Szegvár Online - szegvári független hírportál
Ultimate magazine theme for WordPress.

Hitelfolyósítás az ötödik évtizedben

1 271

A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezetre emlékezünk a Szegvár Online-on, az „Öt évtizeden át” című könyvből publikálunk részeket. A könyvet a Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet adta ki 2007-ben, az ötven éves évforduló emlékére.

Írta: Kovács Lajos.

14. rész

A hitelfolyósítás a takarékszövetkezet alaptevékenységei közé tartozik, tehát meghatározza a gazdálkodást. Ez az aktív üzletág. Ebből következik, minden évben nagy figyelemmel kísérték a hitelállomány alakulását és a hitelfolyósítást.

A kilencvenes évek második felében túlkínálat volt hitelből a pénzpiacon. Csatordai Mihály elnök úr ebben az időben azt hangoztatta:

„Nem kell megvárni az ügyfelet, hogy bejöjjön a takarékba, hanem meg kell keresni azokat a csatornákat, ahol a piaci részesedés arányát növelni tudjuk.”

Magyarán, új hitelezési formákat kell keresni, amelyek vonzani fogják az ügyfeleket. 1997-ben új hitelezési forma volt a lombardhitelezés, amely nem volt más, mint a részvényfedezet mellett nyújtott hitel. A központban négyszeres lett a növekedés. A kirendeltségek nehezebben alkalmazkodtak az új viszonyokhoz.

Ugyancsak az elnök úr mondása volt:

„Korábban jellemző volt: a nagyhal megeszi a kis halat. Ma a gyors halak leelőzik a lassúakat.”

Ezt arra értette, hogy gyorsan kell alkalmazkodni a pénzpiaci követelményekhez, meg kell előzni a lassúbb nagybankokat. Ha a nagybankok hitelkamatot emeltek, a szövetkezet biztos, hogy nem emelt. Ha betétkamatot csökkentettek a nagybankok, akkor a szövetkezet kivárt, esetleg emelte a kamatot.

A kilencvenes évek jellemzője volt a betétállományhoz viszonyított hitelállomány arányának a kiszámolása, amely például 1997-ben 14,6% volt, 1998-ban 29%-ra emelkedett. Ez jól mutatja a hitelállomány fejlődését. A korábbi évek holtpontjából kimozdult a hitelezés a kirendeltségeknél. A növekedés nagysága 15%-tól 87%-ig változott. Ebben az időszakban a lakossági és a vállalkozói hitelek nőttek jelentős mértékben. (Ezek között voltak kamattámogatásos és tőkepótló hitelek. 1998-ban új hitelezési forma jelent meg: a lízing faktoring.)

Mint már említettük, túlkínálat volt hitelből ez időben, ezért nagyon meg kellett dolgozni a kihelyezésekért. Jellemző volt a 90-es évek végére, hogy nagy hangsúlyt fektettek a tartalékolásra és a hitelezési kockázatok csökkentésére. A kihelyezések biztonságosak voltak, amely az alapos hitelbírálatnak is köszönhető volt.

1999-ben már olyan nagy fejlődést lehetett tapasztalni a hitelállomány növekedésében, hogy a küldöttgyűlési beszámolóban így írt az elnök úr:

„A kirendeltségekben a fejlődés 50% körüli. A lehetőségek határát megközelíti, mivel a lakosság 20-25%-ának van hiteligénye.”12

Az építési hitelek kimagaslóan nőttek, 27%-kal, míg az egyéb lakossági hitelek 78,9%-kal emelkedtek. A betétállományhoz viszonyított arány 1999-ben  42% lett. Ettől az évtől kezdődően működött a jelzáloghitel valamint nagyon jelentős intézkedésként nem kötik tagsági viszonyhoz a hitelezést. Újításként vezették be, hogy a 100 E Ft feletti hiteleknél kötelező a számlanyitás és a számláról való törlesztés. Összeghatártól függő differenciált kezelési költséget léptettek életbe. A 300 E Ft alatti fogyasztási kölcsönöknél a céljelleget nem kellett számlával igazolni. Az 1 M Ft feletti hiteleknél központi hitelbírálati kontrollt vezettek be. Ez a sok újítás a falu bankjának a korszerűsödését eredményezte.

A feltételek javulása növelte az ügyfelek és a szövetkezet közti bizalmat, ami viszont betétgyűjtést és hitelfelvételt jelentett. Nőtt a hitelállomány. A fenti diagramról (M Ft-ban mutatja a hitelállományt) könnyen leolvasható, hogyan alakult a hitelállomány az ötödik évtizedben. Jól látható, hogy a kilencvenes évek végén és a 2000-es évek elején a hitelállomány hullámzott egyik évről a másikra. Az ezredforduló után dinamikusan nőtt.

A törvényi előírások betartása miatt eleinte tőkehiánnyal küszködtek, ami 2003. évtől 2006-ra átmenetileg megoldódott. A hiteligényeket ki tudták elégíteni, de évekig a 8%-os tőkemegfelelési mutató határán billegtek, 8% alá nem mehettek, a törvény nem engedte.

A csökkenő növekedési dinamikát egyrészt az állományok volumene, másrészt a növekvő piaci konkurencia eredményezte. A növekedés mértéke 2001-től mégis kiemelkedő – 5,7 Mrd Ft -, hisz hitelállományuk több mint négyszeresére emelkedett. A növekedést alapvetően a lombard13 (részvény-vásárlási) hitelek, majd az ezt kiváltó faktoring (követelésvásárlási) ügyletek és a jelzálog típusú hitelek eredményezték.

A devizahitelezést 2005-ben vezették be, melynek állománya megközelíti a 900 M Ft-ot. A hitelkonstrukciók főbb területeinek változását a következő diagram hűen tükrözi. Látható, hogy a társaságok, vállalkozók hiteligénye nagyobb mértékben nőtt, mint a lakosságé.

Új termékek az ezredforduló utáni években:

  • A kedvezményes kamatozású (4,95%) lakóingatlan-vásárlási hitelkonstrukció bevezetése (2002).
  • A jelzálog hitelezés felfuttatása.
  • 2002-től új hitelformák elindítása: palánta- és kommunális hitel, elektronikai eszközök hitelezése.
  • A jelzálog típusú Expressz hitel és a vállalkozói gyors hitel bevezetése kedvező és egyszerűsített feltételekkel (2006).
  • A fagy- és aszálykáros hitelek finanszírozása (2003).
  • A földalapú támogatások előfinanszírozása.
  • Az állami támogatású hiteleknél a saját erő és a támogatás meghitelezése.
  • Részvétel az EU agrárcsatlakozási hitelprogramban (2004).
  • A svájci frank alapú devizahitelezés bevezetése (2005).
  • A váltóleszámítolás elindítása.
  • Bankgarancia-vállalás felügyeleti engedély alapján.
  • A diákhitel lebonyolítása (2006).
  • Előrelépés az önkormányzati projektfinanszírozásban.
  • Konzorciális hitelezés.

A felsoroltakon túlmenően számos üzletpolitikai intézkedéssel (kamatpolitika, feltételrendszer egyszerűsítése, akciók stb.) alkalmazkodtak a piaci környezethez.

A szentesi tőzsdei online (közvetlen) részvény forgalmazást 1998-ban vezették be technikai és személyi feltételeit megteremtve. A tőzsde napi forgalma akkor 20-40 Mrd Ft volt, ami 2003-ra napi 2-4 Mrd Ft-ra esett vissza, ezért 2003-ban megszüntették ezt a tevékenységet. A hitelezési kockázatok kivédésére folyamatosan tartalékokat képeztek (érték-vesztésképzés), melynek állománya több száz millió forint.

„Összességében megállapítható, hogy a racionális intézkedések megtétele mellett a gazdasági környezet labilitása miatt a hitelezés egyre kockázatosabb. A fedezeti stabilitás és forgalomképesség egyre nagyobb szerepet játszik. A jövőben is az ingatlanfedezetű hitelformákat kell favorizálni, mert a vállalkozói réteg és a lakosság túlvállalja magát. A gazdasági környezetváltozással, krízisekkel vagy munkahely elvesztéssel nem számol, ami komoly fizetőképesség-romlást eredményez. Az országos adósnyilvántartási rendszer (BAR) működése miatt viszont 5 évig új hitelhez nem jut hozzá a rossz fizető. Ebben a környezetben kell szövetkezetünknek mégis a hitelállományát növelni pénzügyi pozíciójának megtartása érdekében.”14

- Szegvár Online hirdetés -

- Szegvár Online hirdetés -

Portálunk sütiket használ. Elfogadom Olvasd el

Adatkezelési tájékoztató