebesült és segítség híján a vízbe lelte halálát. Édesapja annyit siratgatta, hogy könnyei elkezdtek patakzani. Ebből lett a Kurca patak. Mert a leányt Kurcának hívták.
Azt, hogy a Kurca valóban török eredetű szó vagy nem, nem sikerült kiderítenem. Nem vagyok nyelvész, sem történész, nem a feladatom eldönteni, hogy a legenda igaz vagy nem. A mese nagyon szép, ezért közre adom. Lehet, hogy a mai fiatalok még nem hallottak róla. Ma már oly sok nem bennszülött ember él Szegváron, ők pedig biztosan nem ismerik a Kurca meséjét.
(Fotó: Berezvai László)
