Szirmaikat bontják a kastély meseszép magnóliafái
Az elmúlt napok kora nyári időjárása miatt kissé korábban borultak virágba Szegvár ikonikus magnóliái a Károlyi-kastély előkertjében. A terebélyesedő liliomfák az elmúlt napok kora nyári időjárása miatt kissé korábban borultak virágba. Szegvár magnóliái méltóságteljesen őrzik a régi idők emlékeit, hiszen a helyi legenda szerint már a Károlyiak idejében is itt állt. Ilyenkor tavasszal szinte a fél épületet eltakarják a falusiak, idelátogatók szeme elől a csodálatos illatot árasztó hatalmas virágok.
A szóbeszéd szerint, a magnólia minden változásnak tanúja volt, és ma is olyan pompásan virágba borul minden tavasszal, mint 200 évvel ezelőtt. 2018-ban az Ország liliomfája online versenyen különdíjat kapott „Az Ország legidősebb magnóliája” címen.
A magnólia – annak ellenére, hogy magassága miatt faként tekintünk rá – egy cserje, mert törzse a föld felett nem sokkal elágazik. A Wikipedia szerint a legősibb, 17–20 millió éves magnóliákhoz hasonló fosszíliákat Kansasban találták, és Archaeanthusnak, ősi virágnak nevezték el. Az első magnóliákat – tudomásunk szerint – i.sz. 650-ben Kínában buddhista szerzetesek már termesztették.
Magyarországra a 18. század végén érkeztek be az első példányok, valószínűleg Eszterházy Miklós herceg hozatta őket kismartoni parkjába, amit 1754-ben kezdtek el építeni. Az első feljegyzések 1830-ban említik őket. Az 1800-as években a Kámoni Arborétumban is sok magnóliát ültetett Saághy István.
A 4 méter körüli maximális nagyságot elérő liliomfát, avagy magnóliát, fehér vagy a rózsaszín árnyalataiban játszó, nagyméretű virágai, valamint kerekded, kissé hegyesedő, közép zöld levelek díszítik.