Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

A tanító öröksége

0 143

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hónapok óta vártuk, hogy mikor vehetjük kézbe Vértes Judit édesapjáról készült könyvét. Judit megkapó, közvetlen egyéniségével mindenkit megnyert az ügynek. Évek óta gyűjtötte édesapja naplója alapján az adatokat, a Zsigerháti iskola egykori tanulóitól, a még élő személyektől, tanítványoktól, Sokan segítették munkáját, amelyet ő sohasem felejtett el egy-egy jó szóval, apró figyelmességgel megköszönni. Az utolsó hetekben már az anyag rendezése volt hátra, amelyet szinte lépésről-lépésre megmutatott nekünk. Így tudtuk, hogy egy érdekes, az 1930-as évek tanítói sorsáról hű képet fogunk kapni a könyv lapjain.
A könyv bemutatójára most vasárnap, június első vasárnapján, a Pedagógus Napon került sor, talán nem véletlenül. A könyvben szereplő visszaemlékezések a tanító bácsiról, mind-mind azt sugallják, hogy a tanítók a régmúltban nagy megbecsülésnek örvendtek, a tanyai tanítók pedig még összetartó, a felnőtteket irányító szerepet is vállaltak. 
Az ünnepség kezdetének időpontjára zsúfolásig megtelt a Művelődési Ház nagyterme. Mindenki eljött, aki érintve volt valamilyen formában. Vagy ő volt tanítvány, vagy a szülei meséltek a tanító bácsiról, vagy Vértes Judit megkapó személyét ismerték. Jó volt látni a sok érdeklődő embert.
Nagyon szép könyvbemutató volt. Egyszerűen így lehet leírni. Még nem voltunk ilyennek részesei Szegváron. Judit szavai szerint ajándékműsorral köszöni meg mindazoknak a segítő embereknek a munkáját, akik valamilyen formában hozzájárultak a könyv megjelenéséhez.
Kedves színfolt volt az, amikor az óvodások egy-egy virágszálat adtak át a belépő, a könyv megírásához segítséget nyújtó személyeknek.
Szavakkal nem is lehet leírni azt az élményt, amelyet átéltünk ezen a vasárnap délután. Ezt köszönhetjük a műsor összeállítóinak Vértes Juditnak, Kovács Ildikónak, Nagy Sándornénak.
Rendhagyó módon minden köszöntés, bemutatás helyett Zorán: Apám hitte című dala szólalt meg Szűcs Zoltán hangján, Papp János gitárkíséretével, majd Gémes László polgármester köszöntője után a dal folytatódott. Már itt elérzékenyültünk.
Ezután Ballai László könyvajánlóját hallhattuk. Ő az Égisz kiadónál több éve együtt dolgozott Judittal, értően, az írónőt ismerve méltatta a könyvet. Ezután egy ötödikes nagykanizsai kisfiú, Karádi Dávid Tóth Árpád: Ima a gyermekekért című versét mondta el. Nagy élmény volt hallgatni gyönyörű előadását.
Vértes Judit visszaemlékezését édesapjáról, a könyv megírásáról áhítattal hallgattuk egyszerű, de nagyszerű szavait. 
Ezek után részletek hangzottak el a könyvből Szűcs Zoltán és Nánási Attila tolmácsolásában. Annyira megkapó volt egy-egy történet, részlet, hogy szinte azonnal olvasni kezdtem volna a könyvet, amelyet ajándékként jó néhányan megkaptunk a felolvasás közben.
Érdekes színfolt volt a kiragadott szerenádról szóló rész. Sebestyén Sarolta elénekelte azt a két dalt, amellyel az ifjú házas Vértes Imre feleségét köszöntötte.
Hallhattuk Vértes Judit versét is édesapjáról.
Sokak emlékezetében él a szarkalábas színdarab (a terem díszítésében is a szarkalábé volt a főszerep). Ennek táncbetétjét ajánlotta figyelmünkbe Magyar Imre, aki feleségével az akkori viselethez hasonló ruhákba öltözött Szarkalábas tánccsoportnak megtanította ezt a táncot, amelyet az akkorihoz hasonlóan tangóharmonikával (Gazsó József) és fúvós hangszerrel (Szűcs Zoltán) kísértek. A színdarab végén az Álmodó Tisza-part című nótát énekelték annak idején. Ezt most a Rozmaring Népdalkörtől és Sebestyén Saroltától hallhattuk, ifj. Ternai József harmonika kíséretével. A közönség együtt énekelte velük a hazavágyásról, az otthon szeretetéről szóló dalt.
Befejezésül Vértes Judit jelképesen átadta a könyvet olvasóinak, megköszönve mindenki segítségét, amely nélkül nem tudta volna megvalósítani édesapja „végrendeletét”. 
A megható, szemekből könnyeket kicsordító ünnepség befejezéséül Tóth Lászlóné, iskolánk igazgatója ajánlotta megtekintésre az iskolatörténeti kiállítást, amely főleg a Zsigerháti iskola köré csoportosult.
Az ünnepség után sok-sok ember állt sorba, hogy Judittal dedikáltassa a könyvet. Rég nem látott ismerősökkel beszélgetve, a kiállítást nézegetve és a finom Teri néni szerelemkalácsát eszegetve estébe nyúló szép délutánt éltünk át. 
Mindenki megható, szép élményekkel ment haza. Én is örömmel lapozgattam szeretteimmel még este a könyvet, amelyhez már így is sok élmény köt. Minden betűjét elolvasva, minden képét megnézve szép emlékeim maradnak meg a Vértes Imre tanító bácsiról, Vértes Juditról, és e szép napról.

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató