Egy kiállítással vette kezdetét a március 15-i községi megemlékezésünk. Iskolánk 260 éves évfordulóját ünnepli az idén. Csodálatos tárgyakat, taneszközöket, képeket láthattunk a Művelődési Ház Napfény Galériájában elhelyezett tárlókban. Kovács Lajos nyugdíjas iskolaigazgató, múzeumvezető bemutatta a kiállított tárgyakat,és megtekintésre ajánlotta a nagyközönségnek. Ezután Szenczi Sándorné polgármester asszony bemutatta az iskolai szónoki pályázat egyik győztesét, Csató Vanda 8. osztályos tanulót, és felkérte őt, hogy olvassa fel a beszédet.
Ezt követte a 7. osztályos tanulók ünnepi műsora, mely Mészáros Réka tanárnő segítségével, valamint az énekkar és Lantos Mária tanárnő közreműködésével készült. Köszönjük a színvonalas műsort és a szónoki beszédet!
Az ünnepi műsor után fáklyákkal a kezünkben átvonultunk a Kossuth-szoborhoz, ahol az Önkormányzat, a Forray Máté Általános Iskola diákjai és a helyi pártok képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait.
A koszorúzás után a Művelődési Ház nagytermében kialakított Pilvax kávézóban beszélgetésre került sor. Méltón, sok-sok ember részvételével került megrendezésre ez az ünnep.
„A magyar nemzetnek volt nagy és sok vétke.
(Részlet Petőfi: A magyarok Istene c. verséből)
S büntetéseit már átszenvedte ő:
De erénye is volt,
És jutalmat érte még nem nyert…
Jutalma lesz a jövő.”
Történelmi előzmények
Az 1848. március 15-én kitört forradalom és szabadságharc nem volt előzmény nélküli. Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák-Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Az uralkodók is érezték ennek a helyzetnek a visszáságait, ezért engedményeket tettek: Mária Terézia bevezette a Ratio Educationis-t, (az oktatás rendszere), ami egységesítette a középfokú oktatást, így minden 7-13 éves gyermeknek iskolába kellett járnia. II. József – akit a magyarok kalapos királynak hívtak, mert nem koronáztatta magyar királlyá magát -, könnyített a jobbágyok helyzetén, csökkentette adóterheiket.
1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek. Amikor Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, az akkori király, I. Ferenc hadisegély nyújtására kötelezte a magyarokat, embert és pénzt követelt. 1805-ben a háború elérte hazánk területét, a franciák átlépték a határt. Napóleon 1809. májusában felszólította a magyar nemességet, hogy szakadjanak el a Habsburg Háztól és támogassák Franciaországot. Ezt a nemesek nem tették meg, mivel féltek attól, hogy elveszítik kiváltságaikat.
1815-ben Waterloonál Napóleon vereséget szenvedett, ezzel véget ért a háború, ezzel a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette.
1825-ben összeült az Országgyűlés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel című műve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg.
1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című lapot, amelyből értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról. Az egyre erősödő reformmozgalmat az uralkodó – ekkor már V. Ferdinánd – és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezetőt börtönbe záratott.
A reformmozgalom erősödését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamentnek felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon. AZ Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált.
Franciaországban 1848. februárjában, Bécsben 1848. március 13-án kitört a forradalom.
Mi történt 1848. március 15-én?
A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután nagy gyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.
