Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Méltó helyre kerül és megújul a babaház és mackóváros

675

Ez a nem mindennapi gyűjtemény Antal Péterné Gyöngyike több évtizedes fáradhatatlan munkájának eredményeként jöhetett létre. Első darabjai saját babáik és mackóik voltak, melyeket kezdetben a maguk örömére gyűjtöttek férjével. Idővel a szűkebb és tágabb rokonság, ismerősök, látogatók adományaival bővült a gyűjtemény. A kiállított darabok között láthatunk különböző méretű és korú mackókat, népviseletbe öltözött, valamint papírmasé-, porcelán- és kaucsukfejű, rongy- és karakter babákat is.

Kuriózumnak tekinthetők a Jáva szigetéről származó árnyjátékokhoz használt, bottal mozgatható bábfigurák (wajang bábok), melyek nemzetközi viszonylatban is egyedülálló ritkaságnak számítanak.

A 90-es években fellendülni látszott a falusi turizmus, és Gyöngyike szeretett volna adni valamit Szegvárnak. Így jött a babaház ötlete, melynek kezdetben a szentesi úti családi ház adott otthont, ami viszont pár év elteltével szűknek bizonyult, így a volt Vármegyeháza hátsó épületében kaptak helyet a babák és a mackók. Jelenleg pedig költözési munkálatok folynak, hogy a kiállítás átkerüljön egy méltó helyre, az impozáns volt Vármegyeháza épületébe.

Addig is, amíg újra látogatható lesz a babaház, szeretnénk egy kis ízelítőt adni a kiállításban látható babákról és mackókról.

Történeti háttér

A babakészítés történte az antik korra nyúlik vissza, melyet régészeti leletek igazolnak. Az ősi Egyiptomban a gyerekek már olyan babákkal játszottak, amelyeknek mozgatható végtagjaik, parókáik voltak, és kőből, agyagból, fából, csontból készültek. Az ókori görög városállamokban a babákat viaszból, terrakottából készítették. Az első pontosan dokumentált fababák az 1680-as évekből valók. Magyarországon a legkorábbi kis agyagkatonák és babák a 14. századból származnak, néhány a budai vár feltárása során került elő. Európában a 15. században lendült fel a játékipar, melynek Nürnberg volt a központja. Papírmaséból is készítettek babákat. A 18. század vége felé izgalmas kísérletek folytak a papírmasé tökéletesítésére: ez a babaipar leggyakrabban használt masszája (fűrészpor és papír keveréke), amelyből babafejek és -testek készültek. Az így kezelt papírmasé erős, tartós anyagnak bizonyult, amely kiválóan alkalmas volt a gépi tömeggyártásra. A porcelán babák elterjedése a 19. századra tehető. 1880 körül celluloidot is használtak a babakészítéshez. Az első műanyag babák 1920 körül jelentek meg. A technikai fejlődés magával hozta a változásokat ebben az iparágban is, megjelentek a szilikonból készült babák.

Mivel a babagyűjtemény nagyobb részét a porcelán babák alkotják, így elsőként azokat mutatjuk be. A mackó közül pedig az ún. Teddy macit, ami szintén megtalálható a gyűjteményben.

Porcelánbabák

A porcelánbaba kifejezésben a „porcelán” a babafejek három fajtáját jelenti. Az egyik típus a csillogó felületű, mázas porcelán, a másik a természetesebb hatású, biszkvit porcelán, ami fehér márványra emlékeztet és a festett biszkvit porcelán. A biszkvit baba gyártása az 1860-as években kezdődött Franciaországban és Németországban, és az I. világháború után is folytatódott.

Sajnos a gyűjteményben sok babáról hiányzik a jelölés, így nehéz meghatározni, honnan származik, de számos darab német porcelánbabára emlékezet, melyek közül kettő Armand Marseille-ről elnevezett antik porcelánbaba.

A német Armand Marseille népszerű babagyártó volt az 1880-as és az 1900-as évek elején. Gyárában híres babaformákat hoztak létre, termékeik nagy többsége kerek arcú babák, csecsemők és kisgyermekek voltak. Az Armand Marseille babákat 1885-től körülbelül 1930-ig gyártották. A vállalat csak a babafejeket gyártotta, a testet más cégtől szerezték be. Manapság a leggyakrabban beszerezhető a 390-es számmal jelölt fejformájú antik baba.

Történeti háttér

A macik látvány minden állatszerető ember szívét megdobogtatja, és a mesék, mondák kedvelt szereplője is. De talán kevésbé ismert tény, hogy a medve ősidők óta kultikus állat és fontos szerepet játszik az ember hit és tudatvilágában, – „A medvét az őskor óta különleges szellemi tartalmak megtestesítőjének tekintette az ember”1 – de ez túlságosan gazdag hiedelemvilág ahhoz, hogy minden elemére ki lehessen térni.

A medvekultusz a világ meglehetősen sok táján alakult ki és gyökerei a pattintott kőkorszakra nyúlnak vissza. A medvék részben zsákmányállatai, részben vetélytársai voltak az ősembernek. Sok barlangi medve-ábrázolás maradt ránk, valamint kicsi medveszobrocskák őrzik az állattisztelet nyomait. Kezdetben vallási tevékenység része is volt, amit néhol még ma is gyakorolnak, megőrizve az archaikus képzeteket. A leggazdagabb medvekultusz a Ny- Szibériai obi-ugor osztjákoknál és voguloknál alakult ki. Medve tiszteletük mitológiájukban és ünnepeikben is kifejeződnek. Kultúránkban csak a február 2-i medveles közismert.

Teddy macik

A mackók gyártása a 19. század utolsó harmadában indult el. A legkorábbi macik feje és végtagjai fából, testük kelméből készült. Később Németországban moherplüss mackókat készítettek, Magyarországon 1950-től afrikkal töltött kemény macik gyártásába kezdtek. A plüssmackó a világ két részén született, egyidőben. 1903-ban a németországi Giengenben Margarete Steiff filcből készített játékállatokat a családja tulajdonában lévő kis gyárban. Eközben az Egyesült Államokban is elkezdték gyártani a plüssmackót, mely angol elnevezését, a teddy bear-t (teddy maci) Theodore Rooseveltről kapta, aki, miközben diplomáciai misszióban volt Louisiana és Mississippi állam vitatott határának rendezése érdekében, vadászni indult a környéken híres barnamedvére, de nem járt sikerrel. Vendéglátói nem akartak csalódást okozni az elnöknek, ezért elfogtak neki egy medvét, amely azonban még csak kölyök volt, de az elnök ezt így nem érezte tisztességesnek, és szabadon engedték a macit.

A New York-i Brooklynban található cukorkaboltban Morris Michtom olvasta a történetet az elnökről és a mackóról. Felesége, Rose játékpónikat készített eladásra az üzletükben. Michtom úr felkérte, hogy készítsen helyette egy medvét, és elkezdték eladni az elnök tiszteletére a macikat. Michtom levélben fordult az elnökhöz, hogy engedélyezze a medvéket róla elnevezni, amit az elnök meg is tett. 1907-re csaknem egymillió mackót adtak el, és az 1950-es évek eleje óta a medvék értékesítése általában évi negyedmillió darabot tesz ki.

Kulbert-Takács Hajnalka

_________________________

1 SCHMIDT ÉVA Medvekultusz 19.o.

Forrás:

Antal Péter gyógyszerész úrral készült riport

Felhasznált irodalom:

MASPERO, GASTON Camille Charles: Manual of Egyptian Archaeology and Guide to the Study of Antiquities in Egypt. Publisher Nova Science Pub Inc. 2020.

GITTA GRUNDMAN: 1000 Puppen Gesamthherstellung: Naumann & Gölbel Verlagsgesellcshaft mbH, Köln

CAROLINE GOODFELLOW: Ezerarcú babák Szerk. Gillian Roberts ford.: Moskovszky Éva. Nyomtatta és kötötte a Dabasi Nyomda Rt.

http://www.madhere.com/Volume-3/Teddy-Bear.html#ixzz6obOMUM8l

SCHMIDT ÉVA: Medvekultusz Szerk. Sípos Mária MTA Nyelvtudományi Intézet Bp. 2011

PAULINE COCKRILL: Kis könyv a mackókról Láng Kiadó Bp. 1993

Iratkozz fel a Szegvár Online híreire!

- Szegvár Online hirdetés -

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató