Részlet a Rendőr-sztorik c. kéziratból
Helyszín: A vizsgálati alosztály irodája.
– Főnök, azt mondtad az értekezleten, ha a nyomozás során felmerült az elmebetegség, vagy gyenge elméjűség valamelyik bűncselekménnyel gyanúsított személy vonatkozásában, elmeszakértőt kell bevonni, nehogy az ügyészség, vagy bíróság pótnyomozásra vissza adja az ügyet a szakértő bevonásának hiánya miatt.
– Most is ezt mondom. A kérdés?
– Van egy ügyem, a férfi egy társasház lezárt pincéjéből kerékpárt lopott, úgy tűnik, mintha agyilag nem lenne komplett. Nem érti meg a kérdést, vagy nem a kérdésre válaszol. Honnan lehet tudni, hogy elmeszakértőt kell bevonnom vagy sem?
– Látod, most okos kérdést tettél fel nekem. Ebben tudok neked tanácsot adni. Biztos recept. Most jól figyelj ide. Nagyon jegyezd, meg amit mondok:
Soroljál fel neki nyolc nevet. Ha a nyolcból négy nevet meg tud jegyezni, vissza tudja mondani, akkor normális.
Ha nem tud négy nevet megjegyezni, tehát négy nevet a nyolcból nem tud visszamondani, akkor biztosan baj van az agyával. Máris elmeszakértőt rendelhetsz ki, de a határozatot én írom alá. Kérdés?
– Én találjak ki nyolc nevet? – kérdezte.
– Nem. Én most megmondom neked a 8 nevet, jegyezd meg: Kókai, Makai, Taskó, Bucek, Bubodi, Báncki, Bucek, Babusa. Ezeket a neveket mondd el neki…
– Főnök, lehetne még egyszer, egy kicsit lassabban? Esetleg leírom.
– Nem kell leírni semmit, jegyezd meg, memorizálj! Milyen lassan kívánod? Na, figyelj, Kókai – mondjad utánam, nevet, hogy rögzüljön az agyadban.
– Kókai, Makai…
– Rendben. Na, ebből a dedós módszerből elég volt. Nincs erre időm. Figyelj: Kókai, Makai, Taskó, Bucek, Bubodi, Báncki, Bucek, Babusa. Látod milyen könnyű nevek?
– Főnök, én sem tudok négyet megjegyezni. Lehet, gondolod,hogy én is…
– Dehogy gondolom. Mehetsz a dolgodra, mert már sok időmet elraboltad.
(Alig vártam, hogy hátat fordítson kifelé menet, mert alig tudtam visszatartani a kirobbanó nevetésemet.)
Szegény Lackó. Néhány nap és újból az ajtóban állt. Beszólítottam.
– Már vártalak. Mi a pálya? Hoztad a határozatot?
– Igen, hoztam. A csoportvezető segített a határozatot elkészíteni. Valószínű, hogy gyenge elméjű az ürge. Ha megérkezik a szakvélemény jelenteni fogom az eredményt.
Akkor rendben van, lényeg, hogy megoldottad.
Illés István nyugalmazott rendőr alezredessel. 1992-ben a BM üdülőben találkoztam. Művésznevén: „Ayala” Egy turnusban múlattuk az időt a szaunában, közben elmeséltem neki a fenti történetet. Nagyot nevetett.
– Óriási ötletet adtál. Szeretném színpadra vinni ezt rendőr-sztorit, ha hozzájárulsz.
– Természetesen felhasználhatod – válaszoltam. (Meg is tette.)
– Némi változtatást teszek bele, mert én sem tudtam megjegyezni a nyolc nevet… Honnét vetted a neveket? – kérdezte.
– Még gyermekkoromban szerepeltem egy iskolai színpadon. Még abból az időpontból jutott eszembe egy mondóka, ahol a történet szereplői voltak: Kókai, Makai, Taskó, Bucek, Bubodi, Bánszki Bocsek, Babausa, akik elmentek a faluba…
– Mindegy. Kitalálok másik nyolc nevet. Rendben?
– Hogyne lenne rendben – válaszoltam.
„Ayalát” és Bak Szilvia humoristát – egyszer meghívtam a szegedi Tiszthelyettes-képző Iskolába. Műsorral érkeztek. Kétórás műsort adtak – ingyen. Az iskola parancsnokának a meghívását megtiszteltetésnek vette. Ennek hangot is adott előadásuk közben a színpadon.: „Remélem, nincs harag azért, hogy magammal hoztam Bak Szilvia humorista művészt. Gyakran együtt lépünk fel, ebből a műsorból hoztunk nektek egy-egy szeletet” – mondta a színpadra lépését követően.
Nagy sikerük volt.
