Megjelent: 2006. augusztus 1.
Utolsó frissítés: 2006. október 3. 17 óra
Részletes választási eredmények
Purgel Zoltán | 2006. 10. 03.
SZEGVÁR ÚJ POLGÁRMESTERE:
GÉMES LÁSZLÓ (független)
Polgármester-jelöltek, a kapott érvényes szavazatok számának sorrendjében
- 1. Gémes László (független) 57,36% (1126 db szavazat)
- 2. Buda Richárd (független) 29,75% (584 db szavazat)
- 3. Piti János (független) 9,37% (184 db szavazat)
- 4. Dr. Mészáros Imre (független) 3,52% (69 db szavazat)
A „bejutott” képviselő-jelöltek, a kapott érvényes szavazatok számának sorrendjében
- 1. Lukács Istvánné (független) 7,17% (1090 db szavazat)
- 2. Puskásné Halál Ágnes (független) 6,17% (938 db szavazat)
- 3. Szabó Tibor (független) 5,91% (898 db szavazat)
- 4. Csatordai Ferenc (független) 5,70% (866 db szavazat)
- 5. Kovács Béla ifj. (független) 5,50% (836 db szavazat)
- 6. Bárány Józsefné (független) 5,45% (829 db szavazat)
- 7. Bába Miklós (független) 5,39% (819 db szavazat)
- 8. Bucsányi László (Fidesz) 4,47% (679 db szavazat)
- 9. R. Nagy Mihály (független) 4,45% (676 db szavazat)
- 10. Tóth Lászlóné (független) 4,18% (636 db szavazat)
- 11. Vigh-Molnár Henriett (független) 3,95% (600 db szavazat)
Képviselő-jelöltek, a kapott érvényes szavazatok számának sorrendjében
(vastagítva a bejutott első 11 jelölt)
Képviselő-jelölt | Szavazatok száma | % | |
1. | Lukács Istvánné (független) | 1090 db | 7,17% |
2. | Puskásné Halál Ágnes (független) | 938 db | 6,17% |
3. | Szabó Tibor (független) | 898 db | 5,91% |
4. | Csatordai Ferenc (független) | 866 db | 5,70% |
5. | Kovács Béla ifj. (független) | 836 db | 5,50% |
6. | Bárány Józsefné (független) | 829 db | 5,45% |
7. | Bába Miklós (független) | 819 db | 5,39% |
8. | Bucsányi László (Fidesz) | 679 db | 4,47% |
9. | R. Nagy Mihály (független) | 676 db | 4,45% |
10. | Tóth Lászlóné (független) | 636 db | 4,18% |
11. | Vigh-Molnár Henriett (független) | 600 db | 3,95% |
12. | Csatordai Csabáné (független) | 580 db | 3,82% |
13. | Kádár György (független) | 560 db | 3,68% |
14. | Szűcs Zoltán (független) | 540 db | 3,55% |
15. | Puskás Zoltánné (Fidesz) | 479 db | 3,15% |
16. | Banka Pál ifj. (független) | 458 db | 3,01% |
17. | Nóbik László (független) | 456 db | 3,00% |
18. | Bihari Ernő (független) | 422 db | 2,78% |
19. | Luli Áron Gábor (SZDSZ) | 421 db | 2,77% |
20. | Szucsán János Ferencné (független) | 333 db | 2,19% |
21. | Kovácsné Bozó Anikó (Fidesz) | 284 db | 1,87% |
22. | Hegyi László (független) | 270 db | 1,78% |
23. | Kutas Tibor Imre (független) | 264 db | 1,74% |
24. | Koválcsik József (Fidesz-KDNP) | 245 db | 1,61% |
25. | Vígh János ifj. (független) | 237 db | 1,56% |
26. | Gajda Péter István (független) | 231 db | 1,52% |
27. | Bóka Zoltán (független) | 228 db | 1,50% |
28. | Hevesi János (független) | 180 db | 1,18% |
29. | Nagy Tiborné (független) | 148 db | 0,97% |
Jegyzőkönyvi adatok
Előző nap 16 óráig a névjegyzékbe felvett választópolgárok száma | 4007 fő |
A szavazás napján a névjegyzékbe felvett választópolgárok száma | 1 fő |
A választópolgárok száma a névjegyzékben a választás befejezésekor | 4008 fő |
Visszautasított választópolgárok száma | 7 fő |
Szavazóként megjelentek száma | 2009 fő 50,12% |
Urnában lévő szavazólapok száma | 2009 db |
Eltérés a megjelentek számától (többlet:+, hiányzó: -) | 0 db |
Érvénytelen szavazólapok száma | 33 db 1,64% |
Érvényes szavazólapok száma | 1976 db 98,36 % |
Érvényes szavazatok száma | 1963 db 97,71% |
Szegvári szavazókörök
Szavazókör száma | Szavazókör címe: |
1. | Külső Iskola, Régitemető u. 1. |
2. | Új Iskola, Régiposta u. 1/a |
3. | Központi Iskola, Templom u. 2. |
4. | Újfalusi Iskola, Iskola u. 25. 3. tanterem |
5. | Újfalusi Iskola, Iskola u. 25. 1. tanterem |
6. | Újfalusi Iskola, Iskola u. 25. 2. tanterem |
7. | Puskin TSZ Hunyadi ÜE. V. külterület 53. |
Képviselő-jelöltek kapott érvényes szavazatainak száma, szavazókörökre lebontva
Szavazókör > Jelölt: | 1. (db) | 2. (db) | 3. (db) | 4. (db) | 5. (db) | 6. (db) | 7. (db) | Össz. (db) |
Bába Miklós | 188 | 174 | 163 | 119 | 96 | 72 | 7 | 819 |
Banka Pál ifj. | 104 | 111 | 85 | 70 | 53 | 32 | 3 | 458 |
Bárány Józsefné | 172 | 221 | 143 | 128 | 92 | 68 | 5 | 829 |
Bihari Ernő | 110 | 104 | 68 | 61 | 41 | 29 | 9 | 422 |
Bóka Zoltán | 44 | 68 | 31 | 39 | 26 | 19 | 1 | 228 |
Bucsányi László | 126 | 132 | 123 | 111 | 110 | 67 | 10 | 679 |
Csatordai Csabáné | 90 | 131 | 80 | 132 | 76 | 70 | 1 | 580 |
Csatordai Ferenc | 183 | 210 | 137 | 154 | 89 | 83 | 10 | 866 |
Gajda Péter István | 46 | 58 | 33 | 42 | 26 | 22 | 4 | 231 |
Hegyi László | 54 | 68 | 46 | 47 | 28 | 26 | 1 | 270 |
Hevesi János | 60 | 34 | 21 | 27 | 16 | 16 | 6 | 180 |
Kádár György | 127 | 101 | 69 | 113 | 85 | 63 | 2 | 560 |
Kovács Béla ifj. | 193 | 182 | 164 | 136 | 93 | 62 | 6 | 836 |
Kovácsné Bozó Anikó | 47 | 53 | 35 | 60 | 45 | 35 | 9 | 284 |
Koválcsik József | 47 | 44 | 40 | 46 | 30 | 26 | 12 | 245 |
Kutas Tibor Imre | 49 | 44 | 34 | 44 | 54 | 38 | 1 | 264 |
Lukács Istvánné | 228 | 277 | 176 | 182 | 124 | 100 | 3 | 1090 |
Luli Áron Gábor | 64 | 74 | 38 | 113 | 62 | 68 | 2 | 421 |
Nagy Tiborné | 30 | 41 | 36 | 21 | 9 | 10 | 1 | 148 |
Nóbik László | 88 | 95 | 68 | 82 | 51 | 67 | 5 | 456 |
Puskásné Halál Ágnes | 190 | 220 | 165 | 144 | 120 | 94 | 5 | 938 |
Puskás Zoltánné | 76 | 79 | 78 | 89 | 94 | 54 | 9 | 479 |
R. Nagy Mihály | 141 | 156 | 158 | 100 | 82 | 36 | 3 | 676 |
Szabó Tibor | 179 | 181 | 146 | 182 | 112 | 94 | 4 | 898 |
Szucsán János Ferencné | 52 | 49 | 49 | 78 | 50 | 55 | 0 | 333 |
Szűcs Zoltán | 105 | 173 | 87 | 83 | 61 | 31 | 0 | 540 |
Tóth Lászlóné | 154 | 141 | 100 | 105 | 82 | 51 | 3 | 636 |
Vígh János ifj. | 65 | 47 | 33 | 47 | 19 | 24 | 2 | 237 |
Vígh-Molnár Henriett | 138 | 150 | 77 | 112 | 77 | 45 | 1 | 600 |
Összesen: | 3150 | 3418 | 2483 | 2667 | 1903 | 1457 | 125 | 15203 |
Polgármester-jelöltek kapott érvényes szavazatainak
száma, szavazókörökre lebontva
Szavazókör > Jelölt: | 1. (db) | 2. (db) | 3. (db) | 4. (db) | 5. (db) | 6. (db) | 7. (db) | Össz. (db) |
Buda Richárd | 96 | 125 | 85 | 138 | 75 | 64 | 1 | 584 |
Gémes László | 243 | 247 | 201 | 167 | 155 | 98 | 15 | 1126 |
Dr. Mészáros Imre | 16 | 15 | 10 | 7 | 13 | 5 | 3 | 69 |
Piti János | 43 | 44 | 27 | 26 | 19 | 25 | 0 | 184 |
Összesen: | 398 | 431 | 323 | 338 | 262 | 192 | 19 | 1963 |
Választottunk! Gémes László lett az új polgármester
19.00 óra
Szegvár „ismét” választott. A rendszerváltás óta a mai volt az ötödik Önkormányzati Választás. Harmadik polgármesterünket választjuk, hiszen Szegvárnak új polgármestere lesz.
Dr. Nóbik István 1990-1998-ig igazgatta kis falunkat, Őt követte jelenlegi polgármesterünk, Szenczi Sándorné, aki 1998-tól a nagyközség polgármestere. S hogy ki lesz az új polgármester? Hamarosan kiderül. Figyelje honlapunkat, innen tudhatja meg elsőként az új polgármester nevét. Pont úgy, mint négy évvel ezelőtt.
Részvételi adat 17.15 óráig Szegváron: 44% (1760 fő)
Rendkívüli esemény nem volt.
Bemutatkoztak a szegvári jelöltek
Purgel Zoltán | 2006. 09. 21.
Szegváron már hagyománnyá vált, hogy az önkormányzati választások előtti héten bemutatkozhatnak az induló jelöltek.
Ez az idei választási évben is így volt. Szerdán 18 órától a Művelődési Házban minden jelöltnek lehetősége volt, hogy bemutatkozzon, s ismertesse programját.
Mind a négy polgármester-jelölt jelen volt, s 5 percben elmondta programját.
A képviselő-jelöltek maximum 2 percet kaptak a bemutatkozásra. A 29 jelöltből 21-en voltak jelen. Betegsége miatt nem tudott a rendezvényen lenni ifj. Banka Pál (független). Bucsányi László (Fidesz) egyéb elfoglaltságai miatt nem jött el. E két képviselő-jelölt bemutatkozását, ill. levelét Gajdáné Kiss Ilona, a helyi választási bizottság elnöke olvasta fel.
Nem jött el, s nem is reagált Gajda Péter István (független), Hevesi János (FKGP), Kovácsné Bozó Anikó (Fidesz), Kutas Tibor Imre (független), Nóbik László (független) és Puskás Zoltánné (független).
A (cigány) kisebbségi önkormányzati választások jelöltjei sem képviselték magukat: Lévai Gézáné (MCF Fórum), Varga Ferenc (MCF Fórum), Varga Ferencné (MCF Fórum), ifj. Varga Ferencné (MCF Fórum) és Varga Klaudia Borbála (MCF Fórum).
Hirdetés
Purgel Zoltán | 2006. 09. 01.
Polgármester-jelöltek bemutatkozásai
Buda Richárd független
Tisztelt Szegváriak, Kedves Barátaim!
A választásokhoz közeledve szeretnék két új gondolatkört megosztani önökkel. A célom nem programpontok megismertetése, hanem gondolataim átadása. Ezek a gondolatok csak abban az esetben lehetnek programpontok, ha megtaláljuk egymásban a partneri kapcsolatot.
Gazdaság
A településünk gazdaságának fejlődéséhez új alappillérekre van szükség.
A legfontosabb és a legnagyobb beruházást a szennyvízcsatorna kialakítása igényel, amit egybe kell kötnünk az ivóvíz hálózat felújításával.
Ezek nélkül nincs külső befektető. Gazdasági szempontból nagyon fontos a külterületek infrastruktúrájának (első sorban út, villany) fejlesztése. Konkrétan két út megépítését tartom a legfontosabbnak. Az egyik a benzinkút és a Vásárhelyi-utat összekötő út kb. 3,5 km szakasz. Ennek a szükségessége abban rejlik, hogy a Derekegyház alatt lévő tanyákban élők végre könnyedén tudnának Szegváron ügyet intézni és Derekegyház Szegvár határától kb. 7 km-re helyezkedne el. Így nem csak földrajzilag kerülnénk egy kistérség központjába. Lehetőség nyílna ezen út mentén kertészkedőknek a könnyebb, tervezhető szállításra, ezáltal dinamikusabb fejlődésükre. A tanyák megközelíthetősége egyik alapköve lehetne annak, hogy a belterületen mezőgazdálkodást folytatók kihelyezzék ide gazdaságukat, és komoly fejlődésnek indulhassanak. A másik út, amit fontosnak tartok, hogy szilárd burkolattal megépüljön az a Malmi és a Jakó köves utat összekötő út és ennek folytatása a 10 öles és Vásárhelyi utat összekötő szakasz megépítése az Ördöngössel összekötő szakasszal együtt. Ez kb. 5 km újszakasz építést jelentene, és kb. 3,5 km felújítást igényelne. Ennek is a célja a külterületi gazdálkodást elősegítése és mind két út lehetőséget nyújt „ipari területek” kialakítására anélkül, hogy a faluban élők nyugalmát zavarnák. Mindkét út építésével egy menetben fontosnak tartom a villamos hálózat kiépítését.
Belterületen fontosnak tartom, hogy a kihasználatlan ingatlanokban elősegítsük a Humán Kft-hez hasonló, lakosok nyugalmát nem zavaró tevékenységek megtelepedését, megteremtsük fejlődésüknek lehetőségét. Meg kell teremteni az ideiglenesen működő, önfoglalkoztatást segítő és kezdő vállalkozók inkubálását. Amely jelenti pl.: informatikai eszközök rendelkezésre bocsátását, első évben helyi adó mentességet, stb. Egyben szükségét látom egy pályázat figyelő és író rendszer kialakítását a lakosság számára, hiszen számtalan lakossági pályázat létezik pl. lakóházaik korszerűsítésére, amit a városban élők gond nélkül ki tudnak használni, mert ott gyorsabb az információáramlás és könnyen tudnak pályázat írót találni. Fontos lenne létrehoznunk egy agrárkoordinációs központot, hiszen a mezőgazdaságból élők számára rengeteg gyakorlati információt kell átadnunk ahhoz, hogy gazdálkodásuk versenyképes legyen. Tudniuk kell naprakészen, hogy milyen támogatás illeti meg őket, azt hogyan tudják lehívni gazdaságukba. Előre tudnunk kell, mekkora áru alap keletkezik az elkövetkezendő időben, hogy piacra jutását elő lehessen segíteni. Tudni kell, hogy milyen mértékű fejlesztésekre vannak felkészülve a gazdaságok, nehogy erőn felüliek legyenek a különböző befektetések, mert ez könnyen létbizonytalanságot szül. Közösen át kellene gondolnunk, hogyan lehetne megvalósítani a birtok koncentrációkat, földcseréket a gazdaságosság szempontjából. Milyen közösségi intézkedéseket kellene hoznunk ahhoz, hogy fokozzuk pl. termesztési biztonságunkat (növény- és állategészségügy) vagy vagyoni biztonságunkat pl. mezőőri szolgálat.
Segíteni szeretném a településen az egyéb vállalkozásokat, mert közbejárásommal, tudásommal meg tudom ezt tenni. Hiszen nagyon fontos szerepük van a lakosság kiszolgálásában (boltok, szórakozóhelyek, pénzintézet, szépészeti vállalkozások, szakmai szolgáltatók stb.)
Mi szükséges ezekhez a fejlesztésekhez?
Elsősorban vállalkozói kedv, tenni akarás, és ami elengedhetetlen: az összefogás, egyetértés! Szegvár(iak)nak fel kell használni kapcsolat rendszerét.
Kultúra, turisztika, sport
A településünk megtartó képességét, vonzerejét erősen befolyásolja, hogy milyen kulturális, sport, és turisztikai lehetőséget tudunk biztosítani a lakosaink és az idelátogatók számára. Falusias jellegünk, hagyományaink, történelmi emlékeink, megőrzésével kialakul bennünk egy érzés, ami meghatározza, hogy hova tartozunk milyen értékeket őrzünk, egy fajta erős kötődés alakul ki a közösségünk iránt (helyi identitás), ami nagyon fontos, mert ez segíthet nehezebb időszakok túlélésében, közösséget ért nehézségek leküzdésében. Ami szükséges egy pezsgő sokszínű kulturális esemény sorozat kialakításához, az csak annyi, hogy ezeket, az eseményeket a lehető legnagyobb számban látogassuk meg. Ez fontosabb mint az a pénzösszeg, amibe a rendezvény egésze kerül. A Kastély megmentésének az egyik módja az lehet, ha megtöltjük azt egész évben programok sokaságával, ami vonzza a környező településekről is az embereket.
A turisztika alapja is a program kínálat. Településünkön a turisztikát úgy tudom elképzelni, ha a település belterületén megkezdjük komolyan az utcák parkosítását, település kép kialakítását. A vizeink jó lehetőséget jelentenek a horgászturizmus fellendítésére. Földrajzi adottságaink lehetőséget nyújthatnak biciklis és lovas túrázások kialakításához. Ami szükséges ehhez a túra útvonalak kijelölése, azok karbantartása és az artézi kutak felújítása. A lakott terület és a kitett mezőgazdasági területek védelmében, muszáj lesz szélvédő erdősávokat kialakítani, ha ügyesen formáljuk ez is, növelheti a környék turisztikai értékét.
A sport széleskörű támogatása szívügyem, mert fontos szerepet játszott életem egy kritikus szakaszán. Általános iskolás koromban nagyon beteges gyerek voltam. 8. osztályos koromban Szegváron kezdtem cselgáncsozni, ami gyökeresen megváltoztatta az egészségi állapotomat, mert az elkövetkezendő 4 évben csak a sportorvos látott versenyek előtt. Mint tudjuk a serdülők számára ez egy nehéz időszak. A sport edzi meg fiatalságot. Ekkor szerezhető meg a kitartás, az elszántság, növekszik a fizikai és szellemi terhelhetőség, kialakul a becsületes, sportszerű magatartás. A sport egy kiváló lehetőség Szegvárt megismertetni az ország minden területén.
Vigyázzanak magukra, bízom önökben, bízzunk egymásban!
Üdvözlettel:
Buda Richárd
Szegvár, Kárász u.1
www.cickazug.hu
Tisztelt Szegváriak, Kedves Barátaim!
Mindenekelőtt engedjék meg, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik „kopogtatócédulájukat” illetve egyéb módon hozzájárultak, ahhoz hogy polgármester-jelöltként indulhassak az őszi helyhatósági választásokon, Szegváron, Szegvárért!
Előre köszönöm mindazoknak, akiknek ez idáig nem volt lehetőségük kifejezni támogatásukat illetve azoknak, akikben később érik meg a döntés, arra hogy a választások előtt felismerve az általam felkínált együtt működésben rejlő lehetőséget, a szavazófülkében majd rám teszik le a voksukat.
Jóérzéssel és megnyugvással tölt el a tudat, hogy Önöket, szegváriakkat igenis érdekli a közösség jövője, és ezért aktívan szerepet vállalnak döntéseikkel, irányomban támasztott bizalmukkal mindennek kialakításában.
Örülök, hogy ilyen nagy számban megbíznak azzal, hogy (a Szegváron szükséges) a lakosság érdekeit polgármesterként felelősséggel képviseljem és érvényesítsem a település fejlődésének javára.
Biztosíthatok minden szegvárit arról, hogy ez a bizalom kölcsönös és rövid időn belül megtérül, hiszen együtt egymásban és a jövőben bízva elérhetjük, hogy Szegvár gazdaságilag és társadalmilag fejlett, lakosai számára jólétet és (meg)élhetőséget nyújtó, kisváros színvonalú, ámde falusi hangulatú település legyen.
Joggal kérdezhetik Önök, hogy mindezt hogyan tudjuk megvalósítani?
A válasz: összefogással, kitartással és a lakosság igényeinek megfelelő, jól átgondolt, következetes fejlesztési tervekkel, amelyeket képzett, lehetőség szerint helyi szakemberek dolgoznak ki.
Átfogó és hosszú távú fejlesztési megoldást igényelnek az olyan problémakörök, mint például a:
szociális helyzet, oktatás
Bölcsőde, óvoda, iskola, nyugdíjas és egészségügyi intézmények hosszú távú üzemeltetése a lakosság szolgálatára. Rászoruló családok, tovább tanulók (helyben maradásra ösztönözve) illetve egyedülálló idősek támogatása.
gazdaság
Kezdővállalkozások támogatása, ezáltal munkahelyek vagy önfoglalkoztatottság biztosítása, illetve szolgáltatások elérhetőségének bővítése. Mezőgazdasági termelés elősegítése külterületeken, infrastruktúra (út, villany, csatorna, „Tanya program”, stb.) fejlesztése által. Agrárkoordinációs központ létrehozása, a településen kívüli mezőgazdasági beruházások elősegítése. Lakossági célú támogatások, pályázatok figyelése, lakosság pályázat írásának elősegítése.
kultúra, sport, turisztika
Kulturális és hagyományos értékeink megőrzése, turisztikai célú felhasználása. Földrajzi, természeti adottságaink adta lehetőségek kihasználása, – pl. „horgász és üdülő falu” kialakítása – a környezetvédelme mellett. Sportélet élénkítése (jóléti parkerdő kialakításával), pihenési lehetőség civilszerveződések, szakmai, polgári körök támogatása.
településfejlesztés
Még ősszel az utak padkázása, járdák és belvízelvezető árkok kitisztítása lehetőségek szerint hiányuk esetén pótlása. Szennyvíz, ivóvíz és úthálózat kialakítása illetve felújítása. Közmű és szolgáltató cégek versenyeztetése. Új befektetési lehetőségek felkutatása, pl: alternatív energiaforrások (szalmabála tüzelés, energianövények termesztése, szél és napenergia felhasználás meghonosítása) kiaknázása. Termálvíz kincsünk újcélú felhasználásának feltérképezése pl. gazdasági és lakossági célú kihasználása, sport és fürdési célú kiaknázása.
A fent említett gondolatok részletes kifejtését folyamatosan eljuttatom Önökhöz, valamint készséggel állok rendelkezésükre, kérdéseiket, javaslataikat örömmel várom!
Arra bíztatom Önöket, kedves szegváriak, hogy merjünk hinni a fenti célok megvalósulásában, amelyek az Önök, valamint, szakértelemmel bíró, ügyfélbarát, és hatékony hivatali apparátus együttműködésével elérhetők.
Szociális helyzet, oktatás
A település jövőjét a megtartó képessége határozza meg. A megtartó képesség demokratikus alapja a létbiztonság. Mit jelent ez nekem?
Korombelieket látva, akiknek 2 akár 3 kiscsaládjuk van általában nagy problémát, okoz a gyermekeik elhelyezése rendszeresen néhány órára. Pedig nagy szükségük volna mindezt megtenniük, mert a mai világban szükséges ahhoz, hogy megtartsák korábbi munkahelyüket, vagy csak pótolják alkalmi munkavégzéssel a családi kassza hiányosságát. Ennek hiánya nem csak a már gyermekes anyákat érinti hanem, kimondatlanul is lehet gátja a gyermekvállalásnak. Ezért nekem fontos a bölcsődés korúak rugalmas elhelyezésének megoldását keresni.
Továbbá fontosnak tartom, hogy a leendő gyermekeimet helyben tudjam iskolába járatni. Ami mint tudjuk a mai világban csak akkor lehetséges, ha megfelelő számú diák van, ellenkező esetben, ha akarjuk, ha nem elsőbb gazdaságtalanná válik az iskola üzemeltetése (túlterheli az önkormányzat költségvetését), majd rövid időn belül iskola bezárással jár. Ezért, is szorgalmaznám Szegvár, Derekegyház összekötő út kialakítását, mert így Derekegyház és vonzáskörének diákjait is tudnánk tanítani egy esetleges iskola bezárási program elindulásával. Ami a legfontosabb nem Szentes szipkázná el a diákokat, így növelnénk a településünkön élő pedagógusok létbiztonságát.
Ahhoz, hogy a fiatalok tovább tanulását, helyben maradását segítsük (érezzék hogy a településnek is fontos, hogy a lakosai szakképzettek legyenek), bővíteni lehetne az ösztöndíjazásukat rendszerét, a környékbeli gazdaságok segítségével. Ami legegyszerűbb esetben úgy segíthetné a diákot, hogy a gyakorlata ideje alatt ne csak ott üljön a diák, hanem effektív munkát is végezzen, ami a tényleges gyakorlatát segíti és ezt a gazdaság, díjazza, mint nyári munkát. Másrészt remélhetőleg a gazdaságok komolyan veszik az elkövetkezendő időben a szakemberek utánpótlását, amit tanulmányi ösztöndíjjal elősegíthetnek maguknak is.
A felszabadult tanuló évek után jön a „való világ” amit tudunk, hogy nem fenékig tejfel. Ilyenkor jön a lakáshoz való jutás problémája, az önálló háztartás tartós fenntartásának problémája, munkanélküliség. Nem gondolom azt, hogy a különböző segélyek, képesek lennének önmagukban megoldani ezeket, a problémákat. Szükségesnek érzem egyfajta önfenntartó háztartások kialakítását, amelyben a segély nem csak pénzbeli jutatás, hanem segítség nyújtás a háztartás erőforrásainak átcsoportosítására pl: segítség az alternatív fűtésre való átállásban, aminek segítségével a környezetéből, vagy kis gazdaságából összeszedett fából, gallyfából, szalmabálából, kukoricaszárból téli fűtését biztosítani tudja.
Öregségünkre sajnos gyakran magunkra maradhatunk, vagy akaratunk ellenére elesettségünkkel az egyébként is terhelt családunkat tovább terhelhetjük, ami számunkra is igen kellemetlen lehet. Ennek ellenére kinek van szíve szüleit elengedni vagy nyugdíjas otthonba adni távolra a család melegétől? Egyszerre pedig a családi háztartást vinni és szeretteinket ápolni gazdasági környezetünk miatt tartósan szinte lehetetlen. Ezért, hogy a mi kis közösségünk képes legyen arra, hogy az utolsó pillanatig egybe tartsa terhek nélkül, boldogságban, megelégedettségben a családokat, szükségét érzem egy szakápolókkal ellátott lehetőség szerint az egyház kötelékébe is tartozó bentlakásos nyugdíjas otthon kialakításának elősegítését.
Szeretném, ha Szegvár a nevelésen és gondoskodáson keresztül az emberek szívében a melegség és kötődés érzetét váltaná ki, és a környező településeken követendő példaként állna az emberek előtt.
További elképzeléseimet folyamatosan jutatom el Önökhöz! Az egyes témakörök minden hét hétfőjén jelennek meg a Szegvár OnLine-on.
Vigyázzanak magukra, bízom önökben, bízzunk egymásban!
Barátsággal:
Buda Richárd
Szegvár polgármester-jelöltje
Elérhetőségem: Szegvár, Kárász u. 1.
www.cickazug.hu
Gémes László független
Tisztelt szegvári Választópolgárok!
Gémes László, 34 éves szegvári lakos vagyok, polgármester-jelölt. Feleségemmel és két fiúgyermekemmel kiegyensúlyozott, harmonikus családi életet élünk. Iskolai tanulmányaimat Budapesten végeztem, mivel 3 éves koromban szüleimmel oda költöztünk. Tanulmányaim során sok tapasztalatot szereztem a vendéglátóiparban, a kereskedelemben és az idegenforgalomban. Ezen szakterületek elsajátítása során 6 évig angolt, 4 évig német nyelvet tanultam, s ami a legfontosabb megtanultam emberekkel foglalkozni, kommunikálni.
1989-ben visszaköltöztünk Szegvárra, ahol jelenleg is élek, s gazdálkodom. Azóta a hódmezővásárhelyi Gregus Máté mezőgazdasági szakiskolában megszereztem a mezőgazdasági vállalkozó képesítést, ami során elsajátítottam a helyes pénzügyi gazdálkodást és, hogy hogyan kell sikeresen működtetni egy gazdasági egységet.
Több civil szervezetben töltök be vezető tisztséget, köztük a Szegvár Nagyközségért Közalapítvány elnöke, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének alelnöke, az első önálló regionális szövetség a Fiatal Gazdák Délalföldi Szövetségének társelnöke és a Kurca-Völgye Egyesület elnöke vagyok.
2002 óta Szegváron önkormányzati képviselőként tevékenykedem. A négy éves önkormányzati munka sok örömet és sok csalódást okozott. Örömet, hogy embertársaimmal, közös munkával, egy kis önfeláldozással mennyi mindent tudunk tenni településünkért, csalódást pedig, hogy számtalan lehetőséget kihasználatlanul hagytunk.
A képviselői munkám során lehetőségem nyílt mélyebben megismerkedni a Szegvári Önkormányzat működésével s rájöttem, amit kívülállóként másként gondoltam, hogy mekkora szerepe van a falu életében a helyi vezetésnek. A polgármester és a képviselőtestület felelős a település sikeréért, de a kudarcáért ugyanúgy. A négy éves munka során megtapasztaltam, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha mindannyian akarjuk. Egy ember, egy polgármester egyedül nem képes arra, hogy sikereket érjen el, ehhez segítség kell mind a képviselő-testület, mind a lakosság részéről. Képviselői munkám során a fiatalos vehemenciám mellé számtalanszor társult idősebb képviselőtársaim bölcsessége és élettapasztalata. A közös munkáink során egy igen szoros együttműködés alakult ki a Településfejlesztési Bizottságban.
A civil szervezetekben végzett munkáim során megtapasztaltam, hogy mekkora erő rejlik a lakosság, a civilek különböző rétegeiben. A szegváriak a Kurca tisztításánál és az árvízi védekezésnél bebizonyították, hogy mire képesek. Szegvárban, a szegváriakban hatalmas erő lakozik, csak arra vár, hogy teret kapjon, hogy jó és megvalósítható célokat tűzzön ki maga elé.
Megválasztásom esetén erre a páratlan, most már újra éledező szegvári összefogásra kívánok támaszkodni, amit megállítani, szétrombolni nem lehet. Nincs olyan politikai erő, s egyéni érdek, ami a szegvári közösséget szét tudná darabolni, mert nem hagyjuk, akárhogyan is próbálják. Szegvár egy közösség és az is marad. Az intézményeink működni fognak, az iskoláinkat nem zárhatják be, a családokat nem rombolhatják szét. Mi fejlődni akarunk és fejlődni fogunk, ha tetszik másoknak, ha nem. Ehhez a 2007-2013 közötti EU támogatási időszak fejlesztési forrásai is a segítségünkre lehetnek. Ehhez tervek, és ami ennél is fontosabb megegyezés kell, hogy merre induljon el a település.
A polgármester jelöltséget többek között azért vállaltam el, mert a település lakói bíztattak, hogy méressem meg magam. Ezt a bizalmat mutatja az az 1.205 db ajánlószelvény is, amivel megtiszteltek a választók, amit ezúton is nagyon köszönök.
Annyit tudok zárásként ígérni mindenkinek, hogy megválasztásom esetén a korábbi lendülettel, elszántsággal és tisztességgel fogok dolgozni a településért, annak fejlődésért, azért hogy még jobb legyen Szegváron élni. Kérem, hogy ennek az ígéretnek a betartását fokozott figyelemmel kísérjék!
Gémes László
polgármester-jelölt
interjú Gémes László független polgármester-jelölttel
– Kérem mutassa be magát!
– Mezőgazdasági tevékenységet folytatok, amit még 1994-ben kezdtem egy igen kicsi gazdasággal. Akkoriban a feleségem egyik rokona traktorral végzett szolgáltatást más gazdáknak. Egyszer elvitt magával dolgozni, ami annyira megtetszett, hogy úgy éreztem nekem is kell egy traktor. Ehhez az induláshoz azt hozzá kell tenni, hogy 3 éves koromban szüleimmel Budapestre költöztünk, ott éltünk 14 évig és én vendéglátó-ipari szakközépiskolába jártam. Igaz, már ott is érdeklődtem az agrárium iránt, mivel kertes házban laktunk, nyulakat, galambokat tartottam, amikkel a gyáli piacon kereskedtem. Ebből volt annak idején a zsebpénzem. 1989-ben jött egy gondolat és mondtam szüleimnek, hogy mi lenne, ha visszaköltöznénk Szegvárra. Nem sokat kellett őket győzködni, így visszaköltöztünk. 1994 októberében vettem meg az első traktoromat egy MTZ 50-est, természetesen hitelből. Ezzel a géppel először másoknak dolgozgattam úgy, hogy a munkaeszközöket kölcsönkaptam.
1995-től kezdtem el saját birtokom kialakítását. Ekkor nagyapám kárpótlási árverésen vett 7 ha földet, amit kibéreltem tőle, édesanyám 0,7 ha földjét pedig ingyen használhattam. Ezeken a földeken főleg gabonát termesztettem, amit saját állatállományom etetésére használtam fel. Szarvasmarhát hizlaltam és körülbelül 25-30 darab sertést tartottam egy évben. Az évek során kb. 18 ha-ra növeltem a birtok méretét és vásároltam teheneket tejtermelés céljából. Időközben a gépparkomat bővítettem használt munkaeszközökkel és az MTZ-t is kicseréltem egy Universal típusú traktorra. Ezekben az években a mezőgazdasági szolgáltatás is egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gazdaságomban.
Azért, hogy az eredeti szakmámhoz is hű maradjak, 1997 augusztusától kibéreltem a Mega Club Sörözőt Szegváron, ahol diszkó is üzemelt. Ez a párhuzamosság 2001-ig működött. Ez idő alatt több vendéglátó egységet is üzemeltettem, de rájöttem, hogy hosszú távon ez nem az én világom és 2002-től csak a mezőgazdasággal foglalkozom.
Ezalatt megtörténtek az első komolyabb beruházásaim, ami egy új körbálázó és egy új gabonavetőgép beszerzéséből állt. A birtokom ekkorra már 80 ha-ra nőtt. 2000-ben egy 1967-es évjáratú Class Colombus 1,8 m-es vágóasztalú parcellakombájnnal kezdtem meg a betakarítást. Ezt a gépet csak egy évig tudtam használni, mert a bérmunkák mennyisége miatt már nagyobb gépre volt szükségem. 2001-ben vettem egy 1976-os évjáratú Epple mobil típusú kombájnt, ami már 3 m-es vágóasztalú volt, amivel annyi munkám lett, hogy 2003-ban belevágtam egy új New Holland CS 540-es kombájn vásárlásába, ami már 5,1 m-es vágóasztalú és 240 LE motor teljesítményű gép. Időközben a bérmunka mennyisége és a földterületem annyira megszaporodott, hogy az állattenyésztéssel és a zöldségtermesztéssel felhagytam, azóta csak gabonatermesztéssel és szolgáltatással foglalkozom. Jelenleg már 200 ha-on gazdálkodom és közel 1000 ha-on végzek szolgáltatást, ami aratást, bálázást és vetést jelent. A gépparkom mára szépen felfejlődött és megfiatalodott.
Tagja vagyok a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének, 2005. februárjában országos alelnöknek választottak. Mint alelnök rendszeres résztvevője vagyok a különböző agrár szakmai fórumoknak, így a fiatal gazda támogatást elbíráló minisztériumi bizottságnak, agrár érdekegyeztető tanácsnak, állandó meghívottként részt veszek az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésein is. Az elmúlt időszakban több külföldi szakmai úton vettem részt. Ezek tapasztalatait igyekszem átadni gazdatársaimnak, például a rendszeresen megrendezésre kerülő Fiatal Gazda Klub rendezvényeken. Egyébként a Csongrád megyei rendezvények helyszíne, immáron hagyományosan, Szegvár.
2005 novemberében 14 szegvári társammal létrehoztuk a Kurca-Völgye Egyesületet, aminek elnökévé választottak. Rövid idő alatt sok mindent sikerült elérnünk. Így létrejött a Teleház, amelynek felszereléséhez, a helyiségek felújításához, bebútorozásához a korábban kialakult baráti és szakmai kapcsolataimat felhasználva több, mint 2 millió forint támogatást hoztam a faluba. A Teleház mellett a Kurca-sétány kialakítására 1,5 millió forintot nyert az Egyesület a „Zöld Forrás” pályázaton. Ennek hasznos elköltése remélem az ősszel már látható lesz.
Idén februártól az IKR Csongrád megyei gépértékesítési vezetőjeként is dolgozom. Két oka volt annak, hogy elvállaltam ezt a munkát. Egyrészről szakmai tapasztalatokhoz és ismeretségekhez lehet hozzájutni a napi munkán keresztül. Másrészről ki akartam próbálni, hogy tud-e működni a gazdaságom úgy, hogy mellette mást is csinálok.
Az idén már egy állandó főállású munkatársat foglalkoztatok és a szezonban több alkalmi segítővel dolgoztam, mint a múlt évben. Most, a szezon vége felé azt látom, hogy nem érezte meg a gazdaság, hogy nem ültem annyit a gépeken, inkább szerveztem, irányítottam a munkát. Természetesen polgármesterként feladnám az IKR-s állásomat és ezt már a cégnél is bejelentettem.
34 éves vagyok, 1996-ban házasságot kötöttem, azóta két fiunk született – Lacika és Gergő –, akik már nagy érdeklődést mutatnak a mezőgazdasági gépek iránt, igaz, ez még lehet, hogy kisfiúi érdeklődés. Feleségem, Gabi, egészségügyi dolgozó a Szentesi Városi Kórházban, diplomás ápoló. A múlt évben sikeresen elvégezte a Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karát.
– Az egyértelmű agrár kötődése ellenére miért vállalta a polgármester jelöltséget?
– A négy év, amit helyi képviselőként töltöttem megerősítette bennem, hogy Szegvár egy jobb sorsra érdemes település.
Azt már korábban is tudtam, hogy nagyon jó adottságai vannak a falunak. Kellett azonban az elmúlt 4 év ahhoz, hogy megértsem, hogy milyen felelőssége van a helyi közösség választott képviselőinek, az önkormányzati képviselőknek és a polgármesternek. Ha az önkormányzat rendelkezik elképzeléssel a jövőről és elegendő ereje, elszántsága van azok megvalósításához, akkor biztosan sikeres lesz a település.
Az elmúlt években képviselő társaimmal azt láttuk, hogy lelassult a település fejlődése, hiányzik a friss erő, lendület az önkormányzat működéséből. Számtalan lehetőség mellett elmentünk, előfordult, hogy „kiénekelték a sajtot a szánkból”. Szóval úgy érezzük, hogy lehetne ezt jobban is csinálni!
A gondolat és a tett két különböző dolog. Barátaim és személy szerint én is inkább a tettek embere vagyok. Nekiláttunk tehát, hogy az önkormányzattól függetlenül tegyünk valamit a település érdekében.
Ezek közül a legnagyobb publicitást a Kurca-part rendbetételének, a sétány kialakításának elindítása és a Teleház megalapítása kapott. Megmondom őszintén, magam se gondoltam, hogy ennyi támogatást és bíztatást kapunk a lakosoktól a munkánkhoz. A bíztatás mellett egyre többször kérdezték meg tőlem, hogy gondolkodok-e esetleg a polgármesterségben, mert ha igen, akkor támogatnának.
Az igazat megvallva ezek a jelzések erősítették meg bennem az elhatározást, hogy megméressem magam, mint polgármester-jelölt.
– Mennyire játszott szerepet a döntésében a havi polgármesteri fizetés?
– Semennyire. Már én is halottam, hogy egyesek ilyesmit beszélnek a hátam mögött a faluban, de tévednek. A gazdaság, amit az elmúlt több mint 10 évben felépítettem biztos és igen tisztes megélhetést biztosít nekem és családomnak. Ráadásul pont az idei év elején fizettem vissza az első nagy hiteleimet és emiatt jövőre már nagyságrendekkel – milliókkal – kevesebb törleszteni valóm lesz. Másrészről az EU csatlakozás után kiszámíthatóbb lett az agrár támogatási rendszer, évekre előre, forintra pontosan ki tudom számolni, hogy milyen forrásaim, bevételeim lesznek. Emiatt a családom, a két fiam, feleségem anyagi biztonsága és a gazdaságom működése felől teljesen nyugodt vagyok, függetlenül a polgármesterségtől. Most ősszel, ha lesz rá idő, elkezdünk egyébként építkezni, bővítjük a házat, beépítjük a tetőteret. Amit eddig a gazdaságom felépítésére, a hitelek visszafizetésére költöttem, azt végre magunkra költhetjük.
Mindenkit szeretnék tehát megnyugtatni, hogy nem „megélhetési” polgármester leszek, ha megválasztanak.
– Milyen elképzelései vannak, mint polgármesternek?
– Először is az önkormányzatiság nem más, mint közös munka. Az önkormányzatiság nem a képviselő-testületről, vagy a polgármesterről szól. Az önkormányzatiság egy településről szól, egy település jelenéről, jövőjéről, az ott élők mindennapjairól, boldogulásáról. Ebből a szempontból a polgármester és a képviselő-testület nem öncélúan, hanem a település érdekeinek alárendelten kell, hogy dolgozzon, együttműködve települési közösségekkel és a lakossággal. Ezzel azt hiszem el is mondtam az első és talán legfontosabb dolgot, amiért polgármesterként dolgozni akarok: legyen újra együttműködés, összefogás a településen belül az önkormányzat és a helyi lakosság és közösségei között. Ez nagyon hiányzik Szegvárról, de könnyedén megteremthető, jól mutatja ezt a Kurca érdekében elkezdődött közös munka és az árvízi védekezés.
Akik együtt élünk Szegváron, természetes módon, tudunk másként gondolkodni ugyanazokról a dolgokról, legyen az politika, vallás, sport vagy bármi más. A település fejletlenségéből adódó gondok azonban mindenkit egyformán érintenek, az utak egyformán rosszak, a kamionok, traktorok egyformán hangosak, a közbiztonság hiányosságai mindenkit egyformán veszélyeztethetnek, stb. Ezek csak látszólag települési gondok, valójában az egyes lakosok problémái, minket zavarnak, nekünk okoznak bosszúságot. Együtt kell tehát a megoldáson is dolgoznunk, függetlenül attól, hogy vannak olyan dolgok, amiben nem értünk egyet. Ebben a munkában az önkormányzatnak karmesteri szerepe van, ami a szervezettség és összefogás megteremtése. Soha ne feledjük el, hogy a közös otthonunkat Szegvár jelenti!
A másik dolog, ami hiányzik, az a település jövőképének meghatározása, hogy milyen fejlesztési irányban is induljon el a település.
Úgy gondolom, több fejlődési irány is elképzelhető Szegvárnak: a helyi értékeket kihasználó, idegenforgalomra, turizmusra épülő fejlődési irány és a mezőgazdasági hagyományokra építkező agrár települési karakter. Mindkét lehetőséggel foglalkozni kell.
A turizmushoz minden adott helyben. Csodálatos és ezzel együtt kihasználatlan természeti értékei vannak a falunak, hogy csak néhányat említsek: termál kutak, Kurca, Tisza holtág, Kórógy-tó, üresen álló Kastély.
A mezőgazdaság meghatározza a település mindennapjait, sok családnak ad megélhetést, nemcsak vállalkozóként, de alkalmazottként is, emiatt mindenképpen számolni kell vele.
Úgy gondolom, hogy Szegváron megteremthető az idegenforgalom és a mezőgazdaság együttes fejlesztése. A falusi turizmusban pl. komoly lehetőségeink vannak. A turizmussal kapcsolatos fejlesztések többszörösen is jók lehetnek Szegvárnak.
Pótlólagos jövedelmet jelenthetnek a mezőgazdasággal kimondottan kiegészítő tevékenységként foglalkozóknak, munkahelyeket teremthetnek a szolgáltatási szektorban. Emellett legalább ilyen fontos, hogy friss lendületet, pezsgést, mozgást hozna a falu életébe a megnövekedő vendégforgalom.
Ahhoz, hogy a helyi lehetőségeket ki tudjuk használni, két dolog szükséges. Egyrészről kész tervekké kell formálni a célokat, hogy adott esetben csak a fiókból kelljen kivenni azokat, ha a fejlesztési forrás rendelkezésre áll. A másik, hogy át kell gondolni, hogy mit tudunk helyben tenni azért, hogy a célok megvalósuljanak, pl. a turizmus fejlődjön. Sokszor észre sem vesszük, hogy mennyi mindennel rendelkezünk a céljaink eléréséhez.
Az előbbiekkel összhangban úgy gondolom, hogy bármit is tesszük, legyen az beruházás, felújítás vagy program-szervezés, először Szegváron kell körülnézni és helyi embereket, vállalkozókat, egyesületeket kell támogatni, helyzetbe hozni. Ha már amúgy is pénzt kell költenünk valamire, akkor az maradjon legalább Szegváron. Egy új összefogásra van szükség, amiből kikopnak majd azok, akik csak az orrukig látnak, vagy telhetetlenek és megmaradnak azok, akiknek fontos Szegvár és magukénak is érzik a települést.
Az előbbieken túl nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy megmutassuk Szegvár értékeit a külvilágnak. Egyre inkább azt tapasztalom, hogy a pozitív településkép, a nyilvánosság, az ismertség megteremtheti a bizalmat egy-egy elképzelés támogatásához, sikeréhez. Ezen a területen nagyon sok feladatunk van, de szerencsére van is mit megmutatnunk.
Záró gondolatként úgy látom, hogy senkinek sem annyira fontos Szegvár fejlődése, mint nekünk szegváriaknak. Nekünk kell tehát érte tennünk, bevonva mindenkit, aki részt akar venni a munkában. Emiatt is választottam a választási mottómnak: Összefogás a fejlődésért – Szegvár 2010. Ha megkapom a bizalmat a választóktól, akkor reményeim szerint 2010-re látható fejlődést tudunk együtt, közösen véghezvinni Szegváron.
Összefogás a fejlődésért – Szegvár 2010.
Választási program
Célok és az oda vezető út
A célt kitűzni nagyon egyszerű. A szegvári lakosok éljenek egy szebb, vonzóbb, élhetőbb, fejlettebb településen. A célokhoz vezető utat meghatározni, az már jóval nehezebb egy olyan világban, ahol csak egy biztos: a bizonytalanság. Emiatt is gondolom úgy, hogy másra nem számíthat a település, csak saját magára. Nem fog senki Szegvár fejlődéséért tenni, csak mi. Ehhez azonban több dolog kell, ami közül kiemelném az összefogás szükségességét.
Szembe kell néznünk a tényekkel: a település az elmúlt évtizedben nem fejlődött sokat, csak inkább vegetált. Nem rontottunk el semmit, de nem is történt semmi lényeges. Nem használtuk ki a lehetőségeinket, csak úgy elvolt a falu. Pedig tennivaló lenne elég. A településen nagy gond a munkanélküliség, jellemző a fiatalok elvándorlása, ezzel együtt az elöregedés.
Az önkormányzati intézményekre, közterületekre ráférne egy felújítás, a természeti adottságaink kihasználatlanok, a falu lakói közönyösek a közügyek iránt, elfordulnak a közösségtől.
Az elmúlt időszak azonban megmutatta, hogy milyen erő van a faluban. A spontán összefogás jó példáját mutatja az árvízi védekezés és az, ami a Kurca-parton történt, történik. Látszik, hogy a lakosság megmozgatható, ha jó, fontos célok eléréséhez kérjük a segítséget.
Az értékek és hasznosításuk
Egy fejlesztési elképzelésnél az első és legfontosabb, hogy eldöntsük merre is induljunk. Ehhez meg kell határozni, hogy milyen erőforrásokra, értékekre, adottságokra támaszkodjon a település a jövőben, mi az, ami jól, vagy jobban hasznosítható. Egyáltalán mi a karaktere, önmeghatározása a településnek, mi az, amivel a falu, annak lakói boldogulni, megélni, fejlődni tudnak.
Szegvár legnagyobb értéke a település elhelyezkedésében, természeti környezetében és adottságaiban van. A falu alig 10 km-re található Szentestől, az autópálya 50 km-re van, még Budapest is csak 2 óra, kényelmesen autóval. A település belterületén és külterületén egyaránt figyelemre érdemes természeti értékek vannak (Kórógy-tó, Kurca, Tisza holtág, termál kutak, Kórógy-csatorna, jó minőségű termőföld).
A településen van egy kihasználatlan, részben felújított kastély, két múzeum, állandó meleg konyhával működő étterem, valamint szálláshelyek.
A település életében, a helyi lakosok megélhetésében komoly szerepet játszik a mezőgazdaság, akár mint vállalkozók, akár mint munkavállalók kapcsolódnak az agráriumhoz.
A fenti értékek két, egymást ki nem záró település karakter felé mutatnak. Az egyik arca a településnek lehet a turizmus, idegenforgalom orientált település, amely befogadja nemcsak a turistákat, hanem a városból kiköltözőket is. A másik arca a településnek egyértelműen a mezőgazdasági település lehet.
A két település karakter részben erősíti egymást, pl. falusi turizmus, öko-turizmus, helyi gasztronómiai értékek hasznosítása, Tellus Oktató Farmok, mind-mind a mezőgazdaságból élők alternatív jövedelem forrását jelenthetik. Másrészről megvannak a nyílt vagy lappangó ellentétek a mezőgazdasági tevékenységet végzők és a turizmussal foglalkozók között (zaj, por, zavaró nehézgép, teherautó forgalom, az állattartás természetes velejárójaként jelentkező szagok és bogarak). A két érdek egyeztetésében kiemelkedő szerepe van az önkormányzatnak és a helyi közösségeknek. Közmegegyezéssel, az érintettek maximális bevonásával meg kell teremteni, ki kell dolgozni azt a szabályozást és feltétel rendszert, megtalálni azt az optimum pontot, ahol a két fejlesztési irány összeegyeztethető.
Mindkét település karakter hasonló előnyöket kínál. Ezek a helyi foglalkoztatottság növekedése, a vállalkozások fejődése, a település vagyonának, elsősorban az ingatlan vagyonnak a felértékelődése, pozitív irányba változó település kép és külső megítélés, egy népszerűbbé váló település, amely magához hívja a további állami és magán fejlesztési forrásokat. Feltételezhetően növekedésnek indul a település lakosságszáma, a helyi, elsősorban
fiatal réteg elvándorlása lassul vagy megáll.
Az idegenforgalom és turizmus magában hordoz azonban egy komoly veszélyt is: a faluközösség kinyílik, átalakul a lakosság összetétele, nagyobb számban lesznek jelen a nem szegvári kötődésűek. Ez szélsőséges esetben a település önazonosságának elvesztését is jelentheti hosszú távon. Itt újra kiemelkedő szerepe van a település közösségeinek, hogy megőrizzék és erősítsék a „szegvári öntudatot”, hogy az új lakók is magukénak érezzék a települést legalább annyira, mint maguk a szegváriak.
A közösségek ereje
A település ereje a közösségeiben van. Legyenek ezek a közösségek nyilvántartásba vett egyesületek, vagy csak rendszeresen találkozó baráti társaságok. A település lakói részben
ezen közösségeken keresztül kapcsolódnak a falu közéletéhez, a közösségeken keresztül kaphatnak információt az őket érintő ügyekről, illetve a közösségeken keresztül hallathatják hangjukat, mondhatják el véleményüket ugyanerről.
Szegváron, más településekhez képest élénk közösségi élet zajlik, szép számban vannak nyilvántartott egyesületek, nem formalizált, de jól működő klubok, csoportok. A közösségek élik a maguk életét, kialakult a tevékenységük. Ez az élénk közösségi élet két területen
jól hasznosítható lehet. Az egyik ilyen terület az önkormányzat működésének támogatása, az önkormányzati döntések előkészítése, a döntések közvetítése a lakosság felé, a lakosság véleményének megjelenítése az önkormányzat működése kapcsán.
A másik terület ahol lehetőségei vannak a helyi közösségeknek, az a forrásteremtés. Ha megnézzük a különböző pályázatokon elinduló, ott támogatást kapó szervezeteket, akkor alig találunk közöttük szegvárit. Pedig az egyesületek által végzett tevékenységek bizonyosan hordoznak magukban annyi értéket, hogy az támogatást jelentsen. Nem is beszélve arról, hogy minden forint, amelyet Szegváron, a szegváriak érdekében használnak fel, a település fejlődését segíti.
A tenni akaró lakosok
Egy fejlesztési folyamat, legyen az akármilyen jól kidolgozott is, csak úgy lehet sikeres, ha annak végrehajtásába bevonják a lakosságot. Szegvárra is jellemző, hogy az emberek távol maradnak a helyi közélettől. Ennek okai lehetnek többek között a következők. Az elmúlt évtizedekben megváltozott a világ, a korábbi hagyományos faluközösségek felbomlottak, a szórakozásnak, időtöltésnek olyan módjai honosodtak meg, amelyek nem igénylik a közösségi együttlétet (pl. tv nézés, Internet). Lehetnek rossz tapasztalatai az embereknek arról, hogy igazán senki nem kíváncsi a véleményükre, maguknak okoznak gondot, ha hallatják a hangjukat. A települési vezetők akaratuk ellenére is eltávolodhattak a lakosságtól, a tájékoztatás hiányosságai miatt.
Az előbbi példálódzó okok miatt is alacsony a lakosság bevonása a helyi ügyekkel kapcsolatos döntésekbe, azok végrehajtásába. E nélkül azonban megmarad a távolság az önkormányzat és a lakosság között.
Természetesen senkit nem lehet arra kötelezni, hogy foglalkozzon a település ügyeivel, ha nem akarja azt. A feladat abban van, hogy legyen lehetősége minden szegvári lakosnak arra, hogy részt vegyen a falu közéletében, meg kell teremteni a rendszeres, szervezett és intézményes találkozási lehetőségeket a települési döntéshozók és a lakosság között. Ez alatt nem a formális polgármesteri vagy képviselői fogadóórák, vagy az évente egyszeri falugyűlés, vagy közmeghallgatás értendő. Olyan eseményekre van igazán szükség, ahol minden formalitástól mentesen van lehetőség a véleménycserére, vitákra és megegyezésekre.
Ez egy hosszú és konfliktusokkal terhelt folyamat, hiszen a közönytől a felelősségvállalásig kell eljutnia a települési közösségnek. De ezeken az eseményeken keresztül tud csak kialakulni a közmegegyezés fontos helyi ügyekben, csak ezeken keresztül lehet megtanulni: meg kell hallgatnunk egymást.
A lakosság két rétege a fiatalok és az idős korúak külön figyelmet érdemelnek. Az ő mozgósításuk, bevonásuk a falufejlesztési folyamatba komoly erőt, tartalékot jelenthet. A generációk közötti párbeszéd, együttműködés megteremtésével a fiatalok lendületét összeköthetjük az idősek tapasztalatával. Ebből igazán nagy dolgok születhetnek! A lakosság intenzív bekapcsolódása a közügyek intézésébe jótékony hatással lehet a már működő közösségekre is. Megismertethetik tevékenységüket a szélesebb lakossággal, ezáltal növekedhet a tagságuk, erősödhet a szervezetük.
Vállalkozók és vállalkozások
Sajátos helye és szerepe van a falufejlesztésben a vállalkozóknak, hiszen egy vállalkozó nem a közösségért dolgozik, hanem azért, hogy munkájából megéljen, hasznot termeljen saját magának. A másik oldalról azonban a település, a lakosság az, amely részben a vállalkozások piacát adja. Így a vállalkozások számára sem lehet közömbös, hogy a település fejlődik-e, a fejlődésnek mi az iránya, a lakosság milyen anyagi helyzetben van.
A fejlesztési folyamatba mindenképpen be kell tehát vonni a vállalkozásokat. Kiemelten fontos, hogy támogatást, segítséget kapjanak az önkormányzattól azok a fejlesztések, amelyek a települési célokat erősítik, kiegészítik.
Természetesen a másik oldalról elvárható, hogy a vállalkozások maximálisan tiszteletben tartsák a közösségi célokat és annak megfelelően működjenek, alakítsák át a tevékenységüket.
Közintézmények a falu életében
A településen működő közintézményeknek már a nevében is benne van, hogy a „köz” intézményei. Az intézményeknek maximálisan támogatni kell a falufejlesztés folyamatát. Minden intézménynek más és más szerepe lehet ebben. De mindenképpen elvárható, hogy az adott intézmény saját tevékenységét megvizsgálva, azt a kellő mértékben átalakítsa a települési célok megvalósítása érdekében.
Külön kérdés az önkormányzat működése, amely minden településen, így Szegváron is leginkább a kritikák középpontjában van. Tudomásul kell venni, hogy az önkormányzati alkalmazottak fizetését a település költségvetése fedezi.
Emiatt a munkájukkal kapcsolatosan elvárás az, hogy az maximálisan segítse, kiszolgálja a közösségi célok megvalósítását, a település lakói számára magas színvonalú, költség hatékony közigazgatási és önkormányzati szolgáltatást nyújtsanak.
Itt külön szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzat szolgál és szolgáltat, nem hatalmat gyakorol. Ez egy olyan elvárás, amit konfliktusok árán is keresztül kell vinni, változtatni kell a szemléleten és a hozzáálláson. Az önkormányzat van a faluért és nem a falu az önkormányzatért!
Nyilvánosság és tájékoztatás
Meg kell teremteni az önkormányzat és a közintézmények működésének nyilvánosságát. Ez nem merülhet ki abban, hogy a képviselő-testület üléseit megnézhetik a kábel tv-n az érdeklődők. A nyilvánosságot meg kell teremteni az önkormányzat gazdálkodásában és napi működésében is. Ehhez rendelkezésre áll helyben minden: van helyi újság, kábel tv és helyi internetes hírportál. Ezeket csak használni kell, az eddigieknél hatékonyabban. A nyilvánosság nem öncélú dolog, hanem a fejlesztési folyamat egyik támogatója. A nyilvánosság lehet ugyanis
az, amely megteremti a lakosság bizalmát és támogatását a fejlesztési folyamat sikeres végig viteléhez.
Egyes programok
Ebben a dokumentumban szándékoltan nincsenek olyan fejlesztési javaslatok, amelyek finanszírozása meghaladja a helyi önkormányzat és a közösségek lehetőségeit. Ennek oka az, hogy olyan javaslatot akartam készíteni, amelyet rövid időn belül, a helyi források mozgósításával meg lehet valósítani. A vélelmezett sikerek és eredmények lehetnek azok, amelyek a fejlődési folyamatot tovább viszik, a nagyobb, komolyabb pénzt igénylő programok felé. Az üres, általánosságokat tartalmazó ígéretek helyett kézzel fogható tervekre van szükség.
Ezen túl azt az elvet követtem, hogy elsősorban olyasmire költsön a saját forrásaiból a falu, ami már rövid távon bevételt hozhat vagy az önkormányzatnak, vagy a település lakóinak. A fennmaradó, kimondottan közösségi célú beruházásoknál azok előkészítése az elsődleges, majd ezt követheti külső pályázati források megtalálása.
Olyan anyagot kívántam készíteni, ami a település mindennapjairól szól és emberi léptékben, nem milliárdos beruházásokban gondolkodik. Így remélhetően minden helyi lakosnak lesz valamilyen véleménye a tervekről, hiszen reményeim szerint azok rólunk szólnak.
Civil és turisztikai referens
Mind a turisztikai, természeti adottságokban, mind a helyi civil szervezetekben komoly fejlesztési lehetőség van. Ahhoz, hogy a két területet dinamizálni lehessen, szükséges, hogy legyen gazdája a területnek, kezdje meg a működését egy civil és turisztikai referens. Az első időszakban egy személy összevontan el tudja látni a feladatot. További munkaerő bevonása, vagy önálló turisztikai iroda létrehozása csak akkor lehetséges, ha már látszanak a kézzel fogható eredmények, ha az új pozíció láthatóan kitermeli a saját költségeit és még hasznot is hoz a településnek.
A civil és turisztikai referens feladatai:
– Pályázatírás, közreműködés a pályázati programok megvalósításában.
– Program- és képzés szervezés.
– A civil szervezetek működtetéséhez szükséges szolgáltatások
megszervezése.
– Kapcsolattartás a témában érintett megyei, regionális szervezettekkel.
– Civil regiszter készítése, karbantartása.
– A helyi civil élet és a települési programok dokumentálása.
– Turisztikai regiszter elkészítése, amely tartalmazza a helyi látnivalókat, programokat, szálláshelyeket, egyéb fontos információkat.
Civil Tanács
A helyi egyesületeket és közösségeket az eddigieknél jobban be kell vonni az önkormányzat működésébe. Lehetővé kell tenni, hogy a döntések során, az előkészítéskor a véleményüket el tudják mondani. Ahol ez lehetséges az önkormányzati előterjesztések és tervek elkészítésének és azok végrehajtásának részesévé kell tenni az adott területen dolgozó közösséget (pl. infrastruktúra fejlesztés – faluszépítők, Kurca-part rehabilitáció – horgászok).
Az előbbieknek a szervezeti keretet a Civil Tanács adja, amelyben biztosítani kell a kissebségi és vallási közösségek részvételét is. Az Önkormányzat és a Civil Tanács együttműködését az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában kell rögzíteni.
Lakossági tájékoztatás
Ahhoz, hogy a lakosság részesévé váljon a döntéseknek, az első lépés, hogy megfelelő tájékoztatást kapjon, illetve lehetőséget arra, hogy a véleményét is elmondja. Ennek érdekében rendszeressé kell tenni azokat az eseményeket, amelyeken személyesen mondhatja el bármelyik helyi lakos a véleményét egy-egy fontos helyi ügyről. Ezek az események csak akkor lehetnek eredményesek, ha egy-egy szűkebb területre koncentrálnak. Ilyenek lehetnek például a közbiztonság, közintézmények működése, kultúra és sport, mezőgazdasági tevékenység és a falu élete, infrastruktúra fejlesztés, stb. Ezek a tematikus találkozók lehetőséget adnak arra, hogy egyrészről bemutassák az adott témához kapcsolódó eredményeket, sikereket, önkormányzati elképzeléseket és felszínre hozzák a problémákat, érdekellentéteket. Ez utóbbiak ugyanis csak akkor kezelhetők, ha szembe néz velük a faluközösség.
A lakossági tájékoztatás előbb leírt személyes formája közelebb hozza egymáshoz a lakosságot és az önkormányzat működését. Nem mellékesen ezek az események segíthetik a vitakultúra fejlődését, a konfliktus kezelési módszerek elsajátítását is.
A hagyományosan meglevő tájékoztatási csatornák bevonása továbbra is szükséges. A velük meglevő kapcsolatot még szorosabbá kell tenni. A helyi újságnak, tévének és internetes hírportálnak egymást erősítve, együttműködve kell részt vennie a helyi tájékoztatásban. Az önkormányzat nem preferálhatja egyiket sem a másik kárára, mindháromnak egyformán fontosnak kell lennie, hiszen más-más kommunikációs eszközöket használnak.
Turizmus, falu reklám, marketing
A fejlesztési folyamat sikeréhez elengedhetetlen, hogy a települést, annak értékeit minél szélesebb körben megismerjék. Különösen igaz ez a turizmus esetén, hiszen hiába vannak helyben szálláshelyek, programok, ha a vendég nem találja meg őket.
A reklám-marketing tevékenységnek több iránya van. Így egyrészről a település arculatát, megjelenését kell megtervezni. Az ennek eredményeként létrehozott arculati és grafikai elemeket, pl. falu logót (nem a hivatalos címer), színvilágot kell minden, a településsel kapcsolatos hivatalos és reklám kiadványban (névjegykártyák, weblap, kiadványok, szóró anyagok) használni. Az igényes, profi „csomagolás”, amivel először találkozik az, aki egy anyagot a kezébe vesz, rögtön felhívja a figyelmet a tartalomra is.
A településeknek csak kisebb része, elsősorban a nagyobb települések költenek ilyen célokra pénzt. Minden ellenkező hiedelemmel szemben az ilyen munka elvégeztetése nem kerül sokba, ráadásul a település megítélését is jó irányba mozdíthatja el.
A közösségi arculat egyes elemeinek használatát lehetővé kell tenni a helyi intézményeknek, közösségeknek. A külvilág felé ez is az összefogást, az együttműködést mutathatja. Hasonlatos ez az ország reklámoknál alkalmazott ország logókhoz, amelyekkel bárhol találkozunk, rögtön az adott országra utalnak.
A reklám-marketing másik iránya a település értékeinek bemutatására kell, hogy irányuljon. Ennek az alapjai már megvannak, pl. a jelenlegi hivatalos szegvári weblapon is nagyon sok hasznos információ van a településről.
A most elérhető információkat ki kell egészíteni részletesebb információkkal. Kiadványokat kell készíteni, amiben pl. a települési szálláshelyek, látnivalók és események kerülnek bemutatásra. Ezeket minél szélesebb körben el kell terjeszteni, illetve ezeket az információkat el kell helyezni különböző internetes weblapokon, olyan irodákban, szervezeteknél, akik turizmus-szervezéssel foglalkoznak.
A turizmushoz azonban nemcsak kulturált szálláshelyek, hanem programok is kellenek, amelyek vonzzák a rövidebb-hosszabb időre érkező vendégeket. A nyári szezonban lényegében egyetlen hagyományos rendezvény van, az augusztusi falunap. Pedig érték, érdekesség lehetne Szegváron bőven, csak rá kellene szervezni ezekre.
Az első időszakban feltehetően a nyári és hétvégi vendégforgalom növekedhet meg. Így ebben az időszakban a jelenleginél több helyi kulturális és szabadidős programot kell szervezni. A „Szegvári Nyár” rendezvény sorozat az iskolaév végétől a falunapig tarthatna. Programjában olyan eseményeket kell szerepeltetni, amelyek mind a vendégeket, mind a helyi lakosságot érdekelhetik (színi előadások, nótaest, koncert, néptánc bemutató stb.). Egy 7-8 hétvégéből álló rendezvény sorozatot meg lehet szervezni csak külső előadókkal drágán, vagy részben a helyi kulturális élet szereplőire építve jóval olcsóbban. Hiszen helyben is működik színjátszó csoport, van Dobbantó Néptánc Együttesünk, Rozmaring Népdalkörünk, vannak képzőművészettel, népművészettel foglalkozó csoportok, bábcsoport, karate csoport, break tánccsoport, biciklis csoport, stb. Legyünk büszkék a Szegváron élők tehetségére, szorgalmára, eredményeire, mutassuk meg azt másoknak is! Egy-egy hétvégén nem kell több, mint 2-3 kisebb-nagyobb program, esemény. A lényeg, hogy történjen valami, legyen hova elmenni, leülni egy pohár ital mellé, beszélgetni, találkozni másokkal. A vendégek számára is ez a fontos, legyen esemény, legyen alkalom arra, hogy megismerkedjen a faluval, a lakóival. A kulturális programokon túl össze kell gyűjteni azokat az egyéb programokat, amit ajánlani lehet a turistáknak. Ez bármi lehet, ami érdekes. A népi mesterségek bemutatóitól, a lekvár főzésen keresztül a lovagoltatásig bármi érdekes lehet egy városi ember számára.
Külön végig kell gondolni, hogy milyen gyermek programokra van lehetőség, hiszen feltehetően kisgyerekes családok is érkeznek majd.
Képzési programok
Ahhoz, hogy céljainkat, terveinket el tudjuk érni, felkészültnek kell lennünk, folyamatosan tanulnunk kell. Emiatt kiemelten fontosnak látom, hogy a települési célok megvalósítását segítő képzési programok induljanak el a faluban.
Több olyan terület van, ahol a képzések nagy segítséget jelenthetnek, ezek a következők a teljesség igénye nélkül.
Pályázatírás, program menedzsment képzés a civil szervezetek munkatársainak, falusi turizmus képzés az ezzel foglalkozóknak, vagy akik ezzel szeretnének foglalkozni, az agrártámogatásokkal, pályázati rendszerrel, agrárpolitikával, környezetvédelemmel, természetvédelemmel kapcsolatos képzés a gazdálkodóknak, informatikai képzések fiatalabbaknak és időseknek egyaránt.
A képzési programok finanszírozása nem az önkormányzat feladata, ahhoz komoly állami és EU források állnak a rendelkezésre.
Az azonban az önkormányzat dolga, hogy segítse a szükséges pályázatok elkészítését, a programok lebonyolítását, megadja azt, az elsősorban erkölcsi támogatást, ami adott esetben szükséges egy képzési pályázat sikeréhez. Egy jól végiggondolt, a helyi közösségek bevonásával megtervezett integrált képzési stratégia nagy segítség lehet abban, hogy jövedelem-kiegészítéshez, vagy adott esetben végre munkához, megélhetéshez jussanak a helyiek.
Külön kérdés a helyi munkanélkülieknek szervezett képzések ügye. Itt lehetnek önkormányzati feladatok, együttműködve a munkaügyi
és a helyi civil szervezetekkel, egy igényfelmérés után. Ennek azonban több feltétele van. Egyrészről az érintettek részéről kell a megfelelő hozzáállás. Másrészről a határozott önkormányzati támogatásnak csak egyetlen célja és oka lehet: az érintettek kerüljenek ki az önkormányzat szociális ellátottjai köréből, legyen önálló jövedelmük. A képzésekbe befektetett források akár rövid távon is részben mentesíthetik az önkormányzati költségvetést a szociális kiadások egy részétől.
Közösségek Háza
A falufejlesztési folyamatban, amint azt már írtam, meg kell, hogy változzon a közintézmények szerepe. Különösen igaz ez a Művelődési Házra, amelynek egyértelmű átalakuláson kell keresztül mennie mind külsőleg, mind a működését tekintve.
A falufejlesztés egyik lényeges pontja, hogy abba be kell vonni a település lakóit és azok közösségeit. Meg kell azonban teremteni azt a befogadó intézményt, amely kiszolgálja a vélhetően megnövekedett aktivitással dolgozó helyi közösségeket, helyet ad a különböző programoknak, eseményeknek. A Művelődési Ház jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy ezt a szerepét betöltse, hogy befogadja a közösségeket és programokat.
A műszaki állapota katasztrofális, időutazás-szerű végigmenni a különböző helyiségeken, ahol a 70-es években megállt az idő, a fűtőtesttől a bútorokig jóformán minden abból az időből maradt vissza. A tető beázik, a téli fűtés alacsony hatásfokú és nagyon drága. Ahhoz, hogy a megváltozott funkcióit be tudja tölteni, mindenképpen fel kell újítani. Hogy ez mennyibe kerül, az persze nagyban múlik azon, hogy ki készíti a felújítás költségvetését és hogy helyi vagy idegen szakemberek csinálják azt meg. Úgy gondolom, hogy egy több szakaszból álló, elsősorban helyi szakemberekre alapozó felújítás megoldható, finanszírozható. Remélhetően újra lesz az a kamatmentes kölcsön jellegű támogatás, amelyet az idei évben nem vett igénybe az önkormányzat. Ez 20 év alatt, évente 1-1 millió forint visszafizetésével, 20 millió forint forrást biztosíthat a felújításhoz.
A felújítási tervek elkészítése után, a legfontosabb az állagmegőrző (beázás elhárítása) munkálatok elvégzését követően, azonnal el kell, hogy kezdődjön a nagyterem és az előtér felújítása. Nincs ugyanis olyan hely a faluban, ahol egy nagyobb, hivatalos önkormányzati rendezvényt, konferenciát meg lehetne tartani, szép és kulturált körülmények között. Erre a nagyterem alkalmas, kisebb javítások elvégzésével, székek beszerzésével, az előtér burkolatának kicserélésével és festéssel látványos eredményeket lehet elérni. A felújított nagyterem még akár pénzt is termelhet, hiszen ha szép, akkor jobban bérbe lehet adni külső rendezvényekhez. Nem is beszélve arról, hogy normális környezetben jobban érzi magát az, aki egy rendezvényen részt vesz és szívesebben jön legközelebb is.
A műszaki állapot mellett a tartalmi működés is felújításra szorul. Az elképzeléseim szerint a Művelődési Ház, új nevén a Közösségek Háza befogadja és otthont ad minden helyi közösségnek, szolgáltatásaival segíti, támogatja a tevékenységüket. Így adja a helyet a rendezvényekhez, biztosítja a hozzáférést az informatikai szolgáltatásokhoz (számítógép használat, Internet), fénymásoláshoz, faxhoz, pályázatfigyelést végez, pályázatok megírásában és lebonyolításában közreműködik. Lényegében egyfajta civil szervezeti inkubátorházként működik, amelynek feladata, hogy segítse a szervezetek fejlődését, megerősödését, megteremtse a szükséges irodai, adminisztratív hátteret a működésükhöz. A közösségeknek nyújtott szolgáltatásokat feltehetően a kisebb, gyengébb szervezetek veszik majd igénybe. Talán itt van a legnagyobb esély arra, hogy újabb forrásokat kutassanak fel, hogy friss lendületet vigyenek a Közösségek Háza támogatásával a munkájukba.
A Közösségek Háza kell, hogy helyt adjon a turizmussal kapcsolatos feladatoknak, a turisztikai információs pontnak is, a turisztikai és civil referensnek.
Az előbbiekben leírtak mellett természetesen folytatni kell azt a munkát, amit jelenleg is végez az intézmény. Az ott dolgozókat ismerve meg tudnak felelni az új feladatoknak is, mi több, egyezik a személyes elképzeléseikkel, eddigi munkájukkal.
Közszolgáltatások
Az elmúlt időszakban több olyan közszolgáltatás került el Szegvárról, ami egy ekkora település esetén nem feltétlenül helyes. Így meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy pl. az építési hatóság vagy az orvosi ügyelet újra helyben legyen.
Ez nem lesz egyszerű, hiszen a mai politikai szándékoknak ez pontosan az ellentéte. Úgy gondolom azonban, hogy határozott fellépéssel, szándékkal esély van a sikerre.
Számítógép használat és internet
Napjainkban számítógépes ismeret nélkül az élet számos területén nehéz boldogulni, vannak olyan dolgok, amit számítógéppel, internettel egyszerűbben el lehet intézni, mint anélkül. Más oldalról a számítógép használat és az internet kinyitja világot, új lehetőségeket jelent az egyes embereknek és a közösségeknek egyaránt. Emiatt fontosnak tartom, hogy a számítógép és Internet használat még jobban jelen legyen a falu mindennapjaiban, hiszen az erősítheti a falufejlesztéssel kapcsolatos tervek sikerét.
Ehhez természetesen szükséges, hogy megfelelő számítógépes ismeretekkel rendelkezzenek az érdeklődők. Ezen a specializált képzések (pl. ECDL) könnyen segíthetnek.
A másik feltétel az, hogy elérhető is legyen a internet az érintetteknek. A Teleház mellett mindenképpen kell olyan lehetőség is, ami otthonra biztosít olcsón Internet elérést. Van olyan közösségi Internet működtetési-használati modell, amely jelenleg 2.000-2.500 Ft / hó költség mellett teszi lehetővé a korlátlan Internet használatot. A rendszer, amelyről személyes ismereteim is vannak, már több mint két éve működik, lényegében önfinanszírozó, az önkormányzattól semmiféle forrást nem igényel, eltartják azok, akik használják. A kiépítéséhez volt szükséges az önkormányzat egyszeri fejlesztési támogatása, amelynek mértéke 2-3 milló forint közé tehető. Az említett modellben, egy dunántúli kis faluban a 340 házból már 130-ban ott van az Internet és használják is a lakosok.
Úgy gondolom megérhet a településnek néhány millió forintot, hogy segítse a lakosság egy részét abban, hogy használja a modern technológiákat. Különösen fontos lehet pl. az általános iskola 8. osztályában, középiskolában, felsőfokú oktatási intézményben tanuló és Szegváron lakó gyerekeknek, hogy használni tudják az Internetet, hogy emiatt ne legyenek hátrányban a városi társaikhoz
képest. Ha megvan a közösségi Internet használat lehetősége, akkor azon keresztül távoktatási, munkanélküliekkel kapcsolatos képzési programok, távmunka is lebonyolítható. A közösségi Internet használathoz kapcsolódó beruházás közvetlenül nem hoz ugyan hasznot az önkormányzatnak, de a lakosokon keresztül mindenképpen megtérül a beruházás.
Terv készítése a Kastély hasznosítására
A szegvári épített környezet legértékesebbje a Kastély, amely mintegy 10 esztendeje üresen áll. A Kastélyt mindenképpen a falu érdekében kell hasznosítani, ebben az önkormányzatnak kezdeményező szerepet kell vállalnia. A hasznosítási terv elkészítése előtt egyeztetések szükségesek a műemlékvédelem és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet képviselőivel. Ezek ismeretében már látható lesz, hogy milyen feltételekkel kerülhet a Kastély a falu használatába vagy tulajdonába, mennyibe kerül az esetleges felújítás, mennyiben lehet átalakítani a belső tereket. Ez után a lakosság és a közösségek bevonásával meg kell határozni, hogy milyen funkciója legyen a Kastélynak. Az adottságai alkalmassá teszik mind idegenforgalmi, mind kulturális célú hasznosításra. Egyben biztos vagyok azonban, elképzelhetetlen az önkormányzat napi működéséhez kapcsolódó hasznosítása, pl. nem költözhet bele a polgármesteri hivatal vagy bármelyik közintézmény. Ennél nagyobb érték a Kastély, mindenképpen olyan funkciót kell neki találni, ami a falu fejlődését messzemenőkig szolgálja, és akár még hasznot is hoz és semmiképpen ne kerüljön idegen kézbe.
Kurca-part rehabilitáció folytatása
A kulturált faluképhez hozzátartozik, hogy a Kurca-part rendben van. A vár alatt elkezdődött kotrást, rehabilitációs munkát a teljes belterületi szakaszon végig kell vinni. Ez után fenn kell tartani a rendezett állapotot. A Kurcával kapcsolatosan együtt kell működni a vízügyi szervekkel, amely a tapasztalatok szerint nem jelent problémát.
A Kurca a falu közös ügye, így az ott folyó munkálatokba a lakosság minél szélesebb rétegét be kell vonni.
Kórógy-tó és környezetének rehabilitációja
A falu belterületén található Kórógy-tó funkcióját érdemes újra gondolni. A mellette kialakított szabadidő park koncepció továbbvitelével idegenforgalmi szempontból jól hasznosítható helye lehet a falunak. Ehhez azonban szükséges magának a tónak a rehabilitációja. Az iszap kikotrása után meg kell vizsgálni, hogy a vízminőség alkalmas-e fürdésre. Ha igen, akkor a horgászatot nem zavaró, kicsi strand és sportpályák kiépítésével vonzó időtöltést lehet kínálni a vendégeknek.
A közintézmények energiaellátásának felülvizsgálata
A falu költségvetésében jelentős tételt jelentenek az intézményi fűtési költségek. A jelenlegi fűtési és épület szigetelési megoldások felülvizsgálatával komoly megtakarítás érhető el.
Érdekes lehet az alternatív energia használata a fűtésnél. A falu mezőgazdasági jellegéből adódóan nagy mennyiségben áll rendelkezésre pl. az olcsó szalma. Ez feldolgozva igen jól hasznosítható fűtésre, nagyságrendekkel csökkentve annak költségeit.
Falu üzemeltetési cég létrehozása
Szegváron vannak jó szakemberek és csak az önkormányzati intézmények, működtetésük, felújításuk, karbantartásuk elegendő munkát adhat számukra. A jelenlegi ellátó szervezetből a település tulajdonában álló céget érdemes szervezni.
Ez ugyanis munkát végezhet, számlát adhat ki a tulajdonos önkormányzatnak is. Terveim szerint az önkormányzati cég és a helyi iparosok végeznék el azokat a felújítási, kivitelezési munkákat, amiket jó pár esetben eddig külső cégeknek adott ki az önkormányzat. Ezáltal a nyereség az önkormányzatnál maradna, a cég alkalmazottainak biztosított lenne a megélhetése. A cég által kibocsátott számlák elszámolhatóak a különböző pályázatoknál, így az önkormányzati önrész biztosítása is egyszerűbben megoldható, a cég tisztes nyeresége erre fedezetet jelenthet.
A közintézmények felújításánál, pl. kőműves munkák, nyílászárók gyártása, cseréje, fűtés korszerűsítés jóval költséghatékonyabb egy saját építő csapat folyamatos alkalmazása, mint külső vállalkozók megfizetése. A saját céggel, helyi vállalkozókkal elvégeztetett munkák jobban ütemezhetők és meggyőződésem szerint jobb minőségűek is. A közintézmények jelenlegi állapotában sajnos jó ideig adhatnak munkát a saját cégnek és a helyi vállalkozóknak.
A település környéki földutak rendbetétele
Az idegenforgalmi fejlesztéseknél lényeges kérdés, hogy a falu életét úgy kell megszervezni, hogy az minél kisebb mértékben zavarja a pihenni, kikapcsolódni érkező vendégeket. Az egyik zavaró tényező lehet a mezőgazdasági gépek falun belüli közlekedése, az általuk keltett, por, forgalmi akadály. A helyi gazdák elsősorban azért használják a belterületi utakat, mert a falu környéki földutak rossz állapotban vannak.
A település környékén levő földutak rendbetételével lényegében egy mezőgazdasági elkerülő út alakítható ki. A mezőgazdasági gépekkel ezeket kell használni és nem a belső utakat, hiszen a legritkább esetben van dolga a falu belső részén egy kombájnnak. A földutak használatával csökkenthető a belső utak terhelése is, ami a műszaki állapotukra jó hatással lehet.
Mezőgazdasági létesítmények kiköltöztetése
A mezőgazdasági gépek mellett a falu belső részén működő mezőgazdasági telephelyek azok, amelyek jelentős környezeti terhelést, zajt, teherautó forgalmat generálnak. Az idegenforgalmi fejlesztéseken túl a lakosságot is zavarhatják ezek a jelenségek.
Ha ezek a mezőgazdasági telephelyek a településen kívül működnének, akkor nem zavarnának igazán senkit. Az önkormányzatnak meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy ezek a telephelyek rövid időn belül kiköltözzenek a faluból. Ez jelenti azt is, hogy a lakosság érdekében az önkormányzatnak támogatást, segítséget kell nyújtani a kiköltözéshez.
Forgalom szabályozás, gyalogátkelők
A településen belüli gépjármű forgalmat, különösen a tehergépjármű forgalmat felül kell vizsgálni. Ennek eredményeként forgalom-szervezéssel csökkenteni kell a gépjármű forgalom okozta környezeti terhelést, meg kell szüntetni a balesetveszélyes helyzetek kialakulását, újabb gyalogátkelőhelyeket kell kijelölni.
Belső kerékpárút
A balesetmentes településen belüli közlekedéshez nagyon hiányzik a kerékpárút. Meg kell vizsgálni, hogy milyen költséggel járna ennek kiépítése, illetve milyen források szerezhetők meg ahhoz. Ettől függetlenül a kerékpárút részletes terveit el kell készíttetni, hogy adott esetben pályázati források megnyílása esetén rögtön lehessen pályázatot beadni.
Letölthető prospektus (PDF formátum, 1620 KB)
Dr. Mészáros Imre független
Dr. Mészáros Imre
polgármester jelölt ígéretei
Mottó: Ígéretekre szükség van, de azokat be is kell tartani.
1. Megválasztásom esetén, első éves jövedelmem felét közérdekű és jótékony célra fordítom. Polgármester jelölt társaimat nem kívánom „túllicitálási kényszer” – helyzetbe hozni, csupán fontosnak tartom a példamutatást. Javaslom, hogy ők is kövessék példámat! Szegvárnak pénzre, sok-sok pénzre van szüksége.
2. Egyik legfontosabb feladatomnak tekintem, hogy beiktatásom után hivatalos levélben kérjem Szirbik Imre országgyűlési képviselő urat, hogy kiváló közgazdasági képességeit, kapcsolatrendszerét most már Szegvár javára is kamatoztassa. Ugyanígy fogok eljárni Farkas Sándor országgyűlési képviselő úr irányában is.
3. Ígérem, hogy szigorú vizsgálatot, szükség esetén felelősségre vonást fogok kezdeményezni a Malmi út ügyében.
4. Támogatni fogok minden javaslatot, amely Szegvár mezőgazdaságának felemelkedését szolgálja. Támogatom a korszerű nagyüzemeket (pl. Primőr-Profit és Puskin-tej Kft.) és a kisgazdaságokat. Nem igaz, hogy a kisgazdaságok életképtelenek. A kis területen, kevés tőkével, de nagy szakértelemmel és szorgalommal működtetett gazdaság is lehet eredményes. (Koncz Pál, özv. Kupcsik Mihályné és még sokan mások) Feltéve, hogy az állam nem fojtogatja, hanem támogatja ezeket a gazdaságokat.
5. Támogatom a népművészetet, mert az a paraszti élet több évszázados virága. Nem támogatom viszont a szegvári kulturális élet mindenre rátelepedő, szürke és semmitmondó költségemésztő részét.
6. Támogatom a Szegvárral kapcsolatos demokratikus, pozitív hatású írott és elektronikus médiákat, csakúgy, mint az egyesületi életet.
7. A Szenczi Sándorné által kialakított kulturált vezetési stílust meg szeretném őrizni, csakúgy, mint a Gyömbér Ferencné által kitűnően működtetett Polgármesteri Hivatal hatékonyságát.
8. Támogatom a tehetségkutató és szórakoztató labdarúgást, a Kempelen Farkas Sakk-kört és minőségi tekét és Erdei Sándor karate iskoláját. Fel kell lendíteni a tömegsportot, helyet kell biztosítani a hagyományosan magyar (malom, ulti, erős emberek) és a különleges (darts, gördeszka, BMX) sportok kedvelőinek.
9. A Kurca ügyében a nádasban történő „bogarászás” helyett a meder és vize tisztításához szükséges pénz megszerzésére és a szennyezést kiváltó okok megszüntetésére helyezem a súlyt. A Kurca négy települést (Csongrád, Szentes, Szegvár, Mindszent) érint. Meggyőződésem, hogy a Kurca tisztántartásával kapcsolatos költségeket a víz hasznosításának és szennyezésének mértékében kell viselniük a jövőben a településeknek. Ígérem – ha szükséges – hogy ez ügyben kemény harcot fogok folytatni Szentes város polgármesterével, Szirbik Imre országgyűlési képviselő úrral. Erre az erkölcsi alapom is meg van, hiszen sohanem sértegettem, „bocsánatáért” nem kell elvtelen engedményeket tennem a szegvári lakosság rovására.
10. Támogatom a megyeház munkahelyteremtő, hagyományos módon (múzeum, közigazgatási jellegű intézmény, keresztény szociális központ és gyermek intézmény) történő hasznosítását, elsősorban szegvári és szentesi vállalkozók bevonásával. Butaságnak tartom azt javasolni, hogy Szegvár vegye meg az épületet. Szegvárnak erre nincs pénze. Az épület maradjon állami tulajdonban és felét így hasznosítsák munkahelyteremtő módon, a másik felét szegvári és Szegvár környéki vállalkozók vegyék bérbe, biztosítsák másik felének is infrastrukturális ellátását.
11. Felháborítónak tartom, az Újfalu és a Kórógy-parti tanyák elhanyagoltságát. Egyik helyen sincs hagyományos értelemben vett központ, rossz utakkal és elhanyagolt infrastruktúrával rendelkeznek. Az utak problémáját az Öregfaluban is fel kell vetni ismételten, csakúgy, mint a vízelvezető árkok ügyét.
12. Egyik támogatók a Magyarok Világszövetsége. Ez a kapcsolat, ha szerény mértékben is, de Szegvárra irányíthatja a világ magyarságának figyelmét. Fellendítheti a turizmust, illetve befektetni szándékozó kedvet.
ÉN VAGYOK AZ ÖN JELÖLTJE. NEM VAGYOK ELADÓSODVA, NINCS VÁLLALKOZÁSOM, EGYETEMI TANULMÁNYAIMAT MÁR BEFEJEZTEM, MEGVÁLASZTÁSOM ESETÉN CSAK POLGÁRMESTERI TEENDŐIMRE FOGOK KONCENTRÁLNI A NAP 24 ÓRÁJÁBAN SZERETETT SZEGVÁRI POLGÁRTÁRSAIM, VALAMENNYIÜNK ÉRDEKÉBEN.
A VILÁG MAGYARSÁGA SZEGVÁRRA FIGYEL!
SZABADSÁG! TISZTESSÉG! MÉLTÓSÁG!
Támogatóim:
Dr. Mészáros Imre egyik támogatójának a Magyarok Világszövetségének Magyar Nemzeti Minimum című dokumentuma, amelyet a polgármesterjelölt saját programja részének tekint. A program kivonatos közlése:
A Magyar Nemzeti Minimum című dokumentum kivonatos közlése.
1. §
Egységes magyar nemzet
2. §
Keresztény értékekre és erkölcsre épülő Európát
3. §
Autonómiát, a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségeknek
4. §
Gyarapodó magyar nemzetet
5. §
Megálljt a kiszolgáltatottságnak és az elszegényedésnek
6. §
Nemzeti tulajdonba a magyar földet és a természeti kincseket
1. a földet vonják ki a tőke szabad áramlásáról szóló fejezet hatálya alól
2. a magyar parasztság a más európai országokban élő parasztsággal azonos mezőgazdasági támogatásban részesüljön
3. a magyar föld magyar tulajdonban maradjon.
4. a magyar vízkészlet – és energiaforrások és az azzal való gazdálkodást végző vállalatok kizárólag magyar közösségi tulajdonban maradjanak, illetve kerüljenek.
7. §
Éltető alkotmányos rendet, működő jogállamot, nemzeti érdekérvényesítést
Kelt Budapesten, 2005. szeptember 18-án
A Magyarok Világszövetségének Elnöksége
Másik támogatóm az 1956 Magyar Nemzetőrség hagyományőrző egyesület. Ennek az egyesületnek vagyok a tagja alezredesi rangban.
Ezideig két kötetem jelent, illl. jelenik meg:
A közjó szolgálatában
Piti János független
Tisztelt Szegváriak! Választópolgárok!
„Nem azért vagyunk, hogy megmondjuk az embereknek, mit tegyenek, hanem azért, hogy segítsünk nekik azt tenni, amit akarnak.”
(Ernesto Sirolli)
Piti János független polgármester-jelölt
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Szegvár lakosságát. Szeretném legelőször megköszönni, hiszen sokan megtiszteltek azzal, hogy részemre az ajánlószelvényeiket átadták, vagy hozzám eljuttatták, hogy jelölt lehessek az idei önkormányzati választáson.
A közigazgatás egy nagyon felelősségteljes feladat, nagyon átgondoltan kell cselekedni, mert egy meggondolatlan végrehajtás, a település ellehetetlenülését jelentheti. Tapasztalataim és a szomszédos településen munkálkodó polgármester ismerőseimmel tartott kapcsolat alapján, meglátásom, hogy a polgármesteri hivatás olyan embert kíván, aki egy személyben képviseli a települést, tudja, hogyan működik az önkormányzat, és nem aprózzák szét más feladatok. Én nem vagyok elkötelezve semmilyen szervezetnek, nincs sem egyéni, sem társas vállalkozásom teljes energiámmal a község érdekit tudom képviselni, szellemileg és fizikailag egyaránt.
Az önkormányzatnál nyolc évet töltöttem el, úgy érzem kellő tapasztalattal, rendelkezem, a működtetését, fenntartását illetően. Még a munkaviszonyom alatt történt beiskolázásom a Tessedik Sámuel Agrár Mérnöki Főiskolára Településfenntartó-üzemeltető és hulladékgazdálkodó agrármérnöknek. Tanulmányaim folytatása közben az önkormányzattól minden segítséget megkaptam, hogy tudásomat gyarapítsam. Mivel közigazgatási alapvizsgával rendelkezem, a települési jogszabályok, a fenntartás és fejlesztés ismerete nem okozott nagy gondot. A főiskolán készített dolgozataimban a település úthálózatát, forgalomtechnikáját, közművesítését, energiagazdálkodását és nem utolsó sorban a hulladékkezelését és a csatornahálózat kiépítését, saját szemszögemből nézve a település adottságát figyelembe véve kellett elkészíteni, hogy azaz adott helyen, megvalósítható legyen, a környezetvédelmet figyelembe véve. Rengeteg utána járást, információgyűjtést kellett elvégeznem, de úgy érzem nem volt hiába, mert nagyon sok ismeretséget, tapasztalatot szereztem ez által. Régi ismeretségem és tartó kapcsolatom van a Pénzügyminisztériummal, egy olyan KFT vezetőjével, tagjaival, akik pályázat írással foglalkoznak, sok segítséget kaptam a későbbiekben leírtakhoz is. Most, ezen tapasztalatokat szeretném kamatoztatni és a lakosság szolgálatába bocsátani.
Sok lakossal beszélve tanácsaikat, véleményeiket megfogadva, a fent leírtak alapján döntöttem, hogy független jelöltként, nem a pártok programjait kiszolgálva, hanem Szegvárért, a szegváriakért tenni akarásból indulok a helyhatósági választáson.
Szegvárért elfogult vagyok, hiszen elmondhatom, hogy magam is ide születtem, itt éltek elődeim. Szegvár egy olyan jó adottságokkal rendelkező település, melynek kiaknázásával olyan jövő elé állítható, melyre érdemes családot, egzisztenciát alapozni.
Választások alkalmával repkednek a végeláthatatlan, tartalom nélküli ígéretek. Én felelőtlen, teljesíthetetlen ígéreteket nem akarok tenni.
Az állami finanszírozás nem nyújt elegendő fedezetet a nagyközség működéséhez. A felmerülő hiányosságok csökkentése érdekében a már működő forráshiányos pályázatokat továbbra is be kell benyújtani, és a kapott pénzekből fedezni és biztosítani kell az alapellátást, színvonalon tartását. Éppen ezért gondoltam úgy, hogy mielőtt valamit eltervezek, előre tájékozódom a lehetőségekről, aktuális pályázatokról, melyeket meg kívánok Önökkel osztani.
Tiszteletben tartom és elismerem az előző polgármester eredményeit. Ebben a válságos pénz nélküli helyzetben, az állami finanszírozás állandó csökkentése mellett nagyon nehéz látványos dolgot véghez vinni. Tovább kell folytatni a megkezdett beruházásokat.
Nagyon sok tennivalónk van, ami sokak számára sürgető megoldásokat kíván. Közösen megvalósítandó feladat a településen megépítendő szennyvíztisztító és a hozzákapcsolódó csatornahálózat kiépítése, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével.
A szennyvíz-csatorna beruházás megvalósítására az anyagi fedezet felhasználása a következő képviselő testület feladata. A közbeszerzési pályázat kiírásánál célom, hogy a fővállalkozó elsősorban a település vállalkozóira és munkanélküliekre alapozza a végrehajtást. A pályázaton elnyert összeg tartalmazza az ivóvíz hálózat cseréjét és a munkálatok befejezésével az utak helyreállítását, szilárd burkolattal történő ellátását. Beléptünk az Európai Unióba ezért el kell sajátítanunk a hulladékgazdálkodást. Terveimben szerepel kevés befektetést igénylő és a későbbiek folyamán a község lakosainak megtakarítást jelentő szelektív szemétgyűjtő és komposztáló telep létrehozása. Több hulladékfelvásárló céggel felvettem a kapcsolatot, mivel nem minden felvásárló vesz meg mindenféle hulladékot. De ígéreteket kaptam arra vonatkozóan, hogy tehermentesen leszállítanak több hulladékgyűjtő konténert, melyben az összegyűjtött szétválogatott hulladékot megvásárolják. Ez azt eredményezi, hogy a lakosoknak szét kell majd válogatni a hulladékot, vagy a telephelyen vagy otthon /későbbiekben lehetőség van szelektáló edények megvásárlásához, pályázat beadásra/ de nem kell szemétszállítási díjat fizetni, ezek mellett kb. négy fő részére munka helyet biztosít.
Nagyon sokan kérdezték mi az elképzelésem a kastéllyal? Elképzeléseim lettek volna de az épület fenntartása olyan terheket róna az önkormányzatra, hogy azt nem lehetne elviselni. Viszont az eddigi formában, hogy kiállításokat rendezzünk továbbra is, megkapjuk. Ígéreteket kaptam ide vonatkozóan, a Műemlékek Állami Gondnokságától hogy az önkormányzat, ha rendbe teszi a nagytermet, házasságkötések céljára igénybe lehet venni. Turisztikai látványosságként, csoportokat lehet körbevezetni.
Az adótörvény változása miatt a gáz, villany 15% Áfa-ja megszűnt, de nem csökkent, hanem sajnos emelkedett, ezért támogatást, segítséget kell nyújtani a rászoruló, hátrányos helyzetű nagycsaládosoknak és kis nyugdíjból élőknek. A lehetőségekhez mérten minden pályázatot kihasználva.
Rendkívül fontosnak tartom a felnövekvő nemzedék helyzetét, nagyobb kedvezményt és önkormányzati támogatást kell nyújtani, hogy megakadályozzuk az elvándorlást. Meg lehet valósítani, közművesített ingyenes telkek kialakításával, fiatal házasoknak lakásvásárlási és felújítási támogatások nyújtásával, magasabb összegben.
Az idősek gondozására kis beruházással és az ÖNO átépítésével szép környezetű bentlakásos idősek otthonát lehetne megteremteni. Sok idős ember tudna hosszú, magányos estéket egymás mellett szeretetben, barátságban, egymásra odafigyelve eltölteni.
Amennyiben lehetőségem lesz, kiemelten szeretnék foglalkozni a bérlakások felújításával,
az óvodaépület bővítésével, az Új és az Öreg falusi iskola épületeinek karbantartásával, felújításával. Az elmúlt években ezen épületekre nem jutott pénz pedig ezek is önkormányzati tulajdonok. A régóta üresen álló bölcsőde épületét valamilyen formában hasznosítani kell, hogy az állag megőrzése legalább meglegyen. Lehetne ebben az épületben is csökkent munkaképességű, siket vagy gyengén látó személyeket foglalkoztatni.
Környezetvédelmi szempontból folytatni kell a már elkezdett és félbehagyott csapadékvíz elvezető árkok készítését, karbantartását.
Mivel elég jól ismerem a települést, ezért látom, hogy sok helyen a járdákat fel kell újítani, mert néhol járhatatlanok.
Rendőrőrsünk létszáma sajnos eddig nem növekedett. A közbiztonság javítása érdekében több elképzeléseim vannak, melyek még tárgyalási szinten állnak. A rendőrkapitányságon most lesz vezető váltás és majd az új vezetéssel, kell a megbeszéléseket folytatni. Polgárőrségünknél egy dinamikus váltás ment végbe, nagyon jól tud a kollektíva együtt működni. A polgárőrséggel és a hívatásos vadászokkal karöltve létre szeretném hozni a mezőőri szolgálatot.
A mezőgazdasági kis és nagy termelők segítése érdekében karban kell tartani minden külterületi utat, hogy azok állandóan járhatóak legyenek, lehetőség van pályázat útján a költségek elnyerésére.
Adott az önkormányzati terület, adottak a termálkutak, és az idén is adottak voltak a pályázati lehetőségek, arra hogy belekezdhessünk nem egy fürdő, hanem strand építésébe. A termálvíz hasznosításával egy vagy két melegvizű medence és hozzá kiszolgáló egység létesítésébe bele tudunk kezdeni. Majd a későbbiekben bővíteni és már fürdőben gondolkodni. Vannak olyan pályázati lehetőségek melyekben önerőként, elfogadják a már működő termál kutakat. Strand szabadidő központ létesítésére több pályázati lehetőséget lehet igénybe venni.
Nagyon rendezettek a temetők, viszont a katolikus templom előtt a parkolás gondokat okoz, ezt hamarosan meg kell oldani és a környezetbe illő parkolót létesíteni.
A turizmusról még nem beszéltem, természetesen először meg kell teremteni a lehetőségeket, melyre később tudunk támaszkodni, építeni. Ameddig nem rendelkezünk olyan programokkal, melyek ide csábítják az érdeklődőket, csekély eredményeket érünk el. Programok létrehozásába be kell vonni olyan személyek segítségét, akik vonzalmat éreznek látványos dolgok bemutatására. Lehetőség szerint a néptánc csoport, a Silver tánccsoport, a színjátszó kör, a népdal kör és minden olyan csoport, aki szeretne tenni valamit, Szegvár hírnevének gyarapításához.
Lehetőségekhez mérten minden szervezetnek egyesületnek támogatást nyújtunk
Előrelépést szeretnék elérni abban, hogy a választópolgárokban az eddiginél sokkal jobban tudatosuljon a közös dolgokba való beleszólás és véleménynyilvánítás joga, beleértve a megválasztott képviselőjük felelősségre vonását is.
Természetesen, folytathatnám végeláthatatlanul, hol, mit kellene változtatni, megvalósítani. De mindenhez anyagi fedezet szükséges, az önkormányzat anyagi helyzete határos, azért, hogy elérjünk valamit, minden pályázati lehetőséget ki kell használni, minden forintot meg kell fogni.
Nagyközségünk minden lakóját egyforma jogok illessék meg, lakjon belterületen vagy külterületen!
Erős, gazdag és továbbra is rendezett községet szeretnék, létbiztonságban minden lakos számára, amelyhez kívánok boldogságot, jó egészséget!
Kérem Önöket, szegváriakat kiknek a jövőjük a kezükben van, menjenek el szavazni, és hitük szerint támogassanak szavazataikkal!
Tisztelettel:
Piti János
Polgármester-jelölt
Önkormányzati képviselő-jelöltek bemutatkozásai
Banka Pál (ifj.) (független)
26 éves vagyok.
Iskolai végzettségem: főiskola (zöldség-, dísznövénytermesztési, szőlész, borász szak), egyetem (regionális gazdasági szak).
Jelenlegi foglalkozásom: Palgerház Kereskedelmi és Közvetítő Kkt, Kemira GrowHow Kft, EMBÉ Hitelközvetítő és Pályázati Mérnöki Iroda.
Tanulmányaimat Kecskeméten és Gödöllőn végeztem, ez alatt vendéglátó üzemegységet üzemeltettem és egy oktatási intézmény diákvezetője voltam. Azóta a vállalkozásomban végzek közvetítői tevékenységet, a Kemira GrowHownál tápanyag utánpótlási szaktevékenységet és pályázatíróként munkálkodok.
Céljaim között szerepel a modern mezőgazdasági technológiák népszerűsítése, mellyel az aktív környezetkímélő gazdálkodás megvalósítható. A mezőgazdasági-, horgász-, falusi turizmus elterjesztése, fellendítése; a bolgárkertészet hagyományőrző gyakorlati bemutatásával és vízpartok további karbantartásának támogatásával.
Támogatom a bentlakásos nyugdíjas otthon létrehozását.
Képviselői programom:
– Az Önkormányzat kötelező alap- (egészségügyi, szociális, oktatásügyi, kulturális sport) és önként vállalt feladatainak színvonalas működtetése, ellátása és ezen feladatok körének bővítése valamint fejlesztése
– Pályázatok lehetőség szerinti kihasználása (egészségügyi, szociálpolitikai, területfejlesztési, környezetvédelmi, humánerőforrás-fejlesztés és egyéb területeken)
– Turisztikai és település marketing (Kistérségi turisztikai stratégia program fejlesztési programjainak realizálása)
– Infrastruktúra: szennyvíz és csapadékvíz elvezető rendszer, közút, kerékpárút kiépítése, fejlesztése
– Környezetvédelem: hulladéklerakó rekultiválása, szennyvíz és csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése.
Köszönöm támogatásukat!
Banka Pál
Bába Miklós (független)
Az ajánlószelvények gyűjtése során sokan feltették a kérdést: hogyan lehet egy helyi politikával foglalkozó ember független? Nos, a „független” jelző nem értékrend-nélküliséget jelent, csupán a politikai pártoktól való távolságtartást. Nem kérem a támogatásukat, nem a „ő” jelöltjükként indulok, tehát megválasztásom esetén sem fogok tőlük függeni. Akiknek elszámolással tartozom, azok: Önök, a megválasztóim és a lelkiismeretem.
Természetesen szilárd értékrendem van és nem is kívánom azt titkolni; keresztény- nemzeti gondolkodásúnak vallom magam.
46 éves, 3 gyermekes apa, tanult szakmám szerint erdész vagyok, ám családi gazdálkodóként, mezőgazdaságból próbálok megélni. Születésem óta – kisebb megszakításokkal – Szegváron élek, és itt szeretnék a továbbiakban is boldogulni családommal együtt. Ezért gondolom, hogy ki kell vegyem a részem a település jelenének és jövőjének alakításában.
Nem programpontokban gondolkodom, az legyen a polgármesterjelöltek dolga. Én az együttműködésemet ajánlom fel annak a községvezetésnek, amely Szegvár javát, érdekeit szolgálja.
Nem támogatom viszont azokat a törekvéseket, amelyek nem találkoznak az értékrendemmel és jó lelkiismerettel nem támogathatók.
Felvállalom, hogy részt vegyek a munkában, részt vegyek a döntésekben és természetesen a döntések felelősségét is viselem.
Ha az eddigi életemet és munkásságomat érdemesnek találják, kérem, tiszteljenek meg szavazatukkal és bízzanak meg a képviselőség ellátásával.
Minden kedves falumbélinek köszönöm az ajánlószelvényeket!
Bába Miklós
Bárány Józsefné (független)
Tisztelt Választó Polgárok!
1952-ben születtem Szegváron. Azóta itt élek és dolgozom.
Amikor négy évvel ezelőtt először mutatkoztam be képviselőjelöltként, nem halmoztam el Önöket ígéretekkel, s most sem teszem.
A következő célokat határoztam meg, amelyek megvalósításáért dolgoznék legjobb tudásom szerint:
– az Önkormányzat fizetőképességének megőrzése
– az intézmények működési feltételeinek biztosítása
– az önkormányzati vagyon védelme, állagának megóvása
– külső fejlesztési források felkutatása, a pályázati önerő biztosítása.
Ezen feladatok megoldásán dolgoztam az elmúlt négy évben is képviselőként, a Pénzügyi Bizottság elnökeként, a háttérben, de mindig nyilvánosan.
Tevékenyen részt vettem szigorú költségtakarékossági intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában. Felvállaltam olyan javaslatokat, intézkedéseket, melyek végrehatása bizonyos esetekben az egyéni érdekek sérelmét eredményezte. Tettem ezt azért, mert képviselőként – eskümhöz hűen – a közösségi érdekeket tekintem a legfontosabbnak. Tudom azt, hogy a képviselőnek a település egészéért vállalt felelősséggel kell képviselni a választók közös érdekeit. Minden tettem, cselekedetem azzal a gondolattal van átitatva, hogy amit teszek, az az itt élők javát szolgálja.
Munkám során, az élet miden területére kiterjedő összetartozási tudat és együttműködési készség vezet. Legfontosabb számomra, hogy az írott szabályokon túl, az emberi együttélés törvényekkel nem szabályozott normáit is betartsam.
Tisztelt Polgártársaim!
Amennyiben Önök úgy érzik, hogy munkámra szükség van, kérem biztosítsák számomra a lehetőséget, hogy folytassam az elkövetkező négy évben.
Ajánlóimnak tisztelettel megköszönöm a bizalmat, valamennyi szegvári lakosnak kívánok jó egészséget, a választásra jogosultaknak: megfontolt, okos döntést!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Bárány Józsefné (Purgel Anna Katalin)
Szegvár, Rozmaring u. 11.
Bihari Ernő (független)
Bihari Ernő, szegvári lakos vagyok. Felnőtt, családos gyermekeim is Szegváron élnek. 1968-1990 között szobafestő-mázoló kisiparos voltam. 1990-től a megváltozott életfeltételek miatt zöldség-termesztéssel foglalkozom jelenleg is.
Még a szobafestő szakmámban dolgoztam az iparosok érdekeit képviseltem a KIOSZ-ban, ezért problémáikkal jelenleg is azonosulni tudok. 1992-től pedig a gazdák érdekképviseletének a helyi elnöke vagyok.
Megválasztásom esetén a testületi döntések, és javaslataim, valamint a szavazások során ezen tapasztalatok szerint fogok dönteni.
Szeretném, ha Szegvár fejlődési pályára lépne. Ez úgy lehetséges, ha minden pályázatot megcélozunk, 2007-től erre megnyílik a lehetőség. A kistérségi pályázatokat úgy kell megválasztani, hogy a kistelepüléseken is megvalósítható legyen, ezért Szentes város önkormányzatával szoros kapcsolatot kell tartani.
Célok a lehetőségek szerint:
– szeretném, ha kerékpárút épülne
– művelődési központ teljes felújítása, bővítése
– a piactér tisztán tartása, virágosabb falut, a piactér virágait gondosabban ápolni
– mellékutcák karbantartása
– földutak szükség szerinti egyengetése
– szennyvíztisztító megépítése, hogy a Kurca vize ne szennyeződjön tovább
– ha a lakosság igényelné, és a gazdák is úgy látják, a gáz kiváltására energiafüvet lehetne termelni, akkor szükségét látom egy perletgyártó üzem pályázat útján történő létrehozására
– célom, hogy a meglevő és újonnan alakuló civil szervezetek tovább működjenek, mert a településen erre szükség van, az emberek igénylik
– szeretném, hogy a csökkenő gyermeklétszám ellenére nem csökkenne a pedagógus létszám sem az óvodában, sem az iskolában, mert kisebb létszámmal még hatékonyabb eredményt lehet elérni. A gyermekeknek szükségük van a pedagógus segítségére a magas követelményszint miatt
– az önkormányzatnál szükségesnek látom olyan szakemberek alkalmazását, akiknek a pályázatokkal való foglalkozás a feladata, nemcsak önkormányzati szinten, hanem társadalmi csoportok, egyének pályázatainak segítésében, figyelem felhívásában
– nem feledkezhetünk meg az idősek gondozásáról, annak szinten tartásáról, lehetőség szerinti kiszélesítéséről
– fiataljaink kellő biztonság mellett tudjanak szórakozni, az igényes kulturális szórakozást tartsuk szem előtt.
Köszönöm a támogatásukat!
Bihari Ernő
Kossuth L. u. 12.
Bóka Zoltán (független)
Magamról:
1954-ben születtem Zentán.
Szegvárra 17 évvel ezelőtt költöztem a családommal, és azóta itt élünk a Petőfi utcában a 14 szám alatt.
Végzettségem nyomdaipari szakmunkás. Jelenleg egy betéti társaságban vagyok társtulajdonos.
A társaság nyomdaipari és vendéglátói tevékenységet folytat, Szentesen.
Nős vagyok, ketten élünk a feleségemmel. Két felnőtt lányunknak már saját családjuk van, és boldog nagyszülőknek is mondhatjuk magunkat.
Kedvenc időtöltésem a kertészkedés, internetezés, olvasás, de legfőképpen a sakkozás. A szegvári sakk egyesület vezetője vagyok, már ötödik éve.
Három évvel ezelőtt sakkcsapatunknak sikerült megnyernie a megyei I. osztályú felnőtt bajnokságot.
Kedves szegváriak!
Ismét választások előtt áll a falu.
Meg kell választanunk a település polgármesterét és a képviselőket. Azokat, akikről úgy gondoljuk, hogy tudásuk, rátermettségük, alapján a legmegfelelőbbek lesznek.
Mivel már teljesen szegvári kötődésű lettem, ezért gondoltam úgy, hogy aktívan kellene kivennem a részem képviselőként, a település gondjainak, feladatainak a megoldásából az elkövetkező időben.
Ezekből a feladatokból pedig bőséggel van.
Csak a legfontosabbak:
– A község intézményeinek a továbbiakban is zavartalan működést biztosítani, lehetőség szerint azokon javítani.
– A település környezetvédelme, természeti értékeink megóvása, ami az idegenforgalmi elképzelések része is (horgász-vadász és faluturizmus).
– A szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, majd ezt követően az utak és a környezet helyreállítása, ezzel egyidejűleg a falun átvezető kerékpárút megvalósítása, lehetőleg a helyi vállalkozók és munkaerő bevonásával.
– A közbiztonság és a közlekedésbiztonság javítása, tekintettel a jelentősen meg növekedett jármű és egyéb forgalomra (kerékpárút, gyalogátkelőhelyek szükségessége stb.).
– A kultúra és a sport támogatása a jövőben is, különös figyelemmel az eredményesen működő egyesületek, csoportok, vagy egyéni művészek illetve sportolók részére, amennyiben a szegvári lokálpatriotizmust erősítik.
– Az egyedül élő idős emberek, a támogatásra szoruló nagycsaládosok valamint a szociális bizonytalanságban élők mindennapjainak figyelemmel kísérése és szükség esetén támogatásuk.
A felsorolás nem teljes és nem is ez volt a célom, csupán annak megvilágítása, mi az amit képviselővé választásom esetén, feltétlenül a legjobb tudásom szerint támogatnék.
Ennek a falunak a lakossága a mai megosztó világban is összetartó maradt, minden ellenkező híreszteléssel szemben. Ezt időről időre be is bizonyítja. Az elkövetkező években a polgármesternek és a képviselő testületnek a község fejlődése és gyarapodása javára kell munkálkodnia és ezeket az erényeket kihasználnia.
Tisztelettel: Bóka Zoltán
Bucsányi László (Fidesz)
Kedves szegvári emberek!
Képviselőként nyolcadik éve teszem a dolgomat az Önök jóvoltából. Több, mint 30 éve dolgozom a szentesi Kontaset Kft-nél.
Képviselői munkám 4 fő részre osztanám. Első, hogy nyitott szemmel járjak a falunkban és a környező településeken, oda figyeljek az emberekre és meghallgassam őket.
Hál Istenek többször fordultak különböző ügyeikkel a szegvári emberek hozzám, én ezt a bizalmat nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem.
Másik munkám az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság volt. A bizottságunk nagyon sok sikeres rendezvényt készített elő.
Harmadik a képviselő-testületi ülések. Minden ülésre, amin részt tudtam venni jó alaposan felkészültem. Kellőképpen meg voltak a véleményeim és vele párhuzamosan a javaslataim.
Negyedik, olyan vagyok, aki sok felé jár, sok rendezvényen részt vesz, több FIDESZ-es politikussal találkoztam és mindig a „kisember”, a vidéki élet nehézségeit képviselem, meg fogom is. Ha megkapom szavazataikon keresztül, hogy tovább szolgálhatom a szegvári emberek érdekeit, akkor továbbra is számíthatnak felkészültségemre, őszinteségemre, nyíltságomra, javaslataimra.
Mire lenne szükség a szegváriaknak?
– Jó polgármesterre, aki jó menedzseli a falut,
– Jó képviselő-testületre, aki nem eszközként használja a testületet, hanem szolgálatnak tekintik.
– A csatornázáson jó lenne mihamarabb túl lenni.
– A kisvállalkozók, családi gazdaságok, sport és kulturális élet fejlesztése.
– Különösen törődnünk kell a nyugdíjasok problémáival.
– Biztosítanunk kell az önkormányzati intézmények zavartalan működését, ami a Gyurcsány csomag következménye miatt nem egy egyszerű feladat lesz.
Tisztelettel kérem Önöket, menjenek el szavazni.
Köszönöm figyelmüket!
Bucsányi László
Telefon: (70)330-92-65
Csatordai Csabáné (független)
A szegvári lakosoktól nagyon sok biztatást kaptam (amit előre is köszönök) annak érdekében, hogy segítsem a képviselő-testület munkáját.
Csatordai Csabáné, született Gyermán Edit vagyok. Általános iskolai tanulmányaimat Szegváron végeztem. Az első szakmámat (női ruhakészítő) és az érettségi bizonyítványomat a 603. sz. Szakmunkásképző Intézetben szereztem.
A századforduló, a 2000-dik év nagyon sokat jelentett a számomra. Megszületett az első gyermekem, Viktória és egy régen dédelgetett álmom teljesült, magyar tanítóvá avattak Baján. A diploma megszerzése után született meg a kisfiam, Csabika.
Ahogyan telnek a dolgos hétköznapok azt tapasztalom, hogy településünk fejlődésének érdekében nagyon sokat tehetnénk még.
Első, legfontosabb dolognak az orvosi ügyeleti rendszer kérdését tartom. A hétvégi orvosi ellátás sok szülőnek gondot jelent. Sok esetben nem tudják hova forduljanak segítségért.
Nem mindenki tájékozódik kellőképpen, ezért a kommunikáció-áramlás fontosságát is szeretném hangsúlyozni.
Gyakorlott szülőként tapasztalom, hogy minden családnak fontos a gyermeke jövője, közelsége. Figyelnünk kell a fiatal tehetségek gondozására is. Jó lenne, ha ezek a tehetséges fiatalok itt maradnának és itt gazdagítanák településünket. Ez magával vonzza a munkahely-teremtésének a kérdését is.
Anyagi forrás nélkül fejleszteni nem lehet. A forrásteremtés egyik módja a pályázatírás.
Minden „kicsi” pénz jól jöhet a falunk számára.
A közterületek, épületek, intézmények felújítása, karbantartása, kihasználása (pl.: Bölcsőde, Kastély stb.) is fontos feladat.
Büszkék lehetünk természeti adottságainkra. „Szegvár a vizek falva”. Ha már víz akkor a fürdés jut eszünkbe. Lehetne egy fürdőzésre alkalmas helyet keresnünk, kialakítanunk.
Ez emelné a turisztikai értékeinket is.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni a bizalmat, a támogatást, amelyet a szegvári emberektől kaptam.
Szegvár, 2006. szeptember 11.
Csatordai Csabáné
Szegvár, Bem u. 25.
Csatordai Ferenc (független)
Szegváron születtem 54 éves vagyok. Szentesen érettségiztem 1970-ben 10 éve vagyok a központi ABC vezetője. A lakossággal közvetlen kapcsolatot tudok tartani.
A legfontosabb a község népességmegtartó és jövedelemtermelő képességének a megtartása, növelése.
Ez viszont nagymértékben függ a helyben levő gazdálkodási egységek, vállalkozások eredményes működésétől, ezért a közös feladatok megoldásához megfelelő kapcsolatot kell kialakítani velük és a lehetséges eszközökkel támogatni őket. Növelni kell a vállalkozások számát.
A következő választási ciklus legfontosabb feladata a szennyvízhálózat kiépítése és az ivóvíz minőségének a javítása. A még földes utak portalanítása, a meglévők felújítása. A közbiztonság javítása érdekében ki kell építeni a faluban a térfigyelő rendszert.
Szükséges lenne a játszóterek felújítása újak építése.
Fontos a szociálisan rászorulók és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családok segítése.
A feladat az, hogy az önkormányzat intézményeinek működését és a célok megvalósítását a rendelkezésre és a megszerezhető anyagi források ésszerű és gazdaságos felhasználásával kell biztosítani.
Csatordai Ferenc
Gajda Péter István (független)
„A faluért, s a jövőjéért!”
Gajda Péter István
Szegváron élek, 21 éves vagyok. A Szegvári Általános Iskolában kezdtem tanulmányaimat 1991-től, majd 1999-tól a gyomaendrődi Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégiumában folytattam. Az itt tett sikeres érettségi után agrárkereskedelmi menedzser–asszisztens szakon végeztem. Jelenleg a Szentesi Téglagyártó Kft-nél dolgozom.
Hogy miért szeretnék képviselő lenni? Úgy érzem a faluért tett munkámmal sokat tudnék segíteni bármiben. Minden rendezvényen jelen vagyok, és szívesen is segédkezem.
Fontosnak tartom Szegvár csatornázásának megvalósítását, valamint a fő-, és mellékutak rendbetételét. A csatornák mellett figyelembe kell vennünk, hogy a határba vagy a folyóinkba folyón le az esővíz, és télen pedig a hólé. Számtalan olyan helyet, falurészt tudnék említeni, ahol a már meglévő vízelvezetőket belepte a gaz, vagy azok be vannak temetve. De vannak olyan részek, ahol a vízelvezetés még meg sincs oldva, így azokon a helyeken mindig megáll a víz. Kevés közösségi munkával ezeket ki lehetne takarítani, és így újra alkalmasak lennének.
De nem csak az autósokra kell gondolnunk, hanem a kerékpárosokra is. A faluban már rég óta téma, hogy lesz kerékpárút. Ennek a megvalósítására pályázatokból tudnánk is pénzt nyerni, így a falu költségvetését nem nagy mértékben terhelné az út megépítése. Ezáltal a kerékpárosok nagyobb biztonsággal közlekedhetnek az utakon.
A szegvári falusi turizmusnak nagy jövője lenne, de ez nincs kihasználva. Évről–évre mindig csak családokat látni, akik idelátogatnak. De a csoportokról, osztályokról és a nagyobb baráti társaságokról sem szabad megfelejtkeznünk. A falutól nem messze található „turistaház” a konyhával együtt ott áll üresen. Kevés ráfordítással ismét lakhatóvá lehetne tenni. Úgy gondolom, hogy lenne is rá igény, és jót tenne a Szegvár hírnevének. A turistaháznál szabadtéri programok lebonyolítására alkalmas az ott található park, pálya valamint a horgászásra is lenne lehetőség. Itt az étkezés is megoldható lenne. Pályázatokat készítenénk, és sikeres pályázattal, akár még medencét is lehetne építeni. A közelben lévő (meleg) termálvíz odavezetésével a vízellátás is megoldható. Ez a medence nem csak az idelátogatóknak jelente kikapcsolódást, hanem nekünk Szegváriaknak is egyaránt.
Ezek megvalósításáért és a falu fejlődéséért az Önök javaslataikra, valamint támogatásaikra számítok. Bizalmukat előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Gajda Péter István
független jelölt
Szegvár, Kontra u. 52/a
Telefon: (30)234-9931
E-mail: gajdapeter@yahoo.ca
Hegyi László (független)
Tisztelettel megköszönöm mindazon lakosoknak, akik felkértek és ajánlószelvénnyel támogatták a képviselő jelöltségemet.
Bemutatkozásomat a fiatalabb választópolgároknak ajánlanám, mivel ők nem annyira ismernek.
1938-ban születtem Szegváron.
25 évig itt helyben dolgoztam, sütöttem a kenyeret, utána mezőgazdaságban dolgoztam, amit jelenleg is folytatok.
Ígérni csak annyit tudok a lakosság felé, hogy ha szavazataikkal támogatnak, a lehetőséghez képest, a korábban szerzett tapasztalataimmal és a jó gazda gondosságával segítsem Szegvár községünk előrehaladását. Köszönöm, hogy elolvasták.
Hegyi László
Hevesi János (FKGP)
Tisztelt szegváriak!
Engedjék meg, hogy először megköszönjem Önöknek a hozzám eljuttatott ajánlószelvényeket, amellyel segítették azt, hogy jelölt lehessek.
Főbb elképzeléseim:
1. Megőrizni Szegvár közintézményeinek zökkenőmentes működését. Utak, járdák, közterületek jobbá és szebbé tételét. A lebontott játszótér helyén új építését.
2. Jó kapcsolatot kialakítani a térség országgyűlési képviselőivel, a forráshiányok kiküszöbölésére, mert köztudott, hogy az állami finanszírozás nem nyújt elegendő fedezetet az önkormányzat működéséhez.
Felül kell vizsgálni, és ha lehetőség van ár, az egészségügyben vissza kell állítani az ügyeleti rendszert hétvégére is. Ugyanilyen eljárást javaslok az építési hatóság visszaállítására is.
Ellenezni fogok mindennemű vagyon eladását. Meg kell keresni annak a lehetőségét is, hogy a volt Bölcsőde épületbe valamilyen munkahelyteremtés megvalósuljon, mert köztudott, ha az épületet nem lakják az állaga még jobban romlik. Mindent el fogok követni azért, hogy Szegvár ne faluvá váljon vissza, őrizze meg nagyközségi státuszát.
Ehhez hozzátartozik a civil szervezetek támogatása. Ilyenek: a sport, a néptánc, a népdalkör, a nyugdíjasok egyesülete, amelyek elősegítik a nagyközség hírnevének tovább vitelét, Szegvár a vizek nagyközsége ez elősegíti falusi vendéglátás további fejlesztését is.
Meg kell keresni annak a lehetőségét is, hogyan tudnánk végre elindítani először csak egymedencés strand, majd egy fürdő építését is.
A pályázatokra nagy figyelmet kell fordítani, hogy élni tudjunk a lehetőségeinkkel.
Az önkormányzati képviselőség nem jobb vagy bal oldalból áll, itt szigorúan szem előtt tartva a választó polgárokat kell képviselni.
Kérem Önöket menjenek el szavazni és szavazzanak lelkiismeretük szerint.
Bort, búzát, békességet.
Hevesi János
Kádár György (független)
Tisztelt szegváriak!
Meg vagyok győződve arról, hogy aki két ciklusban is képviselő volt, nem kimondottan a bemutatkozásra kell koncentrálnia, hanem elképzeléseit, gondolatait kell ismertetni a településünk lakóival.
Mielőtt ezeket megtenném, fontosnak tartom elmondani, hogy egy képviselő jelöltnek lehetnek bármilyen elképzelései, az mindaddig az marad, amíg be nem kerül az új képviselő-testület rövid, vagy hosszú távú programjába.
Tisztelt szegváriak!
Az elmúlt négy évben főleg műszaki és sport területen próbáltam a település fejlődését szolgálni. Természetesen más témával kapcsolatos helyes döntések meghozatalában is közreműködtem.
Hasonlóképpen szeretnék dolgozni a következő négy évben is megválasztásom esetén. Műszaki, építőipari végzettségem kapcsán a helyes döntések meghozatalában kívánom segíteni az új polgármestert és képviselő-testületet műszaki, településfejlesztési kérdésekben. Nagyon fontos feladat lesz a pályázat elnyerése esetén a szennyvízkezelési rendszer, a komplett csapadékvíz csatornázás megvalósítása, hiányzó utak megépítése, meglévők javítása az önkormányzat és a lakosság számára.
Bízom abban, hogy a következő képviselő-testület szívügyének tekinti főutcánk fásítását, szépítését, kerékpárút megvalósítását.
Továbbra is segíteni kívánom a sport fejlődését, elsősorban a minőségi sportra és a tömegsportra gondolok.
Társadalmi funkciók:
– 1993. óta kis megszakítással a Szegvári Sport Klub elnöke vagyok.
– Ez év januárjától a közel 4 milliárdos DÉLTÉSZ (Szentes) igazgatóságának tagja lettem.
Ezúton köszönöm meg a jelölésemhez nyújtott segítséget.
Szegvár, 2006. szeptember 14.
Tisztelettel:
Kádár György
Kovács Béla (ifj.) (független)
Igen Tisztelt Szegváriak!
Mindenek előtt szeretném megköszönni ajánlószelvényeiket melyekkel lehetővé, tették jelölésemet.
Magamról néhány gondolatot.
Születésem óta Szegváron élek. Nős vagyok öt gyermeket, nevelünk a feleségemmel.
Az elmúlt időszakban már részt vehettem a közös önkormányzati munkában, az önök megtisztelő bizalmának köszönhetően.
Amiért ismét vállalom az indulás lehetőségét, azok a nagyobb megkezdett munkák, amelyeknek előkészítésében már Én is részt vehettem. Ezek közül a legnagyobb falat a csatornázás. Hogy miért is fontos ez!? Több vállalkozás is megjelent munkahely teremtési szándékkal.
Kérésükre nem tudtunk nekik alkalmas helyet biztosítani, amely víz, villany, gáz és csatornarendszerrel rendelkezik, ezért máshol telepedtek le.
Remélem, hogy a több milliós ráfordítás (tervek, engedélyek), hamarosan megtérül a láthatáron lévő forrás elnyerésével és pár hónap múlva, megkezdődhet ez a nagy munka.
Vagy említhetném a faluközpont felújítását, melyre szintén engedélyes tervekkel, rendelkezünk csak a pályázati kiírását, kell figyelnünk.
Egészségügy, szociális terület:
Az ügyeleti rendszer a mentőszolgálattal nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
Nagyot ütött rajtunk az Európai Unió, olyan jogszabály ránk erőltetésével, mely jól bevált rendszerünket megváltoztatta.
A szociális segélyezési területen folyamatosan szűkülő központi forrásokból kellene növekvő igényeinket kielégíteni.
Sok mindenről kellene szót ejtenünk:
– A környezetvédelem probléma köréről
– A munkanélküliek helyzetéről
– A bérből és fizetésből élők, a gyermekeket nevelő családok sorsáról
– A Falusi Turizmus helyzetéről
– A nyugdíjasok életkörülményeiről
És folytathatnánk a sort.
Ha önök úgy döntenek október 1-jén, hogy újra bizalmat szavaznak, én ígérem, hogy felelőséggel lelkiismeretesen vállalok részt a döntésekben Szegvár és benne mindannyiunk előbbre jutásáért.
Maradok Tisztelettel:
Kovács Béla
Kovácsné Bozó Anikó (Fidesz)
1972-ben születtem. 13 éve vagyok szegvári lakos. Előtte Mindszenten éltem. Két gyermeket nevelünk. Férjemmel zöldségtermesztéssel foglalkozunk. A szegedi tanárképző főiskola levelező tagozatán IV. éves hallgató vagyok.
Ha sikerülne képviselőként tevékenykedni, elképzeléseim közé tartozik, hogy első lépésként meg kellene oldani a helyi egészségügyben megszűnt ügyelet visszaállítását. Foglalkoznunk kellene a fiatalok szórakozási lehetőségének kiszélesítésével, illetve ne feledkezzünk meg az idősebb lakosok ellátásáról, ennek szélesebb körű tevékenységéről.
Kovácsné Bozó Anikó
Árpád u. 21.
Koválcsik József (Fidesz-KDNP)
Szegváron születtem 1939-ben. Az általános iskolát Mindszenten végeztem. Zenekonzervatóriumi végzettségemmel sokáig játszottam előadóművészként, főleg mellékállásban. Kert- és tájépítő szaktechnikusi végzettséggel, főállásban a szentesi új parkok sorozata épült a vezetésemmel. Jó érzéssel tölt el, hogy ezeket máig is láthatom.
Közéleti tevékenységem is főleg Szentesre tehető, mivel ott dolgoztam.
Céljaim testületi képviselő esetén:
Kiemelt figyelmet érdemel az ifjúsággal való fokozott törődés. Úgy kulturális, mint sok más vonatkozásban a jelenlegi állapot igen elhanyagolt. A mai nemzedék pedig a jelenleginél sokkal többet érdemel. Szegvár jövője is tőlük függ, így az áldozat befektetés, meg kell tenni!
A már-már agyoncsépelt munkahelyteremtésről véleményem szerint csak annyit, hogy bármilyen furcsán hangzik is, van rá reális lehetőség. Pályázatokra is gondolva, segítséggel ugyan, de meg lehet találni a feltételét, ez akarat kérdése, aminek lennie kell a következő polgármester részéről is.
Végül, de nem utolsó sorban a „bőség zavarával küszködő” nyugdíjasokról, melynek én is részese vagyok. Ez az ügy talán még soha nem látott feladatot ró a testület és a polgármester részére. Emberségből kell vizsgázni! Megfáradt, sokan betegséggel küszködő embereken kell segíteni! Ha magam leszek is a testületben nyugdíjas képviselő, mindent meg kell tennem, hogy segítségükre legyek a megfáradt embertársaimnak.
El kell még mondanom, hogy engem a Kereszténydemokrata Néppárt kért fel a jelöltségre. A Fidesz is támogatásáról biztosít. Így Fidesz-KDNP támogatással indulok a választáson.
Kérem a tisztelt választókat, hogy éljenek a lehetőséggel és szívük szerint szavazzanak.
Koválcsik József
Kutas Tibor Imre (független)
NEM KAPTUNK BEMUTATKOZÁST!
Lukács Istvánné (független)
1959-ben születtem. Tanítói diplomát szereztem 1980-ban, felsőfokú kulturális menedzser szakképesítést 1998-ban. Az Új iskolában tanítok. Férjem a Puskin MGSZ-ben földügyi előadó. Két gyermekünk van. Adrienn tanítónő, Attila gimnazista.
1994 óta tagja vagyok a Szegvár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. Ettől az időponttól kezdve az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnökeként tevékenykedem. Társaimmal együtt igyekszünk elősegíteni azokat a döntéseket, amelyeket a testületnek évről- évre meg kell, hoznia az óvoda, iskola, művelődési ház, könyvtár, idősek otthona, egészségügyi intézmények fenntartása, fejlesztése érdekében.
A kötelező feladatok elvégzése mellett a szabadidő hasznos eltöltése érdekében a mi bizottságunk kezdeményezte és vállalta fel:
– a május 1-jei majális megszervezését
– a gyerekek nyári programjainak szervezésében résztvevők elismerését
– a község turisztikai marketing tervének elkészítését
– a sport koncepció összeállítását
– a falunapok megszervezését
A rendezvények előkészítésébe és lebonyolításába több segítőt, támogatót szervezek be. Az anyagi feltételek biztosításáért mindent megteszek, pályázatokat írok, szponzorokat keresek.
Nagyon sok emberrel beszélgetve, sok kérdést átgondolva, sok javaslatot meghallgatva tudtam végezni az eddigi tevékenységemet.
A képviselői munkám során mindig maximálisan szem előtt tartom az önkormányzat és intézményei zavartalan működtetési feltételeinek biztosítását, a kulturális és sport tevékenység támogatását, pályázati lehetőségek keresését, a község komfortosabbá tételét, a fiatalok lakáshoz jutásának elősegítését, kamatmentes hitelek további folyósítását, a szociális igazságosság képviseletét, a játszóterek megépítését, a meglévő médiák által Szegvár menedzselését, a civil szervezetek és egyesületek hatékony működését.
Részt vettem a Civil TV megalapításában, a Szegvári Napló Diákvilág rovatát szerkesztem, ezenkívül írásokat közlök Szegvár internetes honlapjára..
Ha elégedettek voltak képviselői munkámmal, s igényt tartanak rá a továbbiakban is, akkor október 1-jén kérem tiszteljenek meg bizalmukkal. Én igyekszem ezt a bizalmat a községben élő valamennyi lakos érdekét figyelembe véve viszonozni.
Én Önt választottam, hogy képviselem,
Ön válasszon engem, hogy képviselhessem.
Lukács Istvánné
Kórógy u. 89.
Luli Áron Gábor (SZDSZ)
Tisztelettel köszöntöm Önöket!
Engedjék meg, hogy röviden bemutatkozzam és megosszam Önökkel elképzeléseimet kis településünk jövőjével kapcsolatban.
28 éves, nős, érettségizett szegvári lakos vagyok, főképpen a kertészetben és parképítésben szereztem szakmai tapasztalatot és ez idáig ezen a területen dolgozom.
„Képviselő: más nevében teljesített, de a megbízóra irányuló jogügyletet végző személy” (idézet: Magyar értelmező kéziszótár)
Néhány elképzelés:
– az idézett jelentésének maradéktalan megvalósítása
– a stratégiai fontosságú kérdésekben a lehető legjobb megoldást megtalálni, és erről a lakosság véleményét kikérve dönteni (csatornázás, út hálózat stb.)
– a meglévő jó terveket leporolni és felhasználni
– a szegvári termálfürdővel kapcsolatos munkámat folytatni szeretném, és ebben partnerekre találni.
Röviden ennyit szeretnék elérni, az Önök bizalmából, illetve egy élhető településen egy összetartó közösség tagjaként megvalósítani elképzeléseinket ahogyan MI gondoljuk.
Ez úton szeretném megköszönni azoknak akik bizalmukkal megtiszteltek és ajánlószelvényükkel támogatták indulásom.
Tisztelettel és Barátsággal:
Luli Áron Gábor
Nagy Tiborné (független)
Tisztelt szegvári választók!
Szeretném megköszönni, hogy ajánlószelvényeikkel támogattak és úgy érezték méltóképpen tudom képviselni érdekeiket. Remélem ennek a bizalomnak, meg tudok felelni.
Nevem: Nagy Tiborné ( Gajda Katalin) a szüleim Gajda Imre és Gajda Margit.
Iskoláim: – érettségit Makón a Juhász Gyula Mezőgazdasági szakközépiskola áruforgalmazói szakán tettem le, itt a technikusi minősítést is megszereztem.
– később munka mellett a mérlegképes könyvelői szakot végeztem.
– legújabb képesítésem kereskedő boltvezető.
Munkát érettségi után Szentesen az Árpád ZTSZ-nél kaptam. Itt a KZR irodáján dolgoztam, mint adminisztrátor 1986-tól 2002-ig. 2002 óta a családi gazdaságban tevékenykedem.
Elképzeléseim, terveim:
– bicikli út létesítése az egész faluban
– elkerülő út készítése, az átmenő forgalom kihelyezése a faluból
– mellékutcákba fekvőrendőr telepítése, a száguldozók megfékezésére
– kukák kiadása a falu minden lakójának
– óvodánál, iskolánál nagyobb parkolási lehetőség kialakítása
– sok utcában hiányzó és meglévő, de elhanyagolt vizes árkok rendbetétele
– esztétikus, célnak megfelelő buszmegállók létesítése mindkét oldalon
– óvodai előkészítő csoport létesítése 2 éves kortól
Megoldásra váró problémák sora itt még nem ér véget, de gondolom, ebből a felsorolásból látszik, próbálok nyitott szemmel járni a falunkban.
Kérek minden szegvári választót, aki úgy érzi támogatni, kíván október 1-jén, jöjjön el és szavazzon rám. Ígérem minden erőmmel azon leszek, hogy bizalmukat megszolgáljam.
Továbbra is forduljanak bizalommal felém, nem fordulok el senkitől sem.
Nagy Tiborné
Nóbik László (független)
1956. október 26-án Szentesen születtem. Iskoláimat Szegváron, majd Szentesen végeztem, géplakatos szakmát tanultam ki.
Első munkahelyem a szegedi kenderfonó gyár szegvári telepe volt, ahol áztatósként dolgoztam. Onnan a Puskin Mgtsz növénytermesztési főágazatának műhelyébe kerültem, különböző munkaköröket betöltve.
A szövetkezet szétválásakor a Puskin-Tej Kft-hez kerültem, mint mezőőr. 2003-tól ágazatvezetőként dolgozom ugyanitt a mai napig.
2002-ben feleségemmel létesítettünk egy betéti társaságot, a Rozmaring 2000 Bt-t.
Családi állapotom nős, három nagykorú gyermekem van.
Elképzeléseim között szerepel, hogy a fiataloknak az iskola elvégzése után próbáljunk munkahelyet teremteni. Kiemelt feladat az idősebbek nagyobb megbecsülése. Fontos a falu szebbé tétele, rendezettebb körülmények kialakítása. Nagy odafigyelést kíván a közrend, közbiztonság elősegítése községünkben. 2006 tavaszán megválasztottak a szegvári Polgárőr Egyesület elnökévé, ezért társaimmal mindent megteszünk, hogy Szegvár biztonságos falu legyen.
Nóbik László
Puskásné Halál Ágnes (független)
Születési idő: 1973.
Iskolai végzettség: Egészségügyi szakközépiskola (1991)
Szociális munka SZTE Főiskola (1995)
Szociális munka egyetemi végzettség ELTE (2002)
Szociális szakvizsga idősellátásból (2003)
Európai uniós ismeretek, pályázatíró tanfolyam folyamatban
Családi állapotom: férjezett, két gyermekünk van.
Önkormányzati tapasztalatok: 2002 ősze óta segítem a Szociális Egészségügyi és Segélyezési Bizottság munkáját. Minden hónapban ülésezünk, melynek következtében határozatokat hozunk a közgyógyellátási, lakásfenntartási, átmeneti segély iránti kérelmekről. Feladatunk továbbá a Bursa felnőttoktatási ösztöndíj, első lakáshoz jutók, valamint az Önkormányzati bérlakások iránti kérelmekről javaslatot tenni a Testület felé.
2003 óta kezdeményeztük a közösségi munka elősegítését a településen és a térségben. Ezen munkák főbb elemei:
– teljes körű lakossági felmérés valamint cselekvési irányvonalak meghatározása a településen civilek segítségével és bevonásával,
– közösségi programok, rendezvények szervezése (háromszor Szent Iván éji nap, négyszer szomszédsági tarhonyafőző verseny, volt Vármegyeházában rendezett közösségi programok)
– helyi és térségi képzéseket szerveztünk illetve vettünk részt
– több munkacsoport komoly erőfeszítésekkel halad előre (turisztika, nyilvánosság, környezetvédelem, kulturális együttműködések
– a könyvtár munkatársaival közösen parlagfűirtási akciókat szervezünk második éve
– kezdeményeztük a döntéshozók és a civil együttműködés különböző formáinak elterjesztését, melynek következtében különböző programokhoz, pályázatokhoz javaslatokat, kiegészítéseket kérnek
– a helyi aktivitásnak és önszerveződő kezdeményezésnek köszönhetően több civil ill. közösségi szervezet alakult, mely mindenképp színesíti a helyi közéletet, a falu szépítésében kulcsszerepük van, továbbá növeli a falu identitását tovább növelve a térségben betöltött kezdeményező szerepét
Végül, de nem utolsósorban szeretném megköszönni mindazok munkáját akik segítették és erősítették a közösségi élet további kiteljesedését.
Terveink, hogy folytassuk a megkezdett munkát szervezettebben és tudatosabban.
Puskásné Halál Ágnes
Puskás Zoltánné (Fidesz)
Iskolai végzettségem: gimnáziumi érettségi
Jelenlegi munkahelyem: Humán Kft.
A Fidesz tagjaként, keresztény, jobboldali érzelmű embernek tartom magam, amit nem is titkoltam el soha. Értelmetlennek tartom most, hogy bármilyen komoly programtervezettel terheljem a községünk lakóit. Egyet ígérhetek: legjobb tudásom szerint, maximális odaadással fogok dolgozni azért, hogy településünk komolyan a fejlődés útjára térjen. Minden lehetőséget megragadva szeretnék tenni Szegvárért, a lakosaiért. Önök dönthetnek október 1-jén, de nemcsak személyekről, hanem a falu jövőjéről is.
Kérem a település lakóit, hogy a választásra jöjjenek el, ne sajnálják rá az időt!
Puskás Zoltánné
(Kovács Éva)
Dr. Bartucz L. u. 31.
R. Nagy Mihály (független)
Tisztelt szegvári lakosok!
R. Nagy Mihály 58 éves, nős vagyok. Két fiunk születet, akik sajnos vidéken alapítottak családot. Jelenleg egy aranyos 15 hónapos unoka botladozásának örülünk.
Végzettségem kertésztechnikus.
A család 30 ha földön gazdálkodik eredményesen.
Szeretek a közösségért többet tenni, mint egy átlagember, ezért is indultam 2002-ben a választásokon. Az elmúlt 4 évben a Mezőgazdasági és Településfejlesztési Bizottságban tevékenykedtem, mint elnök. Bizottságunk kezdeményezésére beszerzett traktorral és felszereléseivel hatékonyabb lett a közterületeink tisztántartása, a hó eltakarítása, a földutak karbantartása, a szállítás és a kommunális feladatok ellátása. Lakossági kezdeményezésre a mi javaslatunk volt a fő utcán a kijelölt gyalogátkelőhelyek kialakítása, amiből többet szerettünk volna, s bízok benne, hogy a következő ciklusban ez meg is valósul. Mi szorgalmaztuk a Kurca-sétány elkészítését, s ebből indult a központi részen a folyó rendbetétele, amit tovább kell folytatni.
Egyet értek Gémes László polgármesterjelölt programjával. A közösség ereje az összefogásban van, egymást segítve kevesebb pénzből is több mindent el tudunk végezni. Megválasztásom esetén továbbra is tapasztalataimmal, s minden energiámmal támogatok minden ésszerű kezdeményezést, ami községünk lakóinak érdekeit szolgálja, élhetőbbé, szebbé, kulturáltabbá teszi falunkat.
Tisztelettel megköszönöm az ajánló szelvényeiket, s mindenkinek jó egészséget, tudatos, megfontolt választást kívánok.
R. Nagy Mihály
Szabó Tibor (független)
Tisztelt Választópolgárok!
Szabó Tibor vagyok, 31 éves, a MOL NyRt. Kenőanyag Divíziójánál területi képviselőként dolgozom. Középfokú végzettségem: finommechanikai műszerész technikus. Felsőfokú tanulmányaimat a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, majd a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolán végeztem. Előbb mezőgazdasági gépészmérnök, majd közgazdász szakmérnöki diplomát szereztem.
Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karának hallgatója vagyok, melyet családi és munkahelyi elfoglaltságok miatt szüneteltetek.
Feleségem Gyermán Erika a szegvári általános iskolában tanít, jelenleg GYED-en van 11 hónapos Hédi nevű kislányunkkal.
Nem tartozom egyetlen párthoz sem, függetlenként szeretném az Önök bizalmát ismét megnyerni.
2002 és 2006 között a Pénzügyi Bizottság tagjaként próbáltam több-kevesebb sikerrel tenni községünk fejlődéséért. Gazdasági szemmel nézve: nagyon nehéz négy évet zárt az Önkormányzat, ami várhatóan a jövőben még nehezebb és nehezebb lesz a makrogazdasági változásokat, eseményeket nézve. A bizottsági tagokkal és természetesen a hivatal dolgozóival közösen azon fáradoztunk, hogy a pénzügyi nehézségek ellenére a kötelező és önként vállalt feladatokat el tudjuk látni. Mindig szem előtt tartottuk, hogy intézményeink (óvoda, iskola, közművelődési, egészségügyi) zavartalanul működjenek.
Képviselői munkámban mindig törekedtem arra, hogy a szakmaiságot előtérbe helyezzük a változó aktuálpolitikai szempontokkal és az önös érdekekkel szemben.
Mit ígérhet egyetlen képviselőjelölt?
Mindent, és ugyanakkor semmit!
– A fiatalkorúak védelmétől az idősek ápolásáig;
– A munkahelyteremtéstől a munkaerő- megtartás növeléséig;
– A közalkalmazottak és köztisztviselők megbecsülésétől a vállalkozók segítéséig;
– A mozgáskorlátozottak emberszámba vételétől a sport támogatásáig;
– A környezetvédelem fejlődésétől a közbiztonság javulásáig;
És még sorolhatnám, hogy mettől meddig, mi mindent! De ezeket a célokat nem csak mi, hanem minden egyes jóhiszemű lakos tudja.
Miért ígérhet semmit?
Mert ezeket a célokat nem egy képviselő- testületi tag, nem a polgármester, és nem is a képviselő- testület fogja véghez vinni, hanem, mi, szegvári lakosok. A képviselő-testületnek csak engednie kell, hogy véghez vihesse a falu e célokat, felállítva a fontossági sorrendet és kijelölve az utat.
Milyen alapgondolatokkal kell hozzáfogni a szegvári gondok
megoldásához az önkormányzati választások után?
– Fontos dolog a világ, az ország sorsa, de nekünk legfontosabb legyen Szegvár sorsa, mert mi Szegvárért gondolkodunk, tevékenykedünk, bennünket itt választanak, a világot, az országot hagyjuk másoknak!
– Feltétlenül helyezzük a politikai-, pártérdekek fölé az itt élők gazdasági érdekeit, boldogulását.
– Bízom abban, hogy olyan tagokból áll fel a testület, akiknek legalább minimális készségük van a község gondjainak megoldásához. Ugyanis a képviselő esetleges nagyfokú hozzá nem értése, alkalmatlansága válságot, érdektelenséget eredményezhet döntéseiben, így a lakosokat érintő kérdésekben is.
– Sohasem tudunk mindent megoldani, hiszen a község egy folyamatosan változó politikai, gazdasági, társadalmi környezetben fejlődik. Emiatt a lehetséges legfontosabbakra koncentráljunk, alaposan számbavéve minden döntés, minden várható következményét.
– Kizárólag rendszerszemléletben van értelme gondolkodnunk.
– Higgyük, hogy nincs megoldhatatlan helyzet, csak tudnunk kell, hogy mit, mikor, hol, hogyan, miért, kivel kell tennünk.
– A törvények, rendeletek, szabályozások csak arra valók, hogy igyekezzünk betartani őket, de ne tiszteljük őket annyira, hogy ne kezdeményezzük a módosításukat, ha szükséges.
– Az öncélú politikai vitákat el kellene kerülni.
– Minden terv, cél csak annyit ér, amennyi megvalósítható, illetve megvalósul belőle.
Kérek mindenkit, éljen választópolgári jogával, menjenek el szavazni, hiszen az Önök döntésén múlik, kik fogják a szegvári emberek sorsát, boldogulását befolyásolni, településünk fejlődését a haladás útjára terelni.
Köszönöm, hogy elolvasta gondolataim!
Szabó Tibor
Szegvár, Klapka u. 25.
Szucsán János Ferencné (független)
Köszöntöm nagyközségünk valamennyi Választópolgárát!
Szucsán János Ferencné vagyok, 43 éves szegvári lakos, jelenleg vállalkozó. 20 évig dolgoztam a postán, legutóbb 5 évig értékesítési menedzserként. Jelenlegi vállalkozásom egy kis vegyesbolt vezetése, valamint biztosítási tanácsadóként egy biztosítási képviseleti iroda elindításában mesterkedem, hogy legyen egy biztos pont, ahova biztosítási ügyekkel fordulhatnak.
Mindig fontos volt számomra a község fejlődése. A vállalkozásom is arra irányult, hogy hiányzó szolgáltatásokkal bővítsem a község életét.
Úgy gondolom, hogy ha a megfelelő célokat kitűzzük, és az adódó lehetőségeket megragadjuk (pályázatok), biztosan a fejlődés útjára lépünk. Persze ez nem lesz egyszerű feladat, ezt mindenki tudja!
Sok változásra van szükség a községben. Meg kell szüntetni az elhanyagolt gyalogutakat, a még meglévő földutakat, és az utakon ki kell javítani a már meglévő kátyúkat is, persze csak a szennyvízhálózat kialakítása után, hiszen így ésszerű. Hiányzó szolgáltatásokat kell hozni a községbe!
A meglévő községi tulajdonban lévő épületeket hasznosítani kell.
Vállalkozókat, beruházókat kell idecsalni, mellyel munkalehetőséghez jutnának az emberek!
El kell mozdulni kicsit komolyabban és szervezettebben a falusi vendéglátás irányába!
Ezzel kapcsolatosan oktatásokat kell szervezni, stb.
Sorolhatnám még, de felesleges, hiszen mindannyian tisztában vagyunk a községet érintő problémákkal.
Mindenesetre, ha eljönnek szavazni és kiválasztanak a listából arra alkalmas személynek, biztos, hogy mindent megteszek, hogy céljaink valóra váljanak!
Előre is köszönöm mindazoknak, akik a kopogtató cédulákkal megkerestek, ill. nekem adták! Ne feledjék, hogy a szavazás még hátra van és csakis Önökön múlik kik képviselik a községet a következő 4 évben!
Szucsán János Ferencné
Szűcs Zoltán (független)
36 éves vagyok, 36 éve szegvári lakos. Tanult szakmám kerámiaformázó. Legmagasabb iskolai végzettségem szakközépiskolai érettségi. Nős vagyok, három gyermekünk van. Jelenleg Hódmezővásárhelyen dolgozom KERAM-PACK Zrt-nél, mint kerámiaformázó.
Szeretném megköszönni a kopogtatócédulákat és a biztató szavakat. Nehéz esztendők elé nézünk a kisebb falvak, mint Szegvár is hatványozottan fogják érzékelni a megszorítások következményeit. Mindettől független, józan és határozott vezetéssel fejlődőképes maradhat településünk. Ahhoz, hogy ez így is legyen, a már eddig megszavazott döntéseket és megszerzett lehetőségeket véghez kell vinni.
– Ilyen a csatornázás, a vízvezeték felújítás és az ezeket követő betonutak rendbetétele. Infrastruktúránk ilyen irányú fejlődésével lehetőségünk nyílhat a befektetők bizalmára, fejleszthetővé válnak a gazdaságok.
– A közlekedés biztonságossá tételéhez egy bicikliút megépítése legalább a TSZ bejáróig, ha lehetőség adódik rá Szentesig, mindenképp szüksége, mivel életveszélyes közlekedni a Szentesi út és a Kinizsi út betonján.
– 42 éve folyik néptáncoktatás Szegváron. Jelenleg 150 gyermek tanul Magyar Imre és Magyar Imréné irányításával. Be kell látni a néptánc együttes kinőtte a Művelődési Házat. Részükre a bölcsőde vagy akár ahhoz hasonló épület biztosítása már szükségessé vált.
– 8000 milliárd euró áramlik az országba 2007 és 2013 között. De ezeket a pénzeket nem szétosztják, nem hullnak az ölünkbe, ezekből amennyit lehet meg kell szerezni a falu számára. Ehhez viszont a település épülését elősegítő, határozott, gyorsan döntő, politikai csatározásoktól mentes képviselő-testület kell.
Menjenek el szavazni és válasszanak meggyőződésük szerint.
Szűcs Zoltán
Tóth Lászlóné (független)
Mottó:
„Legyen derű az arcodon,
a szemedben és a köszönésed melegében.
A gyerekek, a szegények
a szenvedők és a magányosok számára
mindig legyen egy boldog mosolyod.
Ne csak a figyelmedet,
de a szívedet is add nekik!”
(Teréz anya)
Tisztelt Választópolgárok, kedves szegváriak!
Úgy gondolom Teréz anya üzenete minden küldetést vállaló embernek szól.
33 éve élek Szegváron családommal, férjem Tóth László a Puskin Mg-i Szövetkezet elnöke, két felnőtt, diplomás lányunk van.
16 évig dolgoztam a Puskin TSZ-ben mint agrármérnök, 17 éve tanítok, és ebből 10. éve vagyok a Forray Máté Általános Iskola igazgatója.
Úgy gondolom, a Szegváron megszerzett tapasztalatok birtokában megválasztásom esetén megfelelő rálátással tudnám képviselni a szegvári polgárok érdekeit. Éppen ezért szeretném, ha – többek között – a megválasztott képviselőtestület feladatai között szerepelnének a következő programok:
1. környezetvédelem
– a település belterületének védelme érdekében ipari park megépítése a falu megfelelő külterületi részén. Mindez gazdasági szempontból is érdeke lenne Szegvárnak.
– a dűlőutak rendbetétele, a rázók felújítása, a Tisza-gáthoz vezető biztonságos út megépítése a falu mezőgazdasági jellegéből adódó fontos feladat, amely nem csak pénz kérdése, hanem a gazdák megfelelő összefogását is igényelné.
– a talajvíz további szennyezésének – az ivóvízkészlet veszélyeztetésének – megakadályozása érdekében a szennyvízhálózat mielőbbi kiépítését kell szorgalmazni.
2. az önkormányzati vagyont képező intézményi épületek felújítása sürgető feladat:
– ennek és az előző pontban felsoroltaknak önerőből az önkormányzat nem tud eleget tenni, ezért pályázatok megírása szükséges. 2007-től ígért uniós keretből érkező támogatások megpályázása szükséges, ezért a Polgármesteri Hivatalban feltétlenül szükségesnek látom egy pályázatokért felelős szakember alkalmazását.
3. Megválasztásom esetén képviselni szeretném a Kinizsi-telep lakóinak érdekét, problémáik megoldásában segítséget nyújtani.
Tóth Lászlóné
Vígh János (ifj.) (független)
Tisztelt szegváriak!
Kérem engedjék meg, hogy bemutatkozzam: a nevem Vígh János.
1971. június 12-én születtem. Nős, családos, két gyermek édesapja vagyok. Feleségem, Mónika a helyi gyermekruházati üzletben dolgozik, gyermekeink Márk és Gergely a helyi óvoda, iskola tanulói. Tanulmányaimat Szentesen szereztem autószerelő, hegesztő szakmában. Jelenleg földműveléssel és kertészkedéssel foglalkozom, családi vállalkozásban.
Programjaim között szerepel, az önkormányzat által már megkezdett és jól működő munkálatoknak a folytatása.
A falu ipari tevékenységből származó problémák megoldása, a település tehermentesítése, ipari park létrehozása.
A falu adottságainak kihasználásával a turizmus fellendítése.
Munkahelyek létrehozása, új és a már meglévő befektetők segítségével.
A kulturális és szabadidőprogramok bővítése, a helyi kultúrház magasabb szintű kihasználása.
Gyermekeink kikapcsolódása érdekében játszóterek létesítése.
Megválasztásom esetén, támogatnám a lakosságot érintő döntések magasabb szintű tájékoztatását.
Tisztelettel és köszönettel:
Vigh-Molnár Henriett (független)
1978. január elsején születtem Hódmezővásárhelyen. 1984-ben költöztünk Szegvárra, édesanyám szülőfalujába. Itt jártam általános iskolába, majd hála tanáraim szaktudásának és elhivatottságának a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium kémia tagozatára nyertem felvételt. 1996-ban az akkor még Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemre felvételiztem, és 2001-ben végeztem a Gyógyszerésztudományi Karon. 2005-ben szereztem meg szakgyógyszerészi oklevelem gyógyszer-hatástan szakon.
Az államvizsga után, 2001-ben közforgalmú gyógyszertárban kezdtem dolgozni, majd a szentesi kórházban folytattam munkámat. 2003-ban lehetőségem nyílt egy gyógyszergyárnál elhelyezkedni. Azóta tudományos szakértőként dolgozom Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyék egy részén.
Általános iskolás koromban, mint rajtam kívül olyan sokan itt Szegváron, én is táncolni kezdtem a Dobbantó Néptánc Együttesben. 18 évig dolgoztunk együtt a csoporttal. Itt ismertem meg férjemet, Vigh Róbertet, akivel 2004-ben házasodtunk össze.
Megválasztásom esetén az Egészségügyi Bizottságban tudnám tudásomat, képességeimet és kapcsolataimat leginkább kamatoztatni. Munkám folytán jól eligazodom az egészségügyi törvénykezés rendszerében. Jó kapcsolatban vagyok a szentesi kórház orvosaival, amely lehetővé teszi például szűrések, beteg klubok szervezését Szegváron. Szem előtt tartandó feladat a fiatalok egészségnevelése is. Már az általános iskolás korban fel kell ismertetni a gyerekekkel, hogy egészségük mekkora érték. Életük további éveit nagyban befolyásolja, milyen alapokkal indulnak el itthonról.
Néptáncos múltam talán egyértelművé teszi, hogy a Dobbantó Együttes munkáját mindenképpen támogatnám. Fontos feladatot töltenek be községünk kulturális életében, így a szoros együttműködés a csoport vezetőivel mindenképpen kívánatos.
Problémának látom a község főutcáján áthaladó, nagy sebességű gépjárműforgalmat.
A balesetek száma rámutat, hogy szükség lenne a fokozottan veszélyeztetett részeken (a Széchenyi utcai kereszteződésnél, a „Péksarok”-nál) forgalomlassító intézkedéseket tenni.
Kérem, ha az olvasottakkal egyetért, és alkalmasnak talál az önkormányzati képviselői munkára, szavazatával ezt juttassa érvényre október 1-én!
Vigh-Molnár Henriett
Csorba visszalépett
Az alábbi írás a Délvilág című napilap 2006. szeptember 7-i számában jelent meg.
A szegvári képviselő-testület tagjai 1990-től
Purgel Zoltán | 2006. 09. 01.
1990-1994.
Polgármester: |
Dr. Nóbik István (független) |
Képviselők:* |
1. Antal Péter (független) |
2. Dr. Kovács Kálmán (független) |
3. Tóth László (Agrárszövetség) |
4. Banka Pál (KDNP) |
5. Gila László (független) |
6. Ternai János (független) |
7. Rozgonyi Zoltán (független) |
8. Kardos Gyula (Agrárszövetség) |
9. Majzik Pál (Agrárszövetség) |
10. Nagy Sándor (független) |
11. Vígh János (FKGP) |
12. Török János (Agrárszövetség) |
13. Dr. Andrássy Gyula (MDF) |
1994-1998.
Polgármester: |
Dr. Nóbik István (független) |
Képviselők:* |
1. Dr. Pozsik Sándor (független) |
2. Banka Pál (KDNP) |
3. Rozgonyi Zoltán (független) |
4. Hajzler Mihályné (független) |
5. Nagy Sándor (független) |
6. Kardos Gyula (független) |
7. Kutas Imréné (független) |
8. Kádár György (független) |
9. Bába Miklós (független) |
10. Hegyi László (FKGP) |
11. Csatordai Mihály (független) |
12. Hevesi János (FKGP) |
13. Lukács Istvánné (független) |
1998-2002.
Polgármester: |
Szenczi Sándorné (független) |
Képviselők:* |
1. Dr. Pozsik Sándor (független) |
2. Lukács Istvánné (független) |
3. Nagy Sándor (független) |
4. Bucsányi László (FIDESZ-MPP) |
5. Csatordai Ferenc (független) |
6. Rozgonyi Zoltán (független) |
7. Bárány Ernőné (független) |
8. Béres András (független) |
9. Bandula Ferenc (független) |
10. Víghné Német Ildikó (független) |
11. Nóbik László (független) |
12. Hajzler Mihályné (független) |
13. Kardos Gyula (független) |
2002-2006.
Polgármester: |
Szenczi Sándorné (független) |
Képviselők:* |
1. Csatordai Ferenc (független) |
2. Lukács Istvánné (független) |
3. Szabó Tibor (független) |
4. Puskásné Halál Ágnes (független) |
5. ifj. Kovács Béla (független) |
6. Bába Miklós (független) |
7. Kútvölgyi Zsófia (független) |
8. Bárány Józsefné (független) |
9. R. Nagy Mihály (független) |
10. Nagy Sándor (független) |
11. Bucsányi László (FIDESZ-MPP) |
12. Gémes László (független) |
13. Kádár György (független) |
* A képviselők a voksok számának sorrendjében vannak feltüntetve.
(A legtöbb szavazatot kapott jelölt: 1., a legkevesebb: 13.)
Független fiatalok versenye Szegváron
Purgel Zoltán | 2006. 09. 01.
Az alábbi írás a Délvilág című napilap 2006. augusztus 18-i számában jelent meg, Blahó Gabriella tollából.
Hirdetmény
Purgel Zoltán | 2006. 08. 01.
Várjuk a polgármester- és képviselő jelöltek bemutatkozását
Purgel Zoltán | 2006. 08. 01.
Honlapunkon ingyenesen megjelentetjük a 2006. évi önkormányzati választásokon induló szegvári polgármester- és képviselő jelöltek bemutatkozását, programját, stb.
Bemutatkozását korlátlan terjedelemben eljuttathatja:
– E-mailben: pzoltan@szegvaronline.hu
– Levélben: 6635 Szegvár, Pf. 22. Megapress Kiadó
– Személyesen: telefonon történő időpont-egyeztetést követően Szegváron. (Telefon: (30)349-0745).
A bemutatkozás tartalmazhat fotót is! Az első bemutatkozások szeptember elején lesznek olvashatók rovatunkban.
A Szegvár OnLine a leglátogatottabb, legolvasottabb, legnézettebb szegvári média. Bemutatkozását a legtöbben itt olvashatják! (A 2006. április havi látogatottsági adat: 25598 oldalletöltés!)
Hírportálunk főoldalán hirdetések megjelentetését vállaljuk. (A hirdetési díj ide kattintva megtekinthető.)
Honlapunk elfogadja (és betartja) a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének választási kódexét.
Várjuk az Önök véleményét is fórumunkba!
Nemrég lett vége…
Purgel Zoltán | 2006. 08. 01.
… az országgyűlési választásoknak. Az alábbi képre kattintva újra megtekintheti a tavaszi választásokkal kapcsolatos híreket, eseményeket.