A fánk története
„Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott…, mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott, valakinek a fejéhez akarta vágni. Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek.”
(Részlet Halász Zoltán: Mesélő szakácskönyvéből)
Forgácsfánk (Csöröge)Hozzávalók (kb. 25 darabhoz):
– 40 dkg finomliszt (a fele rétes- vagy graham liszt is lehet)
– 1 dkg vaj
– 1 csapott evőkanál cukor
– só
– 1 dl rum
– 1 dl tejföl
– 1 tojássárgája
– a nyújtáshoz kevés liszt
– a sütéshez olaj
– a tetejére 2-3 evőkanál vaníliás porcukor
– a tálaláshoz 0,3 dl rum, 30 dkg sárgabarackíz
A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval rugalmas tésztává gyúrjuk. Két részre osztjuk és letakarva, hűtőszekrényben legalább 1 órát pihentetjük. Utána a tésztát enyhén belisztezett deszkán 2 milliméter (azaz késfok) vastagságúra nyújtjuk és derelyemetszővel vagy késsel kb. 10 centi hosszú, 4-5 centi széles lapokra szabjuk; közepüket hosszában is bevágjuk. Ezen a nyíláson a tészta egyik rövidebb oldalát (végét) átbújtatjuk; azaz mint egy masnit áthúzzuk. Amikor az összes tésztát előkészítettük, egy lábasba olajat töltünk és megforrósítjuk. A fánkokat közepes lángon, oldalanként kb. 2-2 perc alatt pirosra sütjük, végül szalvétára szedve lecsöpögtetjük. Vaníliás porcukorral meghintve, rummal ízesített barackíz kíséretében tálaljuk. Egy nappal a tálalás előtt elkészíthető.
Rózsafánk
A Rózsafánk tésztájának hozzávalói, gyúrása és sütése a Forgácsfánknál leírtakkal megegyezik, csak formájában különbözik tőle. A kb. 2 milliméter vastagságúra kinyújtott tésztát 3 különböző nagyságú kerek vagy cakkos formával kiszúrjuk. A legnagyobb tésztakorongok szélét (a cakkosakat nem kell) hatszor, a közepeset ötször, a legkisebbet pedig négyszer bevágjuk, mert sütésnél csak így nyílnak majd szét. A legnagyobb lapot kézbe vesszük, a közepét tojásfehérjével megkenjük és a közepes lapot belenyomjuk. Utóbbit is megkenjük a tojásfehérjével, hogy egy kis tésztakorongot is ráragaszthassunk. A forgácsfánknál megadott mennyiségből kb. 16 rózsafánkot illeszthetünk így össze, melyeket közepesen forró olajban megsütünk. Szalvétára szedve lecsöpögtetjük, vaníliás porcukorral megszórjuk és rummal ízesített barackízzel kínáljuk. Egy nappal előbb elkészíthető.
(A fánkreceptek Magyar Konyha 1996/1 sz. nyomán.)