Helytörténet

Az előbbi számban leírtam a lakosság iparcikkel való ellátását a kisboltokon keresztül. Most pedig szeretnék az…

Ebben az emlékeztető kis írásban szeretném bemutatni, a fiatalabb korosztálynak az 1930-as és 40-es évek bolt és…

Isten dicsőségére és a hívek buzgóságára emeltette Bélteki Rókus és neje Farkas Veronika 1887-ben, tehát már 120…

„Rózsa Sándor az én nevem,ösmerős is minden helyen,Csongrád megye a lakásom,hatvan betyár a pajtásom.”alföldi…

Az ELTE Állami- és Jogtudományi Karának dísztermében 2005. október 6-7-ig került megrendezésre a XX. Nemzetközi…

…szép rendezvényre került sor, amit a falumúzeum és az általános iskola rendezett.A központi iskola folyosóján…

Falunk szülöttjének, Dr. Bartucz Lajos antropológus egyetemi tanárnak ezév április 1-jén lesz születésének 120.…

Mostanában sokat beszélnek, írnak, olvashatunk folyónkról a Kurcáról. Civil szervezet is alakult Szegváron és…

A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-Történeti Tudományos Társaság hivatásának tekinti nemzeti rendvédelmünk…

Amint arról az előző két cikkben már szó esett, a Károly-uradalom helybeli központja a Vármegyeház és a…

A Károlyi-uradalom kétszáz évvel ezelőtt mészárszéket és a boltot is működtetett a faluban, amit két-három éves…

Az első, Szegvár környéki malomról 1461-ből van adatunk: ez Derekegyházán működött mindaddig, amíg - többek között…

Az idősebbeknek ismerős a név, hiszen a Komáromi családnak birtoka volt Kórógyszentgyörgyön. A birtokhoz szép nagy…

A Szegvár-mindszenti határ utolsó, a Kurca és a Tisza közötti része olyan terület, amely egykor bővelkedett álló-…

Továbbmenve a megkezdett 'határjárásban', a Kórógy déli partjától délre fordulunk. Ez a terület, amelyet ma is…

A Sáp-halom tetején lévő határpontot 1727-ben (valószínűleg az ott talált) égetett tégladarabokkal jelölték meg.…

A folyószabályozások nyomán a Tisza és a Szentes-Mindszent országút közti terület még ma is alakul, változik. Az…

Pár évvel ezelőtt (2000-ben) jelent meg a Szegvár című kötet, amelyben Sz. Bozóki Margit közölte a község bel- és…

Pár évvel ezelőtt (2000-ben) jelent meg a Szegvár című kötet, amelyben Sz. Bozóki Margit közölte a község bel- és…

Szegvár gazdálkodásának jól megfogható korszaka 1560 és 1570 közé esik, mivel e két évből azonos szempontok…

1471-ben meghalt Szeri Pósafi István, családjának utolsó fiági sarja, így birtokai közt Szeg és Szentgyörgy is…

Az ajándékozók: Széll Ilona és Bihari Gábor.Ebben az évben már több értékes tárgyat ajándékoztak a falumúzeumnak a…

Ma, a gyors tempójú XXI. században már nehéz rekonstruálni őseink évszázadokkal ezelőtti életmódját, ezen kívül az…

A török hódoltságot történelmünk nehéz idejeként tartjuk számon. A lakosság nem egyszer nyomorgott, de néha -…

Az előző részben ismertetett katonai felmérés említi a kórógyi csárdát, melyről a következő leírást adja. "Egyedül…

A török idők után a bécsi udvarban elhatározták, hogy mivel katonai okokból szükség van a birodalom területének…

II. (Vak) Béla király 1138-ban oklevelet állított ki arról, hogy néhai atyja, Álmos herceg milyen jövedelmekkel…

A szegvári határ déli része - az előzőekben bemutatottakhoz hasonlóan - változatos történettel bír. A mai…

A szegvári határ jelentős hányada a Tisza és a Kurca közti terület, ez a rész történeti és földrajzi értelemben is…

Szegvár község külterülete a mai formában egy fekvő téglalaphoz hasonlít, ez azonban a középkori állapottól igen…