Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Többre vállalkoznak a Takarékszövetkezetek – 1967.

0 205

Az alábbi írás megjelent a Délmagyarország 1967. február 23-i számában

DÉL-MAGYARORSZÁG SZEGEDI JÁRÁS

Többre vállalkoznak a Takarékszövetkezetek

Tízéves a takarékszövetkezeti mozgalom. Megyénkben 1957-ben alakult az első „falusi bank” Szegváron, összesen 26 taggal. Az évtized mérlege meglepő eredményt mutat: Csongrád megye 24 takarékszövetkezetének jelenleg mintegy 25 ezer tagja van. A betétállomány pedig 129 millió 900 ezer forint. Ezen kívül több mint 5 millió forint gépkocsinyeremény-betéttel rendelkeznek. Tavaly 20 millió 500 ezer forinttal gyarapodott a betétek összege.

48 millió forint kölcsön

A takarékszövetkezeteket azzal a céllal létesítették, hogy a tagok kölcsönösen támogassák egymást, hitelekkel segítsék elő egy-egy költségesebb családi építkezés, vagy szóló- és gyümölcstelepítés sikerét, valamint nagyobb vásárlások lehetőségét Számadatok bizonyítják, hogy a tarékszövetkezetek betöltötték szerepüket. Tavaly például összességében 48 millió forintot kölcsönöztek tagjaiknak. Ebből 8 milliót új épületek emelésére, 11 millió forintot pedig termelési célok megvalósítására fordítottak a gazdák. Jelenleg több mint tízezer falusi ember kért, illetve kapott pénzt a megyében tervei sikeréhez.

A kölcsönkihelyezés évről évre jobb, tavaly a megengedett kölcsönalap 61 százalékát használták fel a megye takarékszövetkezetei. Az életszínvonal emelkedése a családok korábbi tervezgetését a megvalósulás közelségébe hozza, hitel segítségével építkezhetnek, vásárolhatnak.

Szabadabb kezet

És még sincs minden rendben e téren. A takarékszövetkezetek jogos sérleme: megkötve érzik kezüket pénzük hasznosításában, kamatoztatásában. A megyében tavaly további 17—20 millió forintot kölcsönözhettek volna a falusi lakosságnak. A kötöttségek olyan visszás helyzetet teremtettek, hogy a megye egyik leggazdagabb egysége, a 13 millióval rendelkező szatymazi takarékszövetkezet éppen csak megélt vagyonából. Tagjai mindössze másfél millió forint kölcsönt vettek fel (másoknak viszont nem adhat), jóllehet 6 és fél millió forint hitelt terveztek folyósítani.

Merőben más volt a dorozsmai takarékszövetkezet népszerűsége, a nagy kölcsönkereslet miatt kérték, hogy 25 százalékkal emeljék a kölcsön alapot. A milliomos falusi „bankok” számára már szűk az eredetileg megállapított működési terület. Többre képesek, a jövőben szabadabb kezet kérnek a pénzgazdálkodásban. Erre serkenti az új mechanizmus, mely idén már meghatározza  tevékenységüket.

Bénák Ferenc, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti csoportvezetője javaslattervezetet mutatott, valamennyiüket a gyakorlat sugallta. Ezeket a tavaszon sorra kerülő SZÖVOSZ kongresszus elé terjesztik.

Javaslatok

Kérik, hogy az építési kölcsönök felső határát 15 ezer forintról emeljék fel 30 ezerre. Gyümölcsöző volna, ha a különböző termelési szakcsoportokat, társulásokat hitellel segíthetnék. (Jelenleg ugyanis kizárólag személyeknek, azaz tagjaiknak kölcsönözhetnek.) Miért ne adhatnának pénzt falusi törpe vízmű társulások, továbbá ház és telekvásárláshoz. Készségesen segítenék a falusi társas lakóházak építését fiatalok számára. Vállalják a víz és villanydíjak fizetését, betéteseik számára. Sajátosan szegedi járási probléma, hogy a tanyasi gazdáknak. tszcs-tagoknak jelenleg nem nyújthatnak kölcsönt, mert a gazdaság által igazolt jövedelmük nincs. Javasolják, hogy a hitel fedezetéül fogadják el a tszcs-tag ingatlanját (kertjét, gyümölcsösét házát). Ez mind a gazdák, mind a takarékszövetkezetek számára előnyös lenne.

A falusi takarékszövetkezetek tíz év alatt milliomos „parasztbankokká” gyarapodtak. Ma már többre képesek, s az új gazdasági irányítás szellemében megfelelően szeretnék gyümölcsöztetni forintos képességeiket.

B. O. 

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató