Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

A görbe vicinális

0 822

1893-ban indult el a vasúti közlekedés a Szentes-Hódmezővásárhely – 130. számú – „helyi érdekű vasúton”. A vasúti közlekedés megindulásának 100 éves évfordulóján – 1993-ban – emléktáblát helyeztek el a szegvári vasútállomás épületének homlokzatán.

Ezt a filmet a Cinemart team készítette, köszönet érte Bicskei Évának, Enzsöl Istvánnak, Pálos Györgynek, Szohár Ferencnek, Szőke Andrásnak és Tóth Martinnak. A filmben Rózsa Gábort hallhatjuk. A VHS videókazettát digitalizálta Karikó-Tóth Tibor. 

A görbe vicinális

Fogas Pál: Száz éves volt a Szentes – Hódmezővásárhely helyiérdekű vasút

1849 után a bécsi vasútpolitika a magyarországi vasúthálózat tervezésénél a birodalmi érdekeket tartotta szem előtt. A vasútvonalak kiépítésében elsősorban a gazdasági érdek volt döntő. Az 1850-es években tervezett kikerülő „elterelés” később fokozatosan meghiúsult és Pest vált a Nagy-Magyarországot behálózó vasútvonalak csomópontjává.

Hódmezővásárhely viszonylag korán ünnepelhette vasúti kapcsolatának megvalósulását. A Helytartótanács 1868. augusztusában megadta az engedélyt a Békéscsabáról Szegeden át Szabadkáig kiépítendő vasút létesítéséhez.

Hódmezővásárhelyen és Szentesen is egyre erőteljesebben jelentkezett az igény, hogy a két városnak legyen meg a közvetlen összeköttetése a fővárossal. A kezdeményezés Szentesről indult el 1870-ben.

Mindenki akart a Szentest Hódmezővásárhellyel összekötő vasutat. Az egész régió közlekedésügye mozgásba rendült, de viharos kérdéssé vált, hogy merre vezessen a nyomvonal. Az előtervek sokrétűsége, az egymással ütköző más-más érdekeket szolgáló változatok és az érettük hadba állított érvelések emésztették az ambíciót.

Az első kapavágásra 1892. novemberében került sor. Már nyár végén szerződtettek 120 szentesi, szegvári és mindszenti kubikost. Egyszerre több helyen is hozzáfogtak a dologhoz, de sajnos nagyon hamar beállt a fagyos, csapadékos tél.

Az építők nyomában a régi korok emlékei tárultak fel, a nagyhegyi szőlőkből, ahol a vasútépítők homokbányája működött. Az itt előkerült másfél száz darabból álló leletegyüttest a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyve „Szentes város ajándéka”-ként jegyezte be.

Hóban, fagyban, sárban 1893. februárjában újból hozzákezdtek a vasút építéséhez. A terv eredetileg Szentesen Nagyvölgy partján, a temetőkön vitte volna keresztül a nyomvonalat. a református egyház összefogva a többiekkel azt kérte, hogy a nyomvonalat tolják el a temető túlsó szélére, és egyben fel is ajánlotta, hogy ott viszont ingyen bocsájtja rendelkezésre a vasút építéséhez szükséges helyet.

A síneket a vonal kétharmad részén már 1893 júniusára lefektették. Szentesen az állomás forgalma nemcsak az építkezés miatt, de már a folytatásban reménykedő lehetőségek forgalomnövelő hatása is felpezsdült. A jó üzleti érzékkel rendelkező Kass Gusztáv, a szentesi nagyvendéglő és az állomási étterem bérlője omnibuszjáratot állított be az esti vonatérkezést megcsodáló kiránduló polgárok ki- és beszállításához.

Szeptemberre már annyira kész volt a vasúti pálya, hogy a kis ördöngős járgánnyal, a drezinával, végig lehetet rajta hajtani.

1893. október 21-én a műtanrendőri megnyitás vezetését a kereskedelmi miniszter nevében Papp Árpád miniszteri titkár vezette. A szakértői bejárás 9 órakor kezdődött, s oly kiváló minősítéssel záródott, hogy délután 1 órára Vásárhelyre érve a minisztériumi titkár nyomban megadta az engedélyt az új közforgalmú vasút üzembehelyezésére.

Forrás: Fogas Pál: Száz éves volt a Szentes – Hódmezővásárhely helyiérdekű vasút (1993.)

Vasútmegnyitási ünnepély – Szentesi Lap, 1893. október 22.

A szentes—vásárhelyi vasút műtanrendőri bejárása és hivatalos megnyitása tegnap ment végbe a kereskedelmi minisztérium műszaki közegei és az érdekeltség közbejöttével. A kereskedelmi minisztert, mint az eljáró küldöttség elnöke Papp Árpád miniszteri titkár, a műszaki osztályt pedig több vasúti szakközegen kívül Kovács aradi üzletvezetőségi főnök képviselte. A vármegye részéről Csató alispánnal élén a megyei kiküldöttek, Hód-Mező-Vásárhelyt Baksa Lajos polgármester, Szegvárt, Mindszentet az elöljáróság, Szentest Burián Lajos polgármester, Abaffy főmérnök képviselték. Ott volt Zsilinszky Mihály volt főispán is, Tallián Béla főispán, Balogh János, Endrei Gyula és Sima Ferencz országos képviselők. 

A vonat reggel 9 órakor indult ki a szentesi pályaudvarból, mivel minden állomásnál és őrháznál vizsgálat alá lettek véve a műtárgyak, csak d. u. 1 órakor érkezett be Hód-Mező-Vásárhelyre. 

— Öröm volt látni azt a lelkesültséget, mellyel Szegvár és Mindszent népének ezre és ezre várta az első vonatot. Szegváron Korpás Pál plébános, Mindszenten Keller Lajos plébános fogadtak lelkes üdvözlő beszédekkel a küldöttséget. Az üdvözlő beszédekre a kormány nevében Papp Árpád fölülvizsgáló küldöttségi elnök válaszolt. A vasút kiépítése kifogástalannak találtatott, s a közforgalomnak azonnal át is adatott. S miután erről a jegyzőkönyv fel lett véve, a bejárásnál részt vevők bankettre gyűltek össze a hódmezővásárhelyi nagyvendéglőben, hol a hivatalos torasztok előtt — miután Zsilinszky főispán a szegedi vonattal elutazott és a bankett végét nem várhatta be — dr. Filó Lajos állt föl és egy meleghangú pohárköszöntőben éltette Zsilinszkyt, kijelenté, hogy ő csak politikailag nem ért egyet Zsilinszkyvel; mert ő függetlenség-párti ember; de örömmel ismeri el Zsilinszky érdemeit és őt élteti. Mondanunk, is fölösleges, hogy — miután ezen vasút megnyitásánál legnagyobb részben azok szerepeltek megyénkből, kik a Zsilinszky korszaknak hívei, rendkívül fellelkesültek Filó úr köszöntőjén, sőt magát Zsilinszkyt is szólásra késztette ez a nem várt pohárköszöntő és beszéd. — Ezen kis intermezzo közben folyt az ebéd és a maga helyén, a pecsenyénél Csató alispán állt föl és éltette a kereskedelmi minisztert, ki ezen vasútépítésnél erős támogatója volt az érdekeltségnek. Majd Baksa polgármester emelt poharat és éltette a miniszter jelenlevő képviselőjét Papp Árpád miniszteri titkárt, ki nyomban felkelt és Szentes és Hód-Mező-Vásárhely lelkes közönségéért emelt poharat. — E pohárköszöntők alatt hallani lehetett, hogy azon táborból, honnan a Zsilinszkyre szóló pohárköszöntő megindult, panaszos kifakadások hangzottak föl Szentes ellen, amely nem járult ezen vasút létesítéséhez. S bizony már csak az hiányzott, hogy nyíltan felálljanak és azt mondják, hogy mit keresnek itt a szentesiek? Csendes abcúgolások is voltak hallhatók Szentes ellen és ahonnan ez jött, ott dr. Filó Lajos mellett Mátéffy Kálmán, Csató Kálmán, Schlezinger Károly, Csúcs Antal, Vecseri János urak ültek. — Megvalljuk őszintén, hogy ez nekünk nem esik zokon; mert nem idegen emberek bántották meg Szentest, hanem saját fiai, melyet aztán a vásárhelyiek igyekeztek is két kézzel helyre hozni: mert Baksa polgármester és Endrei Gyula országos képviselők lelkes pohárköszöntőkben emlékeztek meg Szentesről. Így folyt le a szentes—vásárhelyi vasút megnyitási ünnepélye alkalmából rendezett bankett. Biz ez nem volt lélekemelő momentuma ennek a szép alkotásnak; de azt hisszük, hogy más lesz a hangulat a vásárhely—makói vasút megnyitásánál; mert most már ezt a munkát kell megkezdenünk! 

Forrás: Szentesi Lap, 1893. október 22.
Ezt a posztot ide kattintva megtalálod a „Szegvári képek, szegvári emlékek” Facebook csoportban is.

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

Hozzászólások
Hozzászólások betöltése

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató