Az államalapításra, Szent Istvánra emlékeztek Szegváron, hagyományosan a falunapi program keretében.
Az ünnepség 17 órakor kezdődött Szabó Tibor György polgármester ünnepi beszédével, amelyben kitért Szent István királyunk cselekedeteire, és elmondta törvényalkotásának lényegét, miszerint
„a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a tisztességesek ellen vétők megbüntetése, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében alkotta meg.”
Hangsúlyozta és idézte továbbá Imre hercegnek írt intelmeit, hogy hogyan lehet és kell uralkodni:
„…harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden…”,
majd folytatta:
„…minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség…”
A szép számmal megjelent résztvevőknek megköszönte a figyelmet, majd zárógondolatként annyit tett hozzá:
„Kívánom mindannyiunknak, hogy bensőnkben a valódi szeretet, elfogadás tüze égjen, és ennek fénye nyomán tudjuk mindannyian követni az István király által kijelölt utat!”
A szegvári ünnepségen beszédet mondott Farkas Sándor miniszterhelyettes, térségünk országgyűlési képviselője. Ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy augusztus 20-a nem mindig volt a legnagyobb ünnepünk.
„Nekünk sok mindent mondtak erről az ünnepről, sokféle neve volt ennek az ünnepnek, de valahol mégis mindig István király ünnepe az István király ünnepe maradt.”
„Ha egy picit visszatekintünk a történelembe, egyértelmű számunkra, hogy annyi minden történt, és annyi mindenen túl tudtuk tenni magunkat, sőt a bajokból megerősödve jöttünk ki.”
Miniszterhelyettes úr azt kérte az ünneplőktől, hogy
„nekünk, itt magyaroknak a béke megőrzése, az együttműködés, az együttérzés, az együtt gondolkodás, az összetartozás jelentse a legtöbbet.”
Az ünnepségen Andrási Elemér, Szegvár római katolikus plébánosa megszentelte az új kenyeret, amelyből a megemlékezés végén – a hagyományt követve – megkínálták a jelenlevőket.
Az új kenyér szentelése után az ünnepség a Szegvárért Emlékérem és a Szegvár Díszpolgára elismerések átadásával folytatódott.
Szegvárért Emlékérem: Szegvári Polgárőr Egyesület
A Szegvári Falunapok ünnepi programján elhangzott laudáció:
A biztonság az ember egyik legalapvetőbb szükséglete. Biztonság az otthonunkban, a lakóhelyünkön, munkahelyünkön, a szórakozóhelyeken és tágíthatnánk tovább a kört, az országunk, a világ biztonságáig.
A biztonságról való gondoskodás évezredek óta a mindenkori vezetés kiemelt feladat.
Évszázados hagyomány, hogy városok és települések veszélyhelyzetek kezelésére polgári őrséget szerveztek. Ezen feladatok ellátását a lakosság saját érdekei alapján, anyagi ellenszolgáltatás nélkül szervezte meg. 1808-ban már törvénybe foglalták, hogy a szabad királyi városok belső biztonságának megőrzésére polgárőrséget szervezzenek.
A polgárőrség Magyarország egyik nagy létszámú, az egyesülési jog alapján létrejött társadalmi szervezete. Célja az ország közrendje és közbiztonsága fenntartásának segítése, a katasztrófavédelemben, a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben való lakossági részvétel, illetve az önkormányzatok és a lakosság közötti bizalom erősítése, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme.
1995-ben az Országos Polgárőr Szövetség 223 egyesületet tömörített mintegy 10 ezer taggal. Az egyesületek a közbiztonság és az akkori rendőrség kritikájaként alakultak meg.
Azóta a mozgalom tovább erősödött. A szituációs bűnmegelőzés mellett, vagyis a járőrözés mellett kibővült a tevékenységi kör. A civil bűnmegelőzők a rendőrség mellett a határőrség feladatainak ellátását is segítik. Részt vesznek a gyermek- és ifjúságvédelemben, a kábítószer-fogyasztás megelőzésében, a rendezvények, sportversenyek biztosításában, segítenek a tanyasi embereknek. Részt vesznek a közlekedés biztosításában, a helyes közlekedési magatartás oktatásában.
A polgárőrök folyamatosan képzéseken vesznek részt. Bizonyos felmérések szerint a lakosság 16%-a azt hiszi, hogy a polgárőrök fizetést kapnak munkájukért, de ez tévedés. Minden polgárőr, a megyei és az országos vezetők is, térítés nélkül végzik önként vállalt tevékenységüket.
A polgárőrség működését külön törvény szabályozza.
A polgárőrök országosan összesen 10 millió szolgálati órát végeztek 2022-ben. 2023 év pedig a Gondoskodó Polgárőrség éve. Az országos tagság létszáma 66 ezer fő.
Településünkön a Szegvári Polgárőr Egyesület 1996. június 17-én tartotta meg alakuló ülését, de tevékenységét ténylegesen 1996. augusztus 1-én kezdte meg. A szervezetet 15 fő hozta létre. Az Egyesület törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, bűnmegelőzési céllal létrehozott önvédelmi szervezet, mely tagja az Országos Polgárőr Szövetségnek.
Célja a helyi közrend és közbiztonság védelme, a bűnmegelőzésben való közreműködés, az állampolgárok személyi biztonságának védelme, az állami, önkormányzati és állampolgári vagyonvédelem elősegítése, a lakossági biztonságérzet növelése, a lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalom és együttműködés erősítése. Rendkívüli veszélyhelyzetek esetében a védekezésben való részvétel, a károk megelőzésében és elhárításában való részvétel, a helyreállítás és újjáépítés feladataiban való részvétel.
Szakmai tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel, Szegvár Nagyközségi Önkormányzatával, a környező települések polgárőr egyesületeivel is.Az Egyesület egyik alapítója volt Pusztai Jani bácsi, aki sok történetet tudott az egyesület alakulásáról, a kezdeti időszak járőr szolgálatairól. 2017 augusztusában Szegvár Díszpolgára kitüntetésben részesítette Szegvár Nagyközség Önkormányzata.
A Szegvári Polgárőr Egyesület jelenleg közel 30 fős tagsággal működik. Tagjai a szabadidejüket feláldozva dolgoznak a közrendért, a közbiztonságért, és a bűncselekmények megelőzéséért. Azért, hogy a szegvári lakosok biztonságban érezhessék magukat. Minden eseményen, rendezvényen lehet rájuk számítani. És akkor is, amikor nehéz helyzet van, nagy a hó, vagy a Covid miatt nem lehetett mozogni. Amikor nem történik „semmi” sokan hajlamosak azt hinni, hogy ők szórakozásból vannak ott mindenütt. Amikor viszont „baj” van, rögtön hozzájuk fordulunk, látjuk, hogy leszerelik a rendbontót, értesítik szakszerűen a hatóságot, vagy segítő jobbot nyújtanak.
Évtizedes kitartó és hűséges tevékenységük, szolgálatuk méltóvá tette a Szegvári Polgárőr Egyesületet arra, hogy Szegvárért Emlékérem kitüntetésben részesítse őket Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testület.
Szegvárért Emlékérem: Lézer Szalonzenekar
A Szegvári Falunapok ünnepi programján elhangzott laudáció:
1963-ban két, másodikos gimnazista fiú – Vigh Dani és Hérány Feri – úgy döntött, hogy zenészek lesznek. Elemi zeneiskola képzettséggel, és nagy lelkesedéssel, ami a fiatalság egy nagy előnye! A rétitelepi Szabó Mihály asztalos mesterrel saját tervezésű lapgitárt készíttettek. A további fejlődésükhöz nagy lökést adott, hogy akkor adták át a szegvári kultúrházat. Ott ugyanis Kőrösi Lajos, néhai igazgató úr jóvoltából komplett zenekari felszerelés várta őket. Az új, gyönyörű hangszerek mellett próba lehetőséget is kaptak az újoncok. Ennek híre eljutott Vas István mindszenti gitároshoz, aki magával hozta Bányai István dobost – Nyugodjanak békében –
Majd az ugyancsak mindszenti Takács Szabolcs is csatlakozott. Igy alakult meg 1966-ban a Fekete Tulipán zenekar. Időközben a tagok cserélődtek. Berényi István billentyűs, Vigh Gyuri dobos és Szabó Tibi basszusgitáros léptek be az együttesbe.
Vasárnaponként a helyi kultúrházban, az „Öt órai teákon” léptek fel, ahová 15 forint volt a beugró és valóban délután 5-10-ig tartott.
Zenéltek a környező településeken: elsősorban Mindszenten, Nagymágocson, Fábiánsebestyénen, Szentesen a Petőfiben. Saját számaikon túl (Néma voltál még, Mondjátok el..) játszottak Beatles és Illés számokat is. A kétéves katonai behívások felfüggesztették a zenekar működését.
1971-ben TREFF együttes néven alakult újjá a zenekar, már saját felszereléssel. Berényi István, Vigh Gyuri, Szabó Tibi és Vigh Dani közreműködésével. Még ebben az évben szerepeltek az akkoriban legnépszerűbb TV műsorban a Ki-Mit-Tud-on, amit akkor a General együttes nyert meg. A Treff a tévés selejtezőig jutott el. Rendszeres fellépői voltak az orosházi Beat Fesztiválnak, ahol bronz diplomát nyertek a Fáradt világ kezdetű saját szerzeményükkel.
Felléptek a budapesti Ifjúsági Parkban Radics Bélával egy színpadon!
1975-ben cserélődött, bővült a zenekar és LWH néven folytatta a fiatalok, idősebbek szórakoztatását. Az alapítókhoz ekkor csatlakozott a két fúvós Labádi József és Labádi Sándor – Nyugodjanak békében!
1979-ben az orosházi Beat Fesztiválról ismét bronz diplomát hoztak el, s ekkor is szerepeltek az országos Ki-Mit-Tud-on, a Rétes című saját dalukkal.
1980-ban név és stílus váltás következett a zenekar életében: Lézer Rock néven keményebb zenékre váltottak: P-mobil, Dinamit, Rolling Stones számokat játszottak. A felállás ekkor a következő volt: Berényi István – billentyű, Vigh Dani – basszusgitár, Kovács Zoli – szólógitár, Vigh Gyuri – ének, Kalocsai Géza – dob. Az együttesnek ekkorra már egy nagy lemezre való saját szerzeménye volt, mint a Lézer fiú, Fáradt Világ, A Hajnal, Én itt vagyok, vagy a Szóljon a zenekar.
Megjelentetésre azonban ebben az időben sajnos nem volt lehetőség.
1983-ban újjáalakultak Lézer Szalonzenekar néven, ami 2011-ig a népszerű együttes elnevezése maradt. A nyolcvanas évek elején, a kihívásokhoz alkalmazkodva, a vendéglátóiparban kezdtek zenélni: felejthetetlen bálok, állami rendezvények, céges és ifjúsági bulik, lakodalmak rendszeres meghívottjai voltak. Nem is egy olyan lakodalmas foglalásuk volt, amelyet már a lagzi előtt egy évvel kötöttek!
A szalonzenekar tagjai: Berényi István – ének, billentyű, tangóharmonika, Vigh Gyuri – ének, dob, helikon, Mihály József – Nyugodjon békében! – ének, szólógitár, szaxofon, Vigh Dani – ének, basszusgitár, bariton. 1988-ban csatlakozott Ivanics András, aki szaxofonon és hegedűn játszott, de már ő is fentről zenél!
1989-ben egy zentai fellépés alkalmával debütált ifjabb Vigh Dániel, basszusgitáron és klarinéton zenélt.
Ezzel a felállással a zenekar eljutott a németországi Rüsselheim-ba egy nagyszabású OktoberFestre ahol a jakabszállási néptánccsoportot kísérték az ünnepi menetben.
Néhány év után ifjabb Vigh Dániel helyébe, Szabó Csaba és testvére, Erika lépett be, aki 13 évesen kezdett énekelni az együttesben, és egészen 2011. december 31-ei szilveszteri buliig a Lézer Szalonzenekar utolsó bulijáig velük énekelt!
Voltak változások, voltak csodás időszakok, sikerek, örömök, bánatok, veszteségek, de a zene szeretete, az együttzenélés csodája végigkísérte a zenekar tagjait ezen a hosszú és élményekkel teli úton. „Vannak a léleknek zugai, ahova csak a zene tud bevilágítani”, ahogy Kodály mondta. Ezekbe a zugokba találtak utat a zenekar tagjai évtizedeken keresztül, hagytak nyomot lelkekben, és adtak emlékeket sok-sok embernek, és több generáció tagjainak! Az életünk az, ahogyan emlékszünk rá – és ebben a zene egy nélkülözhetetlen adalék. Aláfesti az emlékeket!
„Nem lehet egészen boldog az az ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig.”
-írta Kodály Zoltán. A Lézer Szalonzenekar tanított, adott, és hitt a zene erejében. Ajándék ez mindazoknak, akik részesei lehettek ezeknek az eseményeknek, buliknak.
A helyi kötődés, a sok szegvári esemény a zenekart a helyi közösség kiemelkedő alakjává tette. Házaspárok, egykori bulizó fiatalok, közösen ünneplő közösségek, csoportok hálásak a felejthetetlen órákért. A Lézer Szalonzenekar beírta magát oda, ahonnan nem lehet kiradírozni: a szegváriak emlékezetébe és szívébe.
Ezért Szegvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Szegvárért Emlékérem díjban részesíti a Lézer Szalonzenekart, több évtizedes kiemelkedő zenei, helyi közösségi tevékenységéért!
Szegvár Díszpolgára: Frajna András
A Szegvári Falunapok ünnepi programján elhangzott laudáció:
Isten szolgálatába állni rendületlen mély hitet, kitartást, belső erőt és elszántságot kíván. Kevesek képesek erre. Mégis erre a szolgálatra tette fel az életét 1963. június 23. egy fiatal pap.
„Ő mindenkiért meghalt, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és föltámadt.”
Ezt a mondatot választotta hitvallásául. És ami csodálatosabb, meg is tartotta fogadalmát, hitét, és szerénységét, az élete a szolgálatról szólt. A hitről, hitről Istenben, Krisztusban és az emberben.
András atya nyolc éven át 1983-1991-ig szolgált Szegváron. Az ő nevéhez fűződik a plébániai hittan bevezetése, ő kezdeményezte az Egyháztanács megalapítását, majd a rendszerváltás után ő vezette be Szegváron az iskolai hittant. Az akkori hittanosok nagy szeretettel emlékeznek András atyára, aki 1991. szeptember 30-ig szolgált Szegváron. Innen 10 évre Monorra majd 2001-ben Kerepesre került.
A kerepesi templomban idén június 24-én, Keresztelő Szent János ünnepén megtartott gyémántmisén többen méltatták és felidézték munkássága, élete fő állomásait. Ferenc pápa is áldását küldte pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából. Sok szegvári részt vett ezen a misén. András atya amerre járt, mindenhol felújított, alapított, gyarapított. Kiváló közösségeket épített, hagyományokat indított útjára közösségeiben. A kerepesi polgármester köszöntőjében elmondta, hogy András atya az az ember, akihez érdemes fordulni jó szóért, megértésért, tanácsért, némi iránymutatásért. Feladatait töretlen hittel, méltósággal és alázattal végzi és így mutat élő példát a fiataloknak, a vele kapcsolatba került híveknek.
A 60 évből „mindössze” nyolc esztendőt szolgált Szegváron, és ez idő alatt is mély nyomot hagyott az akkori generáció gyermekeinek, a szülőknek, a híveknek a lelkében. Papi hivatásának egyik célja, hogy megérintse a lelkeket, és Isten szeretetére nevelje híveit. Neki ez sikerült. Aki ismerte szeretettel idézi meg mai napig alakját, és sokaknak befolyásolta későbbi életének döntését, hivatását, hitét. És ez hatalmas eredmény. A faluban szeretettel emlegetik jóságos, figyelmes, türelmes és mindig segítőkész természetét, példamutató életét. Sokan András atyától kaptak vigasztalást, bátorítást a nehézségek elfogadásához, a továbblépéshez.
A jónak emléke örökké él.
A mai világban, amikor már oly kevés valódi példa él egy-egy közösségben, akire őszinte, mély tisztelettel felnéznek, akinek az élete követhető minta, egy kimagasló személy világító fáklya, ami mutatja az utat. Hogy így is lehet. Szeretettel, alázattal, hittel, reménnyel és őszinte, tiszta odafordulással. Sőt, talán csak így lehet, mert így érdemes. A szent hivatás, amit az atya vállalt nem mindannyiunknak járható út. De az a lelkesedés és öröm, amit az atya megtalált és megélt a saját hivatásában, legyen a kijelölt út, hogy merre és legfőképp, hogy hogyan érdemes nekünk is a magunk útját végigjárni. Hogy lehet és kell tenni embertársainkért, önmagunkért, a közösségünkért. A hatás, amit kiváltott, a nyomok, amiket a lelkekben hagyott mutatja meg András atya igazi nagyságát. Nem a téglák, és a lefestett padok. Azok mind elporladnak. Hanem, amit a lelkekbe ültetett. Amit azoknak adott, akik ma itt vannak, vagy elmentek Kerepesre. Ez az ő igazi nagysága. A remény és a hit. Hogy mindaz, amit tett nem maga által teremtettnek hiszi, hanem tudja, hogy Isten segítette ezen az úton. Ahogy kalkuttai Szent Teréz anya mondta mindig „Én csak egy ceruza vagyok Isten kezében.” – ilyen csodálatosan fogó színes ceruza András atya is, aki hagyja hogy Isten alkosson általa, hagyja Isten fényét átáradni önmagán, hogy azon keresztül híveinek is adhasson és mindenkinek, akire rámosolygott élete során. Óriási ajándék mindazoknak, akik ismerhetik. A példa csodája pedig az, hogy akkor is hat, ha nem közvetlen az ismeretség.
Az alig egy évtizedes, de mélyreható és maradandó papi munka, példamutató élet, és alázattal végzett szolgálat teszi Frajna András atyát Szegvár egyik meghatározó alakjává. Mert, amit a lelkek őriznek, azt őrzi a közösség, és általa a település is. A szegváriak szeretete, emlékezete mindig örömmel, és melegséggel a szívében gondol az atyára, idézi szavait, tetteit, cselekedeteit.
Köszönetképpen, méltó és maradandó papi szolgálatáért, a szegváriakért egykor végzett önzetlen és áldozatos munkájáért Szegvár Nagyközség Önkormányzata Szegvár Díszpolgára címet adományozza Frajna András atyának!
A rendezvény az OTP Bank Nyrt. támogatásával valósult meg.
Videóalbum
Fotóalbum az egész napi programról
