Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Milliárdos takarékszövetkezet

1 348

A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetre emlékezünk a Szegvár Online-on, az „Öt évtized emlékei” című könyvből publikálunk részeket. A könyvet a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet adta ki 2007-ben, az ötven éves évforduló emlékére.

Írta: Kovács Lajos.

10. rész

1992 a szövetkezet történetében különösen kiemelkedő év volt. Nemcsak azért, mert a tagság egyhangú szavazással döntött a szövetkezeti forma mellett, hanem azért is, mert a pénzpiaci kereslet rendkívüli mértékben visszaesett. Ezért az OTP-t követve három alkalommal is csökkenteni kellett a betétkamatokat (8%). A hitelkamatokat is csökkentették, csak kisebb mértékben (4%). Az állami elvonások és az előírt kötelezettségek mintegy 6-8%-kal drágították a lakossági betét bruttó kamatát. Kiemelkedő év volt, mert a betét- és részjegyállomány alakulása „fantasztikus eredményt mutatott”, elérte az 1 milliárd 53 millió forintot. Az 1992. évi mérleg eszköz-forrás oldalának egyező végösszegét 1.107.813.502 Ft-ban állapította meg a küldöttgyűlés. (63) Milliárdos lett a takarékszövetkezet. Érdemes visszatekinteni, hogyan alakult öt évenként a betétállomány 1957-től, míg eljutottak a milliárdos betétállományhoz:

ÉvBetétállomány (E Ft)Növekedés index
1957.810 
1961.1.05430%
1966.6.829647%
1971.18.359268%
1976.34.272186%
1981.57.619168%
1986.127.519221%
1991.612.100480%
1992.1.053.000172%

A táblázat önmagáért beszél. Érdemes arra is figyelni, mely ötéves korszakban volt a legdinamikusabb a fejlődés. Ahhoz, hogy ilyen legyen az eredmény, a fejlődés nagysága, sok tényezőnek kellett együtt hatnia. Az „előre vivő” tényezők közül érdemes megemlíteni néhányat, olyanokat, melyek a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetnél mindig megtalálhatók voltak: a beruházások mérsékelt ütemű megvalósítása, a ráfordítások és működési kiadások csökkentése, a racionális pénzgazdálkodás terén a lehetőségek maximális kihasználása, a jobb pénzkihelyezések érdekében brókercégek közvetítéseinek igénybevétele. A naprakész információ biztosítására a számítógépes feldolgozási rendszert szoftverfejlesztéssel, módosítással korszerűsítették.

A vezetés nagyon jól tudta és tudja ma is, a jó eredményeket csak megfelelően felkészített, kondicionált munkaerővel lehet elérni. Ezért minden évben gondoskodott a dolgozók továbbképzéséről, a kidolgozott anyagi érdekeltségi rendszer használatáról. A bérszínvonalat jól „karbantartották”. 1992-ben a tervezett 330 ezer Ft / fő / év bérszínvonalat 426.128 Ft / fő / évre teljesítették.

A hitelezés a tervnek megfelelően valósult meg, így a fogyasztási és a vállalkozási hitelek is. Az építési kölcsön-folyósítás 12,5 millió forinttal volt több, mint 1991-ben. A hitelkamatok a második félévre már 5-7%-kal csökkentek. A hitelezés feltételeit szigorítani kellett. A fedezeti tényezők döntő szerepet kaptak. Megnőtt az ügyintézés felelőssége is. A kihelyezett hiteleket minősíteni kellett (problémamentes, átlag alatti, kétes, rossz). A határidőre nem fizetők hitelei után céltartalékot kellett képezni a bruttó nyereségből. Ebből a minősített állományból képződhetett veszteség:

A kölcsönállományhoz viszonyított minősített állomány %-ban 1992-1995-ig: (64)

1992.1993.1994.1995.
Szegvár0,59%0,30%1,2%0,80%
Szentes11,32%5,90%6,6%5,47%
Csongrád8,49%5,14%7,2%5,69%
Csanytelek8,05%7,90%4,7%3,78%
Tömörkény15,55%3,39%1,5%3,97%
Derekegyház25,63%25,03%16,4%19,52%
Bokros1,4%9,64%
Felgyő0,1%0,36%

Nagyon megnőtt a pénzforgalom a kilencvenes évek első felében. Ez a „volumeni” fejlődés változásokat követelt az eddig alig változtatott szervezeti rendszerben. Korszerűsítéseket kellett végrehajtani, mivel hatalmas feladathalmazt kellett részleteiben is megoldani. Létrehozták a számviteli csoportot, közgazdasági ügyvezetőt, műszaki ügyvezetőt, új belső ellenőrt, általános ügyintézőt, főkönyvelői csoportot. A korszerűbb struktúra is besegített ahhoz a tevékenység által létrehozott eredményhez, amivel sikerült elkerülni a bankközi piacon az olyan bukásokat, mint amit az YBL Bank, illetve az Ipari Fejlesztési Bank csődbe jutása okozott néhány takarékszövetkezetnél

Az 1994. április 15-én megtartott küldöttgyűlésen nemcsak az 1993. évi munkát értékelték, melyről azt állapította meg az elnök úr, hogy a gazdasági és jogi bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság, a görcsös erőfeszítés és a rettegés jellemezte, hanem olyan döntéseket hoztak, melyek lehetővé tettek egy integrációból való távolmaradást, mely a takarékszövetkezetnek semmilyen hasznot nem hozott volna, csak hátrányt. A Pénzügyminisztérium és a PHAR az államosítás veszélyét is hordozó, személyes érdekeket szolgáló integrációs programot fogadtatott el a takarékszövetkezetek többségével. Ezt az előnytelen integrációs programot utasította el a küldöttgyűlés.

Az országban 22 takarékszövetkezet maradt független. (65) Ugyancsak egyetértett a küldöttgyűlés – az igazgatóság 11/1/1994. februári határozata alapján az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségből (OTSZ) történő kilépéssel, mivel a szövetség nem képviselte kellően a takarékszövetkezetek érdekeit, indokolatlanul magas szövetségi hozzájárulást kellett fizetni.

„…a pazarló gazdálkodás távol áll szövetkezetünk elveitől és gondolkodásától”

– indokolta a kilépést az elnök. Ugyanakkor a küldöttgyűlés egyetértett az Integrált Takarékszövetkezetek Független Egyesülete nevű országos integrációhoz való csatlakozással 1993. december 1. napjától.

1994-ben nagyon nehezen lehetett megtartani a pénzpiaci verseny-képességet. Azért erősödött fel a pénzpiaci verseny, mert az OTP és a különböző bankok az állami értékpapírok, a piramis elvre épülő pénzügyi játékok, pénzügyi gazdálkodási tevékenységet folytató társaságok a lakossági megtakarításokat célozták meg. Ennek ellenére a betétállomány az 1993. január 1-jei állományhoz képest 171 millió forinttal nőtt, év végére elérte az 1.224.963.000 forintot. A kölcsönállomány 14,1 %-kal nőtt a bázishoz képest. Most a fogyasztási hitel csökkent, az építési kölcsönállomány 58%-kal nőtt.

Eddig elég keveset szóltam a bankközi és más hitel elhelyezésekről, a banki piacról, befektetésekről. Nagy érdeme a vezetésnek, a szakembereknek, hogy „a banki piac bukásait sikerült elkerülni. De nem sikerült elkerülni a gazdasági társaságok veszteségeit és csődjeit.

A kihelyezett tőke 1988-1990 évi, magas kamatai „bumerángként” vágtak vissza, amikor nekünk kellett leírni, de nekünk kellett kitermelni is.” (67)

Alaposan megszenvedett a takarékszövetkezet, mivel jogilag tehetetlenek voltak. Nem volt vigasz, hogy ilyen helyzetbe került az egész bankrendszer. A vigasz az volt, hogy ilyen helyzetben is talpon maradtak, sőt jó évet zártak.

„Ehhez hasonló nehéz év nem lehet többé, mert a létrehozott céltartalék olyan alapot fog biztosítani, ami könnyíteni fogja az esetlegesen előforduló gondok levezetését. Természetesen garancia erre az a gazdasági erő is amivel rendelkezik a szövetkezet.” (68)

A bankközi és központi hitelkihelyezések állományainak megoszlását mutatja az alábbi táblázat. Az adatok nem pontosak, mert a címek több esetben is változtak a kiemelt években.

A végösszegek pontosak:

1993.1994.1995.
Államkötvény55.905.00037.655.000177. 544. 000
Kincstárjegy165.548.000741.835.000880.625.000
Faktoring14.557.00020.949.000
Más pénzintézeteknél442.247. 000337.241.000241.278.000
Egyéb kihelyezések41.000.000
Működő tőke64.535.000
Vállalkozói hitel26.316.00085.639.000.34.964.000
Kontrax Rt.25.000.00015.651.000
Globex16.000.00033.280.00028.691.000
Origó Bt.15.651.00012.326.000
Összesen:851.108.0001.287.901.0001.375.428.000

A táblázatból jól szembetűnik, hogyan mozgatták a szakemberek a takarékszövetkezet vagyonát, pénzét a kilencvenes évek közepén. A kincstárjegybe befektetett összeg évenként emelkedett, míg az államkötvény és a más pénzintézetben való elhelyezés csökkent, ingadozott. A vállalkozói hitel alatt a központból erre a célra leadott pénzösszeget értjük. A „faktoring” követelések megvásárlását jelenti. Szépen nőtt az összes befektetések száma évenként.

A takarékszövetkezet 1994-es és az ezt követő évek (1995, 1996) társadalmi, gazdasági és pénzügyi viszonyait az alábbiak jellemezték. (Érdemes őket külső és belső tényezők szerint csoportosítani az áttekinthetőség érdekében.)

Külső tényezők:

a) 1994-ben sem következett be a gazdaságban fejlődés, inkább tovább nőtt a recessziós folyamat. Az 1995-ben (március) bevezetett 12 pontos „Bokros csomag” az egész évre és a következő 1996-ra is rányomta a bélyegét. A megszorító intézkedések hosszú távon éreztették hatásukat. Az elvonások nőttek. A 18%-os nyereségadó nem kellően hatott a beruházásokra, fejlesztésekre ösztönzően.

b) A lakossági jövedelem-differenciák nőttek, bár a lakosság egyes rétegeinél a megtakarítási hajlam javult, a másik résznél a hiteligény nem nőtt.

c) Élesedett 1994-ben, 1995-ben is a pénzpiaci verseny. 1994-ben a lakossági megtakarításokért folyt a verseny – mint már említettem is -, valamint az állami értékpapírok magasabb kamatai csábították a pénzelhelyezőket. 1995-ben azzal is nőtt a pénzpiaci verseny, mert a likvidálással küzdő bankok feltornázták a betétkamatokat. Az év elején pedig a forintleértékelések hatására devizafelvásárlási láz is kezdődött. A médiákban megjelenő tisztességtelen kamatreklámok is élezték a versenyt. Ebben az évben (II. félév) az állami költségvetés forráséhsége csökkent, ami viszont pénz piaci túlkínálatot eredményezett. Az értékpapírok kamata csökkent év végén. (1996 elején egy hónap alatt annyit csökkent, amennyit 1995 utolsó néhány hónapjában együtt!)

d) A hitelezés kockázatai nőttek 1994-ben, 1995-ben is, amit a 3,2 millió forintos céltartalék-növekedés is bizonyít. A lakosság fizetési nehézségeit a sok fizetési halasztási kérelem is szemlélteti. A társasági hitel-elhelyezésnél 1993 óta csökkent, de a maradottak egy része veszteség formájában jelent meg. A céltartalékolás miatt azonban a gazdálkodás eredményessége nem csökkent.

e) A csődeljárások, felszámolási eljárások elhúzódása, lassúsága csak a felszámolóknak, az APEH-nak és a TB-nek kedvezett. A szállítók és a hitelezők veszteségei csak nőttek. Ez megmaradt napjainkban is.

A belső tényezők:

a) A takarékszövetkezet mérete nagyon erős gazdasági bázist teremtett a működéshez. A személyi, tárgyi, technikai feltételek rendelkezésre álltak, magas színvonalon képesek működtetni a technikai javakat.

b) A szervezeti rendszer kiépült, működőképes. A testületi döntések megalapozottak, következetesek. A szakmai vezetés mindenkor megkapja (megkapta) a megfelelő bizalmat a közgyűléstől, igazgatóságtól, felügyelő bizottságtól. (1. sz. melléklet)

c) Ezek az évek (1994-1995-1996) azok, melyeknél már nem a mennyiségi, hanem a minőségi fejlődés a követelmény, ami a bankszakmai és a banktechnikai területen kell, hogy elsősorban mutatkozzon. Tulajdonképpen ezután már a színvonal emelkedésre kell fektetni a fő hangsúlyt.

d) A törvényi és bankbiztonsági követelményeknek egyre magasabb szinten tesznek eleget és felelnek meg.

e) A pénzpiacon megtartották a versenyképességüket. 1995-ben 6 alkalommal emelték a betétkamatokat, bevezették a „Méhecske” sávos kamatozású kaptárjegyet, és a 13 havi lejáratú „Méhecske” betétjegy konstrukciót. A látraszóló betéteknél új kategóriát és kamatsávokat alakítottak ki. Olyan betétformákat hoztak létre, melyek a pénz piacon is megjelennek.

f) A szolgáltatásokat a hagyományosok mellett a gépi totó-lottó értékesítés és nyeremény kifizetéssel bővítették. A mezőgazdasági támogatások visszaigénylésének lebonyolítását az Állami Fejlesztési Intézettel kötött megállapodás alapján 1995-ben is végezték, amely 20 vállalkozót, illetve társaságot érintett. (69)

g) Feldolgozási rendszerüket, a számítógépes hálózatukat, szoftvereiket fejlesztették és korszerűsítették. Bővítették a számítógépes nyilvántartást is (állami értékpapír, peresített ügyek, igazgatósági, küldöttgyűlési határozatok számítógépre vitele.)

h) A közgazdasági elemzések gyakorlatát fejlesztették. Igyekeznek „napra készen” figyelemmel kísérni a gazdálkodási folyamatot, a „nyereség-kitermelés” folyamatát, ami által a döntések előkészítése jobb lett, a döntések megalapozottabbá váltak.

i) A kirendeltségeknek adandó segítségnyújtás gyorsaságát és hatékonyságát fejlesztették, a bankszakmai információs rendszert javították. Bevezették a dolgozók számára a „minimum-vizsga” követelményét.

j) Fokozták a reklám- és propaganda munkát. A rendezvényekhez kötődő promóciós tevékenység sikeres volt. Reklámtárgyakat, szóróanyagot készíttettek.

Ezek a külső-belső tényezők, melyek felsorolása nem lehet teljes, határozták meg a takarékszövetkezet működését a kilencvenes évek közepén; sok volt a hátráltató tényező, de működtek a segítő tényezők is.

Az 1. sz. melléklet táblázatai nemcsak az utóbbi évekre szólóan, hanem a kezdetekhez viszonyítva is jól szemléltetik az eredményeket. Ezek az eredmények egy alföldi takarékszövetkezet dolgozóinak, vezetőinek, tagjainak a munkáját tükrözik. Gondoljuk el: 1957: néhány ezer forintos betétállomány, néhány száz tag. 1980-as évek: 100 millió forintos betétállomány, 1992: közel egymilliárdos betétállomány, több ezer tag, 1996-ban: több milliárdos betétállomány (2.714.543 ezer forint), 12.796 tag, nyolc kirendeltség, hatalmas pénzforgalom: 9.487 milliárd Ft. Ezekből is jól láthatjuk: a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet 40 éve a folyamatos fejlődés, mégpedig a megfelelő alapokra építkezve elért dinamikus fejlődés időszaka volt. Mindez a tagság, a lakosság bizalmára építve jött létre. Az alapítók célkitűzéseit szem előtt tartva a „falu bankjává” váltak, ugyanakkor a legkorszerűbb módon és eszközökkel belefolytak a pénzpiac sajátos területeibe, gondos gazdaként hizlalva, gyarapítva a szövetkezet vagyonát.

1. sz. melléklet

A betétállomány alakulása kirendeltségi szinten

adatok ezer Ft-ban

1967.1977.1987.1992.1997.2002.2006.
Szegvár7 62336 24479 585189 739621 827938 3001 601 081
Szentes  27 349243 259876 5781 515 6342 801 478
Csongrád  25 472259 8251 052 8271 780 6093 446 530
Csanytelek 1 78225 425130 104369 033685 4101 159 322
Tömörkény  5 55144 847217 064441 706728 691
Derekegyház 3307 48935 54093 832197 333277 346
Felgyő    45 515146 298267 529
Bokros    61 906179 625355 414
Fábiánsebestyén     97 642215 196
Nagymágocs     104 031314 346
Mindszent     288 674954 164
Kiskunfélegyháza     246 9542 916 402
Hódmezővásárhely      704 951
Központ/felvett hitel      748 809
Összesen7 62338 356170 871903 3143 338 5826 622 21616 491 259

A hitelállomány alakulása kirendeltségi szinten

adatok ezer Ft-ban

1967.1977.1987.1992.1997.2002.2006.
Szegvár3 7183 03721 01342 44151 957363 4841 246 098
Szentes  14 53865 857133 475873 6801 145 940
Csongrád  14 78376 91589 523446 283943 255
Csanytelek 1 9315 54910 45325 361144 516265 763
Tömörkény  2 5197 4206 06349 361178 967
Derekegyház 1 6434 5737 76110 22561 992153 472
Felgyő    6 04655 977147 090
Bokros    2 66180 110160 657
Fábiánsebestyén     73 845102 111
Nagymágocs     45 779425 059
Mindszent     102 069267 094
Kiskunfélegyháza     17 076713 920
Hódmezővásárhely      479 086
Központ    162 404815 7561 157 177
Összesen3 7186 61162 975210 847487 7153 129 9287 385 689

Értékpont-kimutatás

1987.1992.1997.2002.2006.
Szegvár216474101127627838
Szentes173715186558928538
Csongrád90838165140188169
Csanytelek6122659314132493
Tömörkény321213226931629
Derekegyház481062175121049
Felgyő  914301007
Bokros  1605841163
Fábiánsebestyén   476730
Nagymágocs   3372444
Mindszent   8032294
Kiskunfélegyháza   3376491
Hódmezővásárhely    3104
Központ  81240836539
Összesen620248067222234053488

- Szegvár Online hirdetés -

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató