Archív lapszemle a Délmagyarország 1951. január 6-i lapszámából.
Lendületes kultúragitációval segítse a kultúrotthon a pártszervezetet és a tanácsot a feladatok megoldásában
„Népünk napról-napra mind magasabbra emelkedik. Ma már nem azok vagyunk, akik tegnap voltunk és holnap már nem azok leszünk, akik ma vagyunk,” – mondta Zsdánov elvtárs.
EZT A MEGÁLLAPÍTÁST elmondhatjuk Szegvárra vonatkozóan is. Szegvár alig 8000 lakosú községe a megyének, de kicsi házaiban egyre több bizonyságát találjuk annak, hogy az emberek döntő módon megváltoztak azokkal a változásokkal együtt, melyek átalakították az ország arculatát is. Mind több példa van arra, hogy a dolgozókban egyre jobban előbukkan az új embernek egy-egy jellemvonása.
Szegváron a múltban az egyszerű dolgozók nem részesültek a kultúra javaiból. Sőt az történt meg, hogy bizony nem egy munkás ráérő idejében szívesebben járt a borivóba, mintsem könyvet vett volna a kezébe. A község kulturális életét urak, kulákok, a klerikális reakció, meg a kispolgárok képviselői vezették a maguk módján.
Ma már Szegvár munkássága szabadon és boldogan él a kultúra lehetőségeivel. Olvasókörökben fejleszti tudását, színjátszó csoportokban tevékenykedik, hogy harcolhasson a kultúrforradalom sikeréért, s szabad idejében kultúrotthonba jár! Ma már a kultúrotthon döntő fontosságú Szegvár életében.
A múlttal szemben a kultúrotthon munkáját maguk a dolgozók irányítják. Egyszerű kendergyári munkások, tszes-tagok, néphez hű nevelők, tanácstagok, dolgozó parasztok. Szegvár népe a múltban el volt zárva a kultúrától. Ma bátran és lelkesen részt vesz kulturális életünk megnyilvánulásában.
Ezért van sikere a kultúrotthonnak is. Pedig nincs egy hónapja sem, hogy felavatták. Addig nem volt a községben semmilyen szerv, amelyik komolyan összefogta volna a külön-külön működő kultúrcsoportokat A kultúrának ez az otthona tette lehetővé, hogy Szegvár község kulturális-politikai munkájának igazi központja, bázisa lett.
Népünk államának támogatása, Szegvár dolgozóinak megértése és a tömegszervezetek segítsége folytán a kihasználatlanul álló volt gazdakört átalakították, rendbe hozták, kicsinosították és így kapott otthont a község 150 kultúrharcosa, meg közel 8000 dolgozója.
A KULTÚROTTHON akkor tudja igazán teljesíteni hivatását, ha megfelelő kultúrtartalmat ad a dolgozóknak és ha ezt a feladatot tervszerűen végzi. A jó munkaterv a kultúrotthon működésének az alapjai.
Helyesen látták meg ezt a szempontot a szegvári kultúrotthon vezetői, ezért az aktívák széles bevonásával elkészítették részletes téli ütemtervüket. A munkatervben elsősorban szerepel a békéért folyó harc erősítése, az ötéves terv eredményeinek népszerűsítése és a további feladatok végrehajtására való mozgósítás kulturális alátámasztása. Természetes az is, hogy a kultúrotthonnak szintén élen kell járnia a téli kultúrversenyben is. A kultúrotthon programjában szerepel a politikai, tudományos felvilágosító munka, a technikai és az agrotechnikai propaganda fokozása is. A kultúrotthon keretében működő csoportok külön-külön is kidolgozták a rájuk vonatkozó munkatervüket.
Szűcs Erzsébet kendergyári munkás, a népművelési csoport vezetője és a vele együtt dolgozó kultúr aktívák például fontos feladatuknak tekintik a Szabad Föld Téli Esték megszervezését és irányítását. Munkájuk jó eredményét bizonyítja, hogy a községben egy-egy Szabad Föld Téli Estén 150 – 200 dolgozó paraszt is megjelenik. Tervükben szerepel állandó politikai, továbbá ismeret terjesztő előadások és olvasókörök megszervezése. Az olvasómozgalom keretében már eddig 64 olvasókör működik Szegváron, a kultúrotthon irányítása alatt. Legutóbb Solohov: „Új barázdát szánt az eke” című könyvét értékelték ki. De nagy gondot fordítanak szakmai továbbképzésre is. Céljuk a kultúrotthonban egy rádiószeminárium megszervezése is. Munkájukat késlelteti, hogy csak most jutottak rádióhoz. Munkatervükben szerepel hetenkénti sajtóvita megszervezése is, ahol elsősorban a békeharc híreit tárgyalják meg a résztvevőkkel.
TERNAI JÓZSEFNÉ a Gorkij tszcs tagja, a művészeti csoportot irányítja. Munkatervükben szerepel a téli falusi kultúrverseny teljes levezetése. De elhatározták, hogy a községben működő minden egyes kultúrcsoport részére havonta legalább egy előadást megszerveznek. A csoportokat hozzászoktatják az összevont szerepléshez is. A könyvtári csoport állandó ügyeletes szolgálatot tart. Eddig mintegy 1000 könyv áll a dolgozó olvasók rendelkezésére, de a szervezeteknél lévő könyvtárak bevonása után ez a szám kb. 2000-re emelkedett. A sportcsoport, futball- és női röplabdacsapat szervezését tűzte ki célul, de ő szervezi az MHK-próbákat is. Sakk-kör létrehozása szintén folyamatban van.
Helyesen teszi a kultúrotthon, ha tervének megfelelően, lendületes, fiatal erejével hozzájárul most kultúragitációján keresztül a községben eléggé lanyhán és rosszul szervezett terménybegyűjtési feladat megoldásához. A Pártnak és a tanácsnak helyes és megfelelő időben nyújtott támogatással, a kultúrforradalom további kiszélesítésével állja meg a helyét a kultúrotthon-mozgalom a falusi dolgozók szocialista nevelésének nagy feladataiban.
