Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Véget ért a farsang

0 300

Kérjük vedd figyelembe, hogy ez a bejegyzés már több mint egy évvel ezelőtt jelent meg.


Vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak a farsang. Ez az időszak a bálok és mulatságok ideje. Ezt a rövid időszakot az emberek rendszerint vidámsággal mulatozással töltik. Ez a jövendő nagyböjt előtti eszem-iszom, dínomdánom időszaka. A római korból terjedt el. A farsangot rendszerint karneválokkal zárják. Számos népszokás fűződik a farsanghoz.
Községünkben már a legkisebbek lázas izgalommal készülnek első igazi jelmezes farsangi báljukra, melyet az óvodában rendeznek nekik, hosszú évek óta. Próbálgatják jelmezeiket, tanulják a szerepeket, harsogják a megtanult verset:

„Itt a farsang, áll a bál,
Keringőzik a kanál,
Táncot jár a habverő, 
Bokázik a máktörő.”

Az iskolások is készülnek minden évben a farsangi mulatságra. A középiskolásoknak szalagavató bállal teszik emlékezetessé azt, hogy életük e korszaka véget ér. A főiskolások, egyetemisták „gólyabállal” készülnek hívatásuk útjára. Megrendezik országszerte a jogász, újságíró, orvos és egyéb bálokat. 
Községünkben már hagyományai vannak a kisiparos, vagy ahogy mostanában nevezik vállalkozók báljának. Erre a rendezvényre ebben az évben huszonhetedik alkalommal került sor. Az óvoda dolgozói hagyományteremtő szándékkal rendezik meg második jótékonysági farsangi báljukat. Az Idősek Otthonában is készülnek e jeles eseményre. 
A farsangi bálozásnak nagy hagyományai vannak. Hazánk legszínvonalasabb eseménye az operabál, melyet a Magyar Állami Operaházban rendeznek meg. A bálozásnak évszázados hagyományai vannak. A királyi udvarokban egy-egy bál jeles eseménynek számított. Az itt jelenlévők gyakran álruhát és álarcot viseltek. Több író és költő műveiben részletesen olvashatunk a társadalmi rétegek báli szokásairól, szórakozásukról. Csokonai egyik versében így ír:

„Űzik már a farsangot,
Bor, muzsika, tánc, mulatság,
Kedves törődés, fáradság,
Kik hajdan itt múlattatok,
A közhelyről oszoljatok!
Kongatják a harangot:
Űzik már a farsangot!
Most veszek már maskarát!
Köz-helyen nem szabad lennem:
Azért álarcot kell vennem,
Hogy ne lásson pap s barát,
Most veszek már maskarát.”

Verdi „Álarcosbál” című csodálatos operája is egy királyi család drámai történetét dolgozza fel. A zene nyelvén, melyben egy álarcos báli mulatságon leszúrják a királyt. A cselekmény megtörtént az 1700-as évek elején.
Nem csak a gazdagok kiváltsága volt a bálozás. A szegény emberek is a farsang időszakában sokat vigadtak. Házi bálokat rendeztek, meghívták a szomszédokat, rokonokat. Farsangolni jártak, az évnek ebben a szakában. Unták már a telet, várták a tavasz ébredését. A farsang jellegzetes étele a kocsonya. Miskolc környékén igen népszerű. Valamikor beleesett a béka. Ma is járja az a mondás: „pislog, mint a béka a miskolci kocsonyában”. A farsangoló vendéget farsangi fánkkal kínálták. Ez egy jellegzetes farsangi étel ma is. Ebben az időszakban minden családban az asztalra kerül a finom ízletes farsangi fánk. A hajadon lányok ezeken a mulatságokon, bálokon igyekeztek párt találni maguknak. Mert amelyik lány nem talált párt magának, az bizony pártában maradt. Mondogatták őseink „kimaradt a farsangból”.
A farsangot látványos felvonulással, karnevállal zárták. A karnevál az ókori Rómából származó népi ünnepség. Elnevezését valószínű arról a hajót ábrázoló szekérről kapta, melyet az álarcos és állati alakot öltő vidám tömeg énekelve és tréfákat űzve vontat végig Róma utcáin. A karneváli felvonulást általában táncmulatság követi. Leghíresebb karneválokat Olaszországban, Németországban és Franciaországban rendezik. Sokan látogatnak el napjainkban is a velencei karneválra. A felvonulok színes sokadalmában nemrég szegvári turisták is gyönyörködtek. De a karneválok közül a leglátványosabbat Dél-Amerikában rendezik. Ez a Riói karnevál, ahol ma már milliók táncolnak, énekelnek a vad latin-amerikai ritmusokra. 
Hazánkban a legnagyobb hagyománya a mohácsi busójárásnak van. Itt jellegzetes maskarába öltözve próbálják a résztvevők elűzni a telet. Szalmabábut égetnek, várják az eljövendő tavaszt, táncolnak, mókáznak, énekelnek. A tél búcsúztatása vigalommal telik. Ez után következik a negyven napos nagyböjt, a megtisztulás időszaka.

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató