Ismerős jelenet? A gyerek a barátaival be nem állítja a száját, de ha mi kérdeznénk valamit, legfeljebb egy vállrándítás vagy dünnyögés a válasz. Miért van az, hogy otthon hallgatag, az iskolában pedig nem meri feltenni a kezét, vagy zavarba jön, ha idegenek előtt kell megszólalnia? A jó hír: ez nem végleges állapot. A kommunikáció tanulható – méghozzá játékos módon is!
A kutatások régóta igazolják, hogy a játék az egyik leghatékonyabb tanulási forma. A tanulmányok szerint a játékos elemek beépítése az oktatásba nemcsak a tanulmányi eredményeket javítja, hanem az érzelmi intelligenciát, a társas készségeket és a problémamegoldó képességet is fejleszti. A játék során a gyerekek természetes közegben gyakorolhatják az alkalmazkodást, az érzelmek kifejezését és a magabiztos kommunikációt.
De hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban? Erről kérdeztük Simon Gabriella ifjúsági szakembert és mentort, aki hosszú évek óta játszva segíti a gyerekeket és fiatalokat a fejlődésben.
Miért a játék a leghatékonyabb eszköz?
„A játék minden fejlesztési folyamatban kulcsszerepet játszhat, nem csak a kommunikációban” – hangsúlyozza Gabriella. „Amikor a gyerek feladatként él meg valamit, az sokszor stresszt okoz. A játék viszont biztonságos terepet nyújt a próbálkozásra, hibázásra és a tanulásra.”
A játékos megközelítés egyik legnagyobb előnye, hogy a gyerekek nem érzik kötelezőnek vagy nehéznek a tanulást. „Nem szükséges rámutatni, hogy ez most fejlesztő tevékenység – egy jól választott játék önmagában tanít és támogat” – teszi hozzá.
Milyen típusú játékokkal érdemes próbálkozni?
A kommunikáció nagyon sokféle készséget foglal magában: érzelmek kifejezése, kapcsolatteremtés, szóbeli önkifejezés, de még az érvelés is ide tartozik. Gabriella szerint éppen ezért fontos először átgondolni, pontosan mit szeretnénk fejleszteni.
1. Beszélgetős játékok – hogy gördülékenyebben menjen a szó
Ha a gyerek nehezen nyílik meg, jó belépő lehet egy beszélgetésindító társasjáték. „Sokan nem is gondolnák, de ilyen játékokat már könnyen találni a boltokban – akár családi, akár parti változatban” – mondja Gabriella.
Az ő kedvencei például a Körvonal paklik, az Igen?, az Igen, és…?, valamint a Képzeld el! vagy a Hogy folytatod?. Ezek segítenek abban, hogy a gyerekek természetes módon kezdjenek el mesélni – magukról, élményeikről, gondolataikról.
2. Történetmesélő játékok – a szókincs és mondatalkotás fejlesztéséhez
A kreatív nyelvi készségek fejlesztéséhez az asszociációs játékok ideálisak. „Nem is kell hozzá speciális játék – elég néhány kép, újságkivágás vagy kártya, és már indulhat is a történet” – javasolja Gabriella.
Ha valaki mégis társasjátékot keres, a Dixit, a Mysterium kártyái, a Sztorikocka vagy az Egyszer volt kiváló választás lehet. Ezekben a játékokban nincs jó vagy rossz válasz, így a gyerekek szabadon szárnyalhatnak a saját kreativitásuk alapján – ez pedig különösen hasznos azoknak, akik egyébként nehezen szólalnak meg.
3. Érvelős játékok – amikor fontos, hogy kiálljon a véleménye mellett
Nagyobbaknál érdemes az érvelési készségeket is fejleszteni. A Llamageddon vagy a Nehéz döntések (16+) nemcsak szórakoztatóak, de gondolkodásra is ösztönöznek.
„Az ilyen játékokban a gyerekek megtanulhatják, hogyan fejezzék ki az álláspontjukat és hogyan álljanak ki mellette – mindezt könnyed, játékos formában” – meséli Gabriella.
4. Nonverbális kommunikáció – mert a szavaknál több is számít
A kommunikáció nem merül ki a beszédben. A testbeszéd, a mimika, a rajz is része az önkifejezésnek. Gabriella szerint ezeket is érdemes gyakorolni.
„A Rajz és mese vagy a Firkafutam kifejezetten jók, ha a képi kifejezésmódot szeretnénk erősíteni. Ha pedig a nyelvi játékokra fókuszálunk, ott a Szókötő, a Szókapocs vagy a Scrabble is nagyon jól beválhat” – ajánlja.
Hogyan építik a játékok az önbizalmat?
A kommunikációs nehézségek hátterében sokszor szorongás vagy önbizalomhiány áll. A játék viszont oldja a feszültséget, és teret ad a gyakorlásnak.
„A játékos helyzetekben a gyerekek biztonságban érzik magukat, így bátrabban próbálkoznak, így sikerélményeket gyűjthetnek” – mondja Gabriella. „Ha egy játékban pozitív visszajelzést kapnak, az megerősíti őket. De már az is sokat jelent, ha látják: nincs rossz válasz – csak egy újabb lehetőség a tanulásra.”
